A "nagy hullám még hátravan" az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: "még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket".
 Fotó: Getty Images |
"Úgy érzem, nagyon jól mennek a dolgok. A világ legerősebb hadserege a miénk, és használjuk is. Mindig is úgy gondoltam, négy hétig fog tartani, most kicsit gyorsabban haladunk a tervezettnél" - mondta Trump.
Az amerikai elnök Jake Tapper műsorvezetőnek adott telefonos interjújában kiemelte, hogy Irán nagyon sok vezetőt, 49 embert vesztett.
Kicsit arrogáns volt részükről, hogy mind egy helyen gyűltek össze. Azt hitték, nem lehet észrevenni őket. De észrevettük őket, teljesen megdöbbentünk.
Elmondta: az Egyesült Államoknak nincs tudomása arról, hogy ki lesz Irán új vezetője a szombaton légicsapásokban megölt Ali Hamenei helyett.
Igennel válaszolt az elnök arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok a katonai támadásokon kívül tesz-e többet is annak érdekében, hogy az iráni emberek visszavegyék az irányítást a teheráni rezsimtől. "Teszünk. De most azt szeretnénk, hogy mindenki húzza meg magát. Nem biztonságos kint lenni. És kezd még kevésbé biztonságosnak lenni" - tette hozzá az amerikai elnök.
Trump szerint a legnagyobb meglepetés Irán támadása volt a térségben található arab országok, Bahrein, Jordánia, Kuvait, Katar és az Egyesült Arab Emírségek ellen.
Meglepetésként ért minket. Mondtuk nekik, megoldjuk mi, de most ők is harcolni akarnak. És agresszívan harcolnak. Eredetileg nagyon kicsit akartak csak beavatkozni, most meg ragaszkodnak ahhoz, hogy beavatkozhassanak.
Donald Trump felhívta a figyelmet arra is, hogy a teheráni vezetés nukleáris fenyegetése már egy ideje komoly gondot jelentett a régióban. "Meg kell érteni, hogy évek óta e sötét felleg alatt éltek. Ezért nem lehetett béke" - fűzte hozzá.
Az amerikai elnök elmondta, hogy csapata megpróbált tárgyalni az irániakkal, de "nem tudtunk egyezségre jutni ezekkel az emberekkel". Hangsúlyozta, hogy minden új ajánlatot a korábbi ajánlatok visszavonásával fogadtak, s nem akartak beleegyezni az urándúsítás leállításába.
Trump egyben bírálta a Barack Obama elnök hivatali ideje alatt született atomalkut, mert ez szerinte három-négy éven belül atomfegyverhez juttatta volna az iráni vezetést. "Bevetették volna Izrael ellen. Talán ellenünk használták volna" - vélekedett. "Az a megállapodás rossz volt, egyenes út volt a bombához" - tette hozzá.
Egy másik nyilatkozatban, amelyet a The New York Postnak adott szintén hétfőn, Donald Trump azt mondta, hogy Washington nem habozna szárazföldi csapatokat küldeni Iránba, ha az szükségesnek bizonyulna.
(MTI)
