Simon Peresz izraeli államelnök ismét megszólalt magyarokkal kapcsolatos témában. A holokausztnap előestéjén, április 27-én a jeruzsálemi Jád Vásém Holokauszt Emlékmúzeumban elmondott beszédében Peresz Magyarországgal és az ottani zsidósággal is foglalkozott. A beszédhez nem fűzünk magyarázatot, megjegyzést, ám kíváncsian várjuk megteszi-e ezt helyettünk a budapesti Külügyminisztérium és a második világháború történetével foglalkozó magyar történészgárda. Mindenesetre furcsának tartjuk, hogy a nem mindennapi beszédnek szinte semmi visszhangja, nyoma nincs a magyarországi sajtóban.

"Szemem előtt szívet szaggató kép vonul el: több tízezer ember, öregek és csecsemők, nők és férfiak vannak egybegyűjtve a Duna-parti rakpartokon, összekötözve egyik a másikkal, a parancs értelmében arccal a folyó felé fordulva. Mögöttük náci német és helybeli garázda katonák állnak, majd közvetlen közelről leadott lövésekkel kioltják az életüket. Hátba lövik őket, s hogy takarékoskodjanak a lőszerrel, súlyokat és köveket kötnek rájuk azért, hogy a kevesek, akiket meglőnek, húzzák magukkal a többieket is, s ezzel az életet is!

Gyermekeket kötöztek édesanyjukhoz, ifjakat aggastyánokhoz. A meggyilkoltak tetemeit betaszították a Duna habzó és vérfagyasztó vízébe. Jajkiáltásuk az égre száll, ám visszhang nélkül marad. A bűnösök széles mosollyal az ajkukon állnak, mint akik valamilyen hőstettet hajtottak végre, nagy győzelmet arattak. A kék Duna vörössé, s abban a pillanatban úszó tömegsírrá vált. Ártatlan áldozatok, tiszta emberek merültek alá.

Ittámár Jáoz-Keszt, Magyarországon született költő, akit Bergen-Belsenbe küldtek, így kiált föl egyik versében: "Mit igyunk? Mondjátok nekem, emberek! Trágyalevet vérrel?"

Mindez Magyarországon történt. (...)

"Ezekben a napokban volt hetven éve annak, hogy bekövetkezett a magyarországi zsidók holokausztja. A németek 1944. március 19-én, vagyis egy esztendővel a második világháború vége, illetve négy évvel Izrael állam megalakítása előtt bevonultak Magyarországra. Amikor uralmuk alá vonták (Magyarországot - J. K.), azonnal megkezdték népünk elpusztítását. Mindezt a legnagyobb hatásfokkal tették. Egy hónapon belül az összes zsidót megjelölték sárga csillaggal, összegyűjtötték őket gettókba, ahonnan nem volt se ki, se be.

Az éhezés és a járványok megelőzték a lőszert (Peresz szerint a "golyót" - J. K.) és a gázt a zsidók legyilkolásában. Utána kevesebb mint egy hónap alatt az összes életben maradt zsidót elszállították a megsemmisítő táborokba, Auschwitzba és Birkenauba. Közel félmillió ártatlan zsidót gyilkoltak meg.

Természetesen nem feledjük, hogy volt néhány magyar, a világ igazai, akik az életük kockáztatásával zsidók életét mentették. Nem voltak sokan, de bátran mutatták föl az ember képmását. Magyarország elnöke (Áder János - J. K.) holnap Lengyelországban részt vesz az Élet Menetében, amely értékelendő gesztus. Ezzel együtt nem szabad figyelmen kívül hagyni semmilyen antiszemita jelenséget (mármint Magyarországon - J. K.): bármely zsinagóga megszentségtelenítését, a testvéreink nyugvóhelyéül szolgáló temetők sírkövének szétzúzását. Nem szabad szemet hunyni a neonáci színezetű, minden emberre veszélyt, minden nép számára figyelmeztetést jelentő szélsőjobboldali pártok megerősödése fölött.

Fordította: Júszef el-Kudszi - Kuruc.info