 |
Kapcsolódó anyagok:
A Zsámbéki-medencét beárnyékoló történet 2006-ra nyúlik vissza, amikor is a terézvárosi ingatlanpanamából jól ismert belga befektető golfpálya-tervekkel kopogtatott a pátyi önkormányzatnál. Ezután hosszas csend következett. 2008-ban a nem kevésbé hírhedt Grupo Milton jelent meg a színen, és igényére a képviselő-testület új szabályozási tervet készíttetett, amely már nem csak egy golfpálya és a kiszolgáló létesítmények megépítésére ad lehetőséget, hanem egy új kisvárosnak adna zöld utat: sűrű beépítés mellett 2500 lakásra, óriási bevásárlóközpontra, magániskolára, szállodákra stb., ahol a golfpálya már csak dekoratív funkciójú. A Pátyon élők egy részét elkábították az ígéretek: francia sztárépítész (aki mellesleg elsősorban felhőkarcolókat tervez), iskola, óvoda, kulturális központ, sportcentrum – bár ezek nyomát a későbbi dokumentumokban nem nagyon találjuk. Mire a civilek észhez kaptak, a sávolyi botrányos pénzügyekből már jól ismert Grupo Milton irányítása alá vette a pátyi önkormányzatot. A civil nyomás eredményeképpen tartott helyi népszavazáson sajnos a szükséges 50% helyett csak a szavazóképes állampolgárok 43%-a jelent meg, de az eredményből kitűnik, hogy a projektet az itt élők nagy része károsnak találja.
Az engedélyeztetési eljárás során számos szakhatóság figyelmeztette a testületet a törvénytelenségekre, de a Milton-gépezet csak haladt előre. Számos szakhatóság fogalmazta meg, hogy a beruházás nem felel meg többek közt az Agglomerációs törvénynek, a terület vízbázisa nem teszi lehetővé egy golfpálya fenntartását, óriási környezeti terheléssel kell számolni, és az itt élők életminősége nagymértékben hanyatlana a megnövekedett forgalom stb. miatt.
Dr. Fülöp Sándor, „zöld” ombudsman állásfoglalása is a napokban érkezett meg, amelyben az ombudsman törvénytelenségek sorára hívja fel a figyelmet, és kilátásba helyezte, hogy Alkotmánybírósághoz fordul.
Az ombudsmani vélemény kézhez vétele után néhány órával dr. Bognár András polgármester rendkívüli testületi ülést hívott össze, és indítványozta a beruházóval való szerződéskötést. A különböző szakvélemények egyértelműen rámutatnak, hogy a szabályozási terv nem a település, hanem a befektető érdekeit szolgálják, és azt 2010. március 29-én a képviselő-testület is bebizonyította – figyelmen kívül hagyva a szakértői és civil aggodalmakat, a környező települések véleményét, az ombudsman állásfoglalását – a jelen levő civilek megrökönyödésére elfogadták a Grupo Milton által tollbamondott szerződést. A szerződést még pikánsabbá teszi az a részlet, hogy amint a Grupo Milton cégcsoport elesett a sávolyi MotoGP-pályához kért MFB-hiteltől, a Pátynak ígért (de saját fejlesztéseihez szükséges) elkerülő utak megépítésének biztosítékaként egy székesfehérvári ingatlant ajánlott fel jelzálogosításra, amelynek értékét függetlennek nem nevezhető szakértő állapította meg, hiszen ugyanez a cég dolgozott a Grupo Milton keze alá Sávolyban is. Az értékbecslés szerint a terület értéke nagyjából megfelel az útépítés ellentételezéseként, azaz értéke kb. 2,7 milliárd forint, míg a civilek által felkért szakértők szerint a fehérvári szennyvíztelepet körbeölelő mélyen fekvő, erősen talajvizes terület értéke kb. 15 millió forint. A történetet életveszélyes fenyegetések, konkurens ingatlantulajdonosok megkurtítása, posztjáról lemondó polgármester, lejárató hadjárat, a sajtó elhallgattatása tarkítja.
A beruházás kapcsán számos kérdés fogalmazódik meg: szép lassan megszűnne a budai oldalt körülvevő még egybefüggő zöld terület, Pátytól 2 kilométerre, Telkire ráépülve egy tájidegen urbánus jellegű település ékelődne a tájba – amely esetleg a későbbiekben önálló településsé válhat, a jelenleg is katasztrofális közlekedési helyzet tovább rosszabbodna. Természetesen annak is fennáll a lehetősége, hogy a befektető – a helyi önkormányzat asszisztenciája mellett – spekulatív céllal pusztán a terület átminősítését és egy rendkívül rugalmasan értelmezhető szabályozási tervet kíván kicsikarni. Ez a módszer kísértetiesen hasonlít az Európai Parlament által is vizsgált spanyolországi „ingatlanfejlesztési” modellre.
Az érveket és ellenérveket összevetve érthetetlen, hogy a pátyi képviselő-testület miért kardoskodik egyre harciasabban a beruházás mellett. Óriási a civil felzúdulás, az ombudsman bejelentette, hogy valóban Alkotmánybírósághoz fordul, és számos egyéb eljárás is folyamatban van.
Egy mindenképpen pozitív hozadéka van azonban a pátyi helyzetnek – és ez nem csak településünket és annak közvetlen környezetét érinti: a Zsámbéki medencében és az ország más pontjain élő civilek összefogásának köszönhetően egyre többen ismerhették meg a konkrét esetet, és egyre világosabbá válik, hogy igenis komoly tényezővé válhat a civil erő olyan ügyekben, amelyeket valaki vagy valakik szőnyeg alá szeretnének söpörni. A Páty Nem Eladó Civil Összefogás nem hátrál meg.
Páty nem eladó Civil Összefogás
(Kuruc.info)
Kapcsolódó anyagok:
