A Szabad Alkotmányos Párt vezetőjét 2023-ban a rendőrség a köztársasági elnöki palota bejáratánál vette őrizetbe pénteken. A hatóságok szerint Músszi rendbontás és közrend megzavarására irányuló cselekményt követett el, amelynek célja káosz előidézése volt. Az ellenzéki politikus visszautasította a vádakat, mondván, csak törvényes jogából fakadóan bírálta az államfőt, és ellenzéki tevékenységet folytatott.

Ügyvédje igazságtalannak nevezte az ítéletet, és úgy fogalmazott: az nem független bírósági döntés, hanem politikai indíttatású utasítás eredménye.

Músszi az ítélethirdetést követően közölte: folytatja az elnök intézkedéseinek bírálatát, amelyeket visszaéléseknek, kínzásnak, valamint politikai és erkölcsi erőszaknak nevezett.

Az ellenzéki politikus egyike annak a több tucat ismert közéleti szereplőnek, akik jelenleg börtönben vannak Tunéziában. Jogvédő szervezetek és bírálók szerint az elnök az utóbbi időben fokozta fellépését kritikusai ellen, köztük újságírók, aktivisták, civil szervezetek képviselői és ellenzéki vezetők ellen.

A múlt hónapban egy fellebbviteli bíróság 45 évig terjedő börtönbüntetéseket szabott ki több ellenzéki politikusra, üzletemberre és ügyvédre az elnök elleni összeesküvés vádjával indított eljárásokban.

Jogvédő szervezetek és az ellenzék szerint Kaisz Szaíd 2021 óta fokozatosan számolja fel az igazságszolgáltatás függetlenségét: előbb feloszlatta a demokratikusan megválasztott parlamentet, majd 2022-ben megszüntette a független Legfelsőbb Igazságügyi Tanácsot, és több tucat bírót mozdított el hivatalából. Ezeket a lépéseket bírálói alkotmányos puccsnak minősítették.

Kaisz Szaíd visszautasítja a vádakat, és azt állítja, hogy nem diktatórikus módon kormányoz, valamint nem él vissza az igazságszolgáltatással politikai célok érdekében. Megfogalmazása szerint intézkedései "Tunézia megtisztítását" szolgálják az általa árulóknak nevezett szereplőktől.

(MTI)