A libanoni elnök kiállt pénteken azon álláspontja mellett, hogy a további ellenségeskedés elkerülése érdekében ki kell szélesíteni a rendezendő ügyek körét Izraellel, ennek érdekében civileket is kell delegálni a tárgyalóküldöttségbe, a Hezbollah síita fegyveres mozgalom vezetője viszont tévedésnek nevezte ezt.
Izrael és Libanon most először, szerdán civil tagokat is küldött abba a közös katonai bizottságba, amelynek feladata felügyelni a Hezbollah és Izrael közötti 2024-es tűzszüneti megállapodás betartását. Ezzel egy újabb lépést tettek afelé, hogy eleget tegyenek Donald Trump amerikai elnöknek a tárgyalásokra vonatkozó kéréseinek.
Joseph Aun államfő közölte az ENSZ Biztonsági Tanácsa Libanonba látogató képviselőivel, hogy hazája "az Izraellel folytatandó tárgyalásokat választotta", és "nincsen visszaút".
"Ezekkel a tárgyalásokkal a fő cél, hogy megállítsuk az Izrael által libanoni területen végrehajtott támadásokat, biztosítsuk a foglyok visszatérését, tervbe vegyék a megszállt területekről való kivonulást, és oldják meg a Kék Vonallal kapcsolatos vitatott pontokat" - mondta.
A Kék Vonal az ENSZ által 2000-ben, az izraeli erők Dél-Libanonból történt kivonulása után kijelölt ideiglenes határvonal a két ország között.
Naim Kászim, a Hezbollah vezetője viszont kijelentette ezután, hogy "tévedés" volt civil tagot is delegálni a tűzszünetet felügyelő bizottságba, és követelte, hogy a kormány vizsgálja felül a döntését.
"Feltételek nélküli engedményt tett nekik, ami semmit nem fog változtatni az ellenség (Izrael) álláspontján, illetve támadásain" - mondta Kászim.
A Hezbollah-vezető viszont egy televíziós beszédében hozzátette, hogy mozgalma támogatja a kormány diplomáciai megközelítését az ellenségeskedés megállítására, miután az egy éve tartó tűzszünet ellenére Izrael továbbra is hajt végre légitámadásokat az ország déli felében.
Libanon és Izrael hivatalosan több mint 70 éve háborúban állnak egymással, és ez idő alatt civil tisztségviselőik közvetlenül nem találkoztak.
(MTI)
