Meg kell kezdeni a megbeszélést a kétállami megoldás, Izrael mellett egy palesztin állam létrehozásának konkrét terveiről - jelentette ki az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben hétfőn.
 Fotó: AFP |
Josep Borrell, a tagországok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az az út, mely mentén Izrael el akarja pusztítani a Hamászt, "kétségkívül helytelen". Izrael nem építhet békét "csak katonai eszközökkel" - húzta alá.
"Mostantól nem beszélek a közel-keleti békefolyamatról, hanem csak egy kétállami megoldás folyamatáról" - fogalmazott.
Az uniós diplomácia vezetője hangsúlyozta, a humanitárius helyzet a Gázai övezetben "nem lehet rosszabb". A humanitárius ellátást biztosítani kell azon százezreknek, akiknek a nélkülözés mellett bombáktól kell tartaniuk - mondta.
Újságírói kérdésre válaszolva Borrell kijelentette: "az ukrajnaiaknak nem kell aggódniuk", az Európai Unió mindaddig segélyt juttat az országnak, ameddig arra szükség van. Az európai segítség erősebb, mint valaha - tette hozzá.
Hadja Lahbib, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Belgium külügyminisztere kiemelte: Gáza rendkívüli helyzetben van, azonnali tűzszünetre, az ellenségeskedés leállítására, a túszok szabadon bocsátására és a nemzetközi jog tiszteletben tartására van szükség.
Vissza kell térni a békefolyamathoz, amelynek két egymás mellett békében élő állam létrehozásához kell vezetnie - hangoztatta. Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a fenntartható béke helyreálljon a régióban - húzta alá.
Mivel a katonai megoldás nem hozhat megoldást, az izraeli, a palesztin, a szaúd-arábiai, az egyiptomi és a jordániai külügyminiszterrel tervezett hétfői megbeszéléseken az EU politikai megoldásra fog törekedni - mondta. A belga külügyminiszer reményét fejezte ki, hogy Brüsszel a közeljövőben békekonferenciát szervezhet a helyzet politikai megoldására.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban elmonda, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel videókapcsolaton keresztül tervezett hétfői megbeszélésen az EU meg fogja erősíteni az országnak szánt támogatását, amely - szavai szerint - kiemelten katonai eszközök biztosítását jeleneti. Mivel azonban az uniós katonai segítség akadozik, a tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk vállalásuk teljesítését és a védelmi ipar működését - mondta.
Hadja Lahbib reményét fejezte ki, a hétfői tanácsülés megteremti annak lehetőségét, hogy a február elsejére tervezett rendkívüli uniós csúcson az EU hosszútávú pénzügyi támogatás folyósításáról döntsön Ukrajna számára.
Stéphane Séjourné francia külügyminiszter azt mondta, bízik abban, hogy az Európai Unió szankciókat fog bevezetni a ciszjordániai palesztinok ellen erőszakos cselekményeket elkövető izraeli telepesekkel szemben. Ukrajnával kapcsolatban megerősítette, országa újabb katonai eszközök átadásával folytatja Ukrajna támogatását, továbbá elő kívánja segíteni a jövő héten esedékes rendkívüli uniós csúcs sikerét az ukrán népnek szánt pénzügyi támogatásról szóló megegyezés érdekében.
Annalena Baerbock német külügyminiszter arról beszélt, hogy nem lehet béke a Közel-Keleten mindaddig, amig a Hamászt fel nem számolják. Hangsúlyozta: ehhez biztosítani kell, hogy a "terrorszervezet" ne részesülhessen semmilyen pénzügyi támogatásban. Ezzel összefüggésben üdvözölte, hogy pénteken az Európai Unió Külügyek Tanácsa a Hamászt és a Palesztin Iszlám Dzsihádot érintő korlátozóintézkedések célzott keretét hozta létre, és hat embert jegyzékbe vett.
Addig nem élhetnek békében sem az izraeliek, sem a palesztinok, amíg mindkét nép nem érzi biztonságban magát. Ehhez a kétállami megoldás jelentheti az egyetlen megoldást - hangoztatta a német külügyminiszter.
Frissítés: "a palesztinok halála nem fogja elősegíteni a Hamász legyőzését"
A még több gázai övezeti halál, pusztítás nem fogja elősegíteni a Hamásznak és ideológiájának a legyőzését, és nem fog nagyobb biztonságot nyújtani Izraelnek, éppen ellenkezőleg, ezért kell megkettőznünk erőfeszítéseinket a nemzetközi partnerekkel, hogy ebből a halálos konfliktusból a megoldás felé mozduljunk el - jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfő este Brüsszelben.
Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását lezáró sajtókonferencián elmondta: a miniszterek prioritásként tárgyaltak a gázai térségről, ahol a helyzet egyre súlyosabb, nagy az éhínség, az emberek nehezen jutnak humanitárius segélyhez. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy Izrael naponta csupán 100 teherautónyi segélyszállítmányt enged belépni az övezetbe, miközben a konfliktus kitörése előtt ez a szám körülbelül 500 volt. Borrell megerősítette, hogy az EU továbbra is támogatja az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségének (UNRWA) munkáját, és visszautasította a szervezet izraeli kormány általi bírálatát. Hozzátette, hogy "az EU a palesztinok legnagyobb nemzetközi segítője, és ez ezután is így lesz."
A főképviselő felhívta a figyelmet: fel kell éleszteni a kétállami megoldást célzó megbékélési folyamatot a konfliktus kitörése előtti erőfeszítésekre építve.
Borrell a sajtótájékoztatón bejelentette: a tagállamok között elvi megállapodás született egy katonai művelet elindításáról a jemeni húszi lázadók ellen, amelynek célja, hogy biztosítsák a Vörös-tengeren a hajózás biztonságát.
Az ukrajnai háborúról szólva a főképviselő azt mondta: "Oroszország gyakorlatilag semmilyen előrelépést nem ért el a harctéren, azonban rengeteg katonát vesztett".
"A miniszterek egyetértettek abban, hogy ez nem az a pillanat, amikor gyengíteni kellene az Ukrajnának nyújtott támogatásunkat. Éppen ellenkezőleg, ez az a pillanat, amikor többet kell tennünk, és gyorsabban kell cselekednünk. Pénzügyi forrásokkal, katonai felszereléssel, katonai kiképzéssel - hívta fel a figyelmet. Kifejezte abbéli reményét, hogy a tagállamok megállapodásra jutnak az európai békeeszköz ötmilliárd eurós feltöltéséről egy ukrán segélyalap létrehozása végett.
(MTI nyomán)
