A No-Go Zone (NGZ) elnevezés modern formája a kétezres évek elején került a köztudatba David Ignatius tollából, aki a New York Timesban írt Franciaországról. „Az arab bandák rendszeresen megrongálják a környék zsinagógáit, az észak-afrikaiak által lakott külvárosi részek éjszaka No-Go zónákká válnak (…).” Az amerikai Newsweek és a The New Republic magazinok szintén ezt a megnevezést használták Franciaország érintett részeivel kapcsolatban. Soeren Kern Europen “No-Go’ Zones: Fact or fiction” című cikkében muszlim többségű szomszédságokról (kerületekről) ír, ahol a nem muszlimok (honos lakosok) nagyon kis számban vagy egyáltalán nincsenek jelen. Különösen azokra a városrészekre értendő az NGZ kifejezés, ahol a muszlimok – vagy más bevándorló csoportok – nem voltak hajlandóak integrálódni.

A franciák többnyire ZUS (Zones Urbaines Sensibles – Érzékeny Városi Övezet) néven emlegetik. Náluk több mint 700 ilyen kerület létezik kb. 5 millió muszlim lakossal, a kiemelkedőbbek közé tartozik Párizs, Marseille, Strassburg, Lille és Amiens.

Az angoloknál sem rózsásabb a helyzet, mert nekik 21 városuk vagy városrészük rendelkezik nagyon jelentős muszlim lakossággal és a hozzá tartozó problémákkal. Ők is a No-Go Zone kifejezést vagy a Sharia Controlled Zone nevet használják az érintett kerületek megnevezésére. Ezek közül néhány jelentősebb: Birmingham, Blackburn with Darwen, Leeds, Leicester, London, Manchester, Oldham, Westminster stb.

Svédország 55 „problémás” kerülettel rendelkezik. A „híresebbek” közé tartoznak Stockholm és Göteborg kerületei (Hisingen, Angered, Baka) valamint Malmö Rosengard városrésze, Landskrona északi körzetei.

A belgák fővárosa, Brüsszel – „hivatalosan” a város lakosságának már több mint 20%-a muszlim – is ismerkedik a bevándorlás legszebb hozadékával.

Néhány No-Go zónával a németek is gazdagodtak a liberális bevándorlási törvényeiknek köszönhetően. Bonn 7 zónával rendelkezik, Berlinben Neukölln és Kreuzberg számít veszélyes városrésznek. A zónák létezése erősen tabu témának számít a német médiában, a témával foglalkozókat pedig liberális szokás szerint nácinak és fasisztának bélyegzik.

Sajnos Európa a felsoroltaktól sokkal több No-Go zónával rendelkezik. A bevándorlás hatására az európai államok által kontrollálatlan kerületek része évről évre nő, a közbiztonság pedig ugyanilyen ütemben csökken.

Ezekben a kerületekben a rendőrség és más végrehajtó szervek nem tudják érvényre juttatni az állam akaratát (elsősorban Franciaországra jellemző a probléma, de a skandináv és a Benelux városok is hasonló helyzetben vannak), tehát nincs közbiztonság és nem tisztelik a törvényeket. A mentők, tűzoltók, szemétszállítók stb. jelenléte nem, vagy csak alig megoldott, mert a muszlim fiatalok („youth” a balliberális nyugati média szerint) megtámadják őket.

A liberális média előszeretettel tudósít az elhanyagolt és szeméttengerben úszó kerületekről, megszólaltatva néhány ártatlan muszlimot. A probléma „okát” illetően egy esetben sem számolnak be arról, hogy a „békés” lakosok mit művelnek a szemétszállítókkal, mentőkkel vagy a rendőrökkel. Amennyiben mégis megjelennek a rendőrök – többnyire nyomós ok miatt – egy NGZ-ben, az az esetek többségében összecsapásokhoz és lövöldözésekhez vezet, amiről a média csak erősen ködösítve számol be (ha egy hírben fiatalokról és zavargásokról van szó, akkor borítékolható, hogy a bevándorlók forgatták fel az adott városrészt).

A zónák létrejötte egyfajta torz terméke az európai multikulturalizmust erőltető baloldali kormányok szándékos rombolásának. Ezt az igen súlyos hibát még most sem akarják beismerni, a magyarországi liberálisok pedig, fütyülve a probléma komolyságára, továbbra is a „mindenkit be kell fogadnunk” elvvel fojtogatják a magyar társadalmat. A legtöbb európai országban a recept ugyanaz volt az NGZ-k kialakulásával kapcsolatban: az iszlám radikális képviselői elutasították az európai olvasztótégelyben történő asszimilációt, helyette kihasítottak egy NGZ szeletet az őket befogadó város kerületéből, a honos lakosokat pedig fenyegetésekkel vagy erőszakkal elüldözték, ha nem változtattak életstílust az iszlám előírásainak megfelelően.

Érdekes hírről számolt be a Times of Malta a bevándorlók beilleszkedésével kapcsolatban. 2015. február 26-án Qrendiben egy nagyobb bevándorló hullám érkezése után a következő felirat került két buszmegálló és egy kápolna falára: „Halál a keresztényekre.” Számos bevándorló onnan is továbbáll még a regisztrációjuk befejezése előtt (mint nálunk), így az elkövetők már Európában lehetnek.

Egy orosz dokumentumfilmes Párizs Barbès kerületében tett látogatást 2012-ben. Az első megjegyzése az volt, hogy európait találni a környéken lehetetlen, és az utcák hasonlítanak egy bazársorra. Néha a rendőrök razziát tartanak, és egyeseket elvisznek, mások pedig elmenekülnek.

A 70-es években Franciaországnak szüksége volt az olcsó munkaerőre, és a volt gyarmataikról megkönnyítették a migrációt. Viszont kissé elszaladt velük a ló, mert napjainkra már a honos lakosságnak sem tud az állam munkahelyet biztosítani. A bevándorlók szociális lakásokba költöztek, amelyek néhány év alatt egy kialakuló gettó részeivé váltak, ahová a rendőrségnek nincs belépése. Munkahelye alig van a zóna lakosságának, gyermekeik az esetek többségében még az iskolát sem fejezik be, így az összeroppanás szélén álló szociális ellátórendszerben kötnek ki, vagy a börtönökben.

A helyi dílerek mikrohullámú sütőket és egyéb tárgyakat tartanak a háztetőkön, hogy megdobálják vele a kiérkező rendőröket. A „fiatalok” minden kialakult probléma miatt a rendőröket hibáztatják, mert szerintük „Allahot” játszanak, ezért csak azt kapják, amit „megérdemelnek”. Gyakran megtörténik, hogy a „fiatalok” felgyújtják a kukákat, odacsalva ezzel a tűzoltókat, majd megtámadják őket. Sok őrszem van a zónában, akiket csak watchdognak neveznek. Ők figyelnek arra, hogy a drogkereskedelem zavartalanul működjön a zónában, távol a kíváncsi szemektől. Ha probléma adódik, percek alatt oda tudnak csődíteni akár száz „fiatalt” is. Ez a fajta szervezettség az oka annak, hogy a francia rendőrséggel szemben bármikor felveszik a kesztyűt.

Többször is előfordult már, hogy a „betolakodókra” figyelmeztetés nélkül lőttek. A rivális bandákkal és a rendőrséggel kialakult tűzpárbajban több watchdog is életét vesztette az elmúlt évek során, őket hősként temették el, és megmozdulásokat szerveztek emlékükre, elzárva ezzel a város utcáit. Folyamatosan csatlakoznak hozzájuk „fiatalok”, hiszen a drogüzlettel akár napi 100 eurót is megkereshetnek, egy hónap alatt pedig 3000-5000 euró közötti összeget tehetnek zsebre. Ha sikerül feljebb jutniuk a ranglétrán, a bevétel akár tízezrekkel is több lehet.

Az arab negyedekbe nem ajánlatos tévékamerával menni, mert a helyi (liberálisok szerint békés) lakosok rögtön megtámadják a stábot. Szinte nyíltan megy az utcán a kábítószerek terjesztése. A muszlim dílerek egyik technikája az, hogy ha nem a zónából való klienssel üzletelnek, akkor egy félreeső helyre csalják, azzal az indokkal, hogy civil ruhás rendőrök vannak a környéken, majd kirabolják.

A zónába eső iskolákban nem szolgálnak fel disznóhúst a muszlim gyerekeknek, a francia gyerekek sem ehetnek emiatt disznóhúst, csak a halal előírás szerint feldolgozott húsételeket. Az iskola teljesen rájuk erőlteti a muszlim előírások betartását, a szülők tiltakozása ellenére. Saint-Ouen már csupán egyetlen olyan hentesüzlettel büszkélkedhet, ahol nem az iszlám előírásoknak megfelelően feldogozott húsokat árusítanak. A tulajdonos folyamatos fenyegetéseknek van kitéve a toleráns bevándorolók részéről, az üzletébe már több alkalommal betörtek.

A francia zsidóság szintén a saját bőrén érzi a muszlim szomszédokkal kapcsolatos problémákat. 2015. január 9-én egy arab fegyveres besétált a Párizs Saint-Mande kerületében található kóser boltba és tüzet nyitott. A lövöldözés halálos áldozatai mindannyian zsidók voltak. Szintén ebben a hónapban került fel egy videomegosztóra egy másfél perces film (10 Hours of Walking in Paris as a Jew), melynek főszereplője kipában végigsétál Párizs kerületein. A végletekig toleráns bevándorlók a szitkokkal és köpésekkel mutatják ki elfogadásra való képességüket.

Végül a film készítői közölnek egy statisztikai adatot, mely szerint Franciaországban 2014-ben 851 antiszemita támadás történt. Nem mellékesen azt is megjegyzik, hogy Franciaország a legantiszemitább ország Nyugat-Európában. A zsido.com szerint egész Európa antiszemita központja itt található, ez pedig zavarba hozhatja a hazai liberálisokat, mert szerintük itthon dühöng leginkább az antiszemitizmus. Miközben minden erővel a bevándorlás mellett kardoskodnak, azt elfelejtik, hogy ezzel a húzásukkal az általuk olyan nagy becsben tartott hazai zsidóság nyakára hozzák az igazi antiszemitizmust és terrort. Az oldal egyébként azt is elismeri, hogy nem lehet a bevándorlók szociális helyzetével magyarázni a támadásokat, sokkal inkább a radikális iszlám térnyerésével.

Göteborg Hisingen kerültében a helyi araboknak „nem tetszik”, hogy az ő környékükön a rendőrök mondják, hogy mit lehet vagy mit nem. A saját területükön a rendőrök szabadon dönthetnek a szabályaikról, de muszlim „területen” nekik nincs szavuk. Mindezt egy svéd rendőrnek a saját hazájában megengedi egy bevándorló muszlim. Egy falfirka is figyelmeztetésül került fel az egyik hisingeni ház falára: „Aki megöl egy rendőrt, az a paradicsomba kerül.”

Itt sem tolerálják az arabok a tévéstábokat, vagy bárkit, akinél kamera van. A hisingeni körzethatárnál található hídról gyakran dobálják 1-2 kg súlyú kővel az elhaladó járműveket a baloldal legnagyobb védencei. Nehéz helyzetben vannak a helyi tűzoltók, ha riasztást kapnak egy No-Go zónából. Nem mindegy, melyik utcában van tűzeset, és oda milyen útvonalon jutnak el, mert a zónába való belépésnél potenciális veszélynek vannak kitéve.

A „fiatalok” nagymértékű agressziójának hátterében a szülőket jelöli meg a probléma okozóiként néhány helyi integrálódott muszlim. Alig akad olyan család, ahol a szülők egyike (vagy mindkettő) ne lenne gyűlölettel valamilyen vallás vagy etnikai csoport irányába. Ezt az előítéletességet pedig továbbadják a gyermekeik részére, akiket tovább tüzelnek a radikális imámok a Nyugat és az őket befogadó európai kultúra ellen.

A svédek közül, aki csak teheti elmenekül a zónából, mindezt megfigyelhetjük a többi európai No-Go zóna esetében. Nappal is megvan a kockázata annak, hogy az arabok megtámadják a svédeket a városrész utcáin, éjszaka viszont a helyzet még ennél is rosszabb. A svédek megpróbálnak mindent napközben elintézni, ha még is ki kell merészkedniük éjszakára, akkor próbálnak kettesével vagy hármasával elindulni.

Max Olsson kerületi rendőr szerint előfordultak már olyan esetek, hogy migránsok csaltak csapdába járőröket, és felgyújtották az autóikat. Máskor paintball fegyverekkel lövöldöznek rájuk a házak ablakaiból a „fiatalok”. Az már teljesen „normálisnak és megszokottnak” számít a kerületben, ha a „fiatalok” Molotov-koktéllal felgyújtanak egy autót. Göteborgban az is előfordult már, hogy egy hónap alatt 100 autót gyújtottak fel a bevándorlók (ahogy a galloknál is szokták). Ebben a kerületben is állandó problémát okoz a kábítószer-kereskedelem és a kiterjedt dílerhálózat. A svéd rendőrség ebben az esetben is teljesen tehetetlen, mert intézkedés közben megtámadják őket a „fiatalok” nagyobb csoportjai.

2011-ben Göteborg Angered kerületében az öntudatos muszlim fiatalok 15 rendőrautót gyújtottak fel, míg Baka városrészben „csak” kövekkel rongáltak meg több rendőrségi járművet. 2014 májusában egy rendőrjárőr üldözött egy gyanúsítottat, és „meggondolatlanul” beléptek a Landskrona északi felén lévő No-Go zónába. 50 beilleszkedni vágyó „fiatal” rohanta meg a rendőrautót, és kiszedték belőle a járőröket. A sarokba szorított járőröknek a fegyverüket kellett elővenniük, hogy visszatartsák a beilleszkedni vágyó muszlimokat, míg azonnali erősítést kértek. Több közeli járőregység is vette a segélyhívást és elindult a helyszínre, de a No-Go zóna határánál megállította őket a rádión kapott parancs. A helyi rendőrfőnök attól félt, hogy még több rendőr megjelenése a zónában helyi háborúhoz vezet. Szerencsére néhány normálisabb bevándorló a tömeg elé állt, és meggyőzte őket arról, hogy engedjék el a járőröket.

Egy másik esetnél Malmö Rosengard kerületében miután a kiérkező tűzoltók eloltották a tüzet egy mecsetben, hálából a helyi muszlim lakosság megtámadta őket.

A 2013-as stockholmi gettólázadás után a svéd rendőrség – a liberális agymosás hatására – még „tapintatosabban” állt a No-Go zónák kérdéséhez, mint addig: igyekeztek távol maradni a zónáktól, 2014-től pedig a stockholmi rendőrakadémián fokozottabb oktatást tartanak a kulturális „érzékenység” és a „párbeszéd” témájában. Egyes No-Go zónákban már odáig fajult a helyzet, hogy a svéd rendőrség belépés előtt „küldöttek” útján üzen a zóna békés lakóinak.

Svédországot még egy csapás érte a bevándorlók részéről: a nemierőszak-járvány. 2013 első hét hónapjában 1000 nő tett bejelentést nemi erőszak miatt Stockholmban, ebből 300 esetben 15 év alattiak az áldozatok. Az előző évhez képest az esetek száma 16%-os növekedést mutat és itt még csak Stockholmról beszélünk. A The Muslim Issue információi szerint mindez csak a jéghegy csúcsa, mert a nem bejelentett esetekkel együtt (bőven akad belőle) a számok 400-900%-kal magasabbak lehetnek.

Elin Krantz azok közé tartozott, akik minden erővel motiválták a bevándorlást Svédországba, az ezzel járó nemierőszak-járvánnyal nem foglalkozott. Mégis a bevándorlás lett a veszte: Ephrem Tadele Yohannes (etiópiai bevándorló) megerőszakolta és megölte. Az eset sokkolta Svédországot, de érdemleges változás nem történt.

Essen északi No-Go zónájában is hasonló problémák merülnek fel, mint a svédeknél és a franciáknál. A rendőröket itt is többnyire szervezetten támadják a fiatalok, szintén azon az alapon, hogy „az ő kerületükben ők irányítanak, nem pedig a rendőrök”. A harc így állandó az utca feletti uralomért a rendőrség és a bevándorlók között. Kreuzberg zónájában 100 török és arab „fiatal” a kiérkező rendőröket támadta meg, mert őrizetbe vettek két 12 éves török fiút, akik ellopták egy másik fiú MP3-lejátszóját. Másnap Moabit kerületben 80 ember (többnyire török) elállta egy sérült kisfiúhoz (elsodorta egy motoros) kiérkező mentők útját. Csak a nagy létszámú rendőri beavatkozásnak volt köszönhető, hogy a gyermek időben kórházba került.

Ilyen és ehhez hasonló történetek ezerszámra léteznek a sokat szenvedett Európában. A ZDF jelentése szerint az elmúlt évtized óta 28,6%-kal nőtt a rendőrök elleni támadások száma, 55%-kal pedig azoknak a 14-21 év közötti fiataloknak az aránya, akik ellenálltak a rendőri intézkedésnek. Ennek ellenére továbbra is tilos arról beszélni a germán nyilvánosság előtt, hogy Németországban vannak No-Go zónák, és a problémák nagy részét a bevándorlók okozzák.

London északi részének egyik utcáján támadás ért egy 23 éves amerikai diákot néhány muszlim részéről. A támadás oka az volt, hogy a muszlimok látták a diákot (feltételezhetően) alkoholt inni az utcán. A diák súlyos sérüléseket szenvedett, a támadóit pedig börtönbe zárták. Whitechapel kerületben a Brick Lane üzleteinek tulajdonosai több bejelentést is tettek, mert a muszlimok megfenyegették őket, amiért alkohol tartalmú italokat is árusítanak.

Minden városrészben, ahol muszlim vagy afrikai többség van, több támadás is éri a fehér embereket. Ezek jó része nem is kerül bejelentésre, mert a rendőrök – ismételten liberális agymosásnak köszönhetően – nem tesznek semmi érdemlegeset, vagy iszlamofóbiával magyarázzák a bejelentést.

Egy másik érdekes eset is bizonyítja a liberalizmus (nálunk demokratizmus) hatásait a józan észre. A rendőrök körözést adtak ki egy bradfordi buszon utazó angol férfi ellen, aki 2015. január 8-án egy bevándorló mögött foglalt helyet a buszon. Égbekiáltó bűne az volt, hogy csípős megjegyzésekkel kritizálta az iszlám vallást és életvitelt.

Luton Bury Park részén az arabok is rájöttek mennyire egyszerű dolog öregezni - nem elképzelhetetlen, hogy a mi kivándorló cigányaink segítettek nekik ezzel a húzással beilleszkedni -, mert a Bury Parkban 10 betörést és rongálást (kövekkel és téglákkal dobták be az ablakot) is elkövettek idősek sérelmére. Azért kirívó ez az eset, mert integrálódott idős feketék is elszenvedői voltak a betöréseknek és rongálásoknak. Ezeket az eseteket csak etnikai tisztogatásként emlegetik egymás között az beilleszkedni vágyó bevándorlók. A rendőrség kelletlenül, de elismerte a fennálló problémát és kamerák telepítésével próbálta megakadályozni a támadásokat.

Brüsszelben olyannyira sikerült beilleszkedniük a helyi muszlimoknak, hogy a fiataljaik rögtön megdobálták a „területükre” érkező járőrautókat a Cureghem kerületben. Erre a rendőri vezetés hatásos megtorló akciót hirdetett: a molenbeeki városrészben ramadán idején a helyi rendőrök nem fogyaszthatnak nyilvánosan szendvicset és kávét.

A nyugati és északi zónákkal kapcsolatos rossz hírek hatalmas száma miatt nem vádolhatnak bennünket azzal, hogy fentebb csak kiragadtunk néhány esetet. Spanyolországban, Olaszországban, Hollandiában, Ausztriában szintén egyéni és rendőrségi történetek százai borzolják a lakosság kedélyállapotát.

A liberális európai megmondóemberek szerint ezek a zónák nem léteznek, mindössze egy mondvacsinált probléma felnagyításáról van szó. Az MSNBC csatorna készített egy műsort a zónákkal kapcsolatban, ahol elsőnek ismertették Steve Emerson terroristaszakértő véleményét Birmingham muszlim lakosságával kapcsolatban, majd miután David Cameron leidiótázta Emersont, az sietve elnézést kért mondandója miatt.

Ezután következett Nigel Farage, aki szintén elismerte a francia városokban az NGZ-k létezését, majd Noran Peterson újságíró ás háborús veterán erősítette meg Farage mondandóját azzal, hogy szám szerint 741-ben jelölte meg a francia NGZ-k számát. A zónában tett látogatása alkalmával „fiatalokat” látott Oszama Bin Ladenes pólókban, és végig az volt az érzése a Bellevillehez tartozó zónában, mintha Afganisztánban vagy Irakban járna. A Le Petit Journal azzal próbálta megcáfolni a Peterson által elmondottakat, hogy egy forgatócsoportot küldött Bellville-be, és bukósisakban ültették a stáb tagjait az autóba (arra azért vigyáztak, hogy az igazán kényes területeket elkerüljék), kifigurázva ezzel a (szerintük) nem létező veszélyt. Megkérdeztek néhány franciát arról, hogy mi a véleményük a városrészről és, hogy láttak-e fiatalokat Oszamát ábrázoló pólókban. A legnagyobb meglepetésre senkinek semmi problémája nem volt a környékkel és Oszamás pólókban járkáló „fiatalokat” sem látott senki.

A francia kormány képtelen felismerni milyen hatalmas probléma szakadt a saját nemzete és Európa nyakába. Hiába kerülnek nyilvánosságra a zónákhoz köthető bűnesetek napi szinten, inkább 10.500 lakást építenek a migránsok részére, azaz újabb No-Go zónát.

Herpergel Róbert
(a szerző a Jobbik debreceni önkormányzati képviselője)

(Forrás: szebbjovo.hu)

- Miért viselkednek így a muszlim betolakodók? - A türelemnek semmi értelme a mohamedán fenevaddal szemben

- A mohamedánok ajánlata a "hitetleneknek": áttérés, alávetettség, halál

- A tíz leghülyébb fatva - modern iszlám vallásjogi döntések a szopástól Miki egérig

- A Talmud titka (avagy a birkaság büntetése)

- Zsidó "imádságok" - egy barbár nép átkai

- Németországi multikulti: saríarendőrség és saríaövezet Wuppertalban

- Fanatikus muszlim járőrök zaklatják a londoniakat