Nikolics átfogó beszédben vázolta országa politikáját, és nagy teret szentelt Koszovó kérdésének. Megerősítette, hogy Belgrád továbbra sem kívánja elismerni albán többségű volt tartományának az állami önállóságát. Megismételte azt a szerb részről rendszeresen hangoztatott érvet, hogy a nemzetközi joggal ellentétben áll az államok integritásának megbontása, az „elszakadási törekvések” teljes szabadjára engedése.

Beszéde után képviselői kérdésekre válaszolt. Gaudi a délvidéki magyarok ügyét vetette fel, mire a szerb elnök azt felelete, hogy a délvidéki magyaroknak nincs miért aggódniuk, senki nincs közülük veszélyben. Nikolics emlékeztetett arra, hogy június végén lezártak egy fejezetet, amikor a "vajdasági" Csúrogon Áder János magyar köztársasági elnökkel együtt, a szerb-magyar történelmi megbékélés jegyében, a II. világháborúban ártatlanul megölt magyar, illetve szerb áldozatok vesztőhelyén rótták le kegyeletüket. (Az emlékművet azóta többször megrongálták – a szerk.)

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kormányon van a Vajdaságban, és arra is megvolt a lehetősége, hogy belépjen a szerb kormányba, de ezzel nem akart élni - mondta a szerb államfő. Szerinte a Vajdaságban a dolgok „előre haladnak”, és az ottani magyarok ugyanolyan szegényes életkörülmények között élnek, mint a szerbek. Azt javasolta, hogy aki javítani akar helyzetükön, az hozzon a térségbe több beruházást, fejlessze az üzleti életet. A délvidéki magyarokat arra buzdította, hogy bátran lépjenek be a szerb rendőrség és katonaság soraiba, és hangsúlyozta, hogy a magyarok bármilyen hatóságba integrálódhatnak.

Gaudi az MTI-nek telefonon cáfolta Nikolic kijelentéseit, rámutatott: a délvidéki magyarok körében az átlagosnál nagyobb a munkanélküliség, a rendészeti szerveknél kemény szűrést alkalmaznak, és az elmúlt tíz évben mintegy 40 ezer magyar "tűnt el", tehát jelentős a népességfogyás.

A jobbikos országgyűlési képviselő szerint az elmúlt négy napon áttörést értek el abban, hogy tudatosítsák az ET-ben a délvidéki magyarokkal kapcsolatos problémákat.

A különböző képviselőkkel folytatott megbeszéléseken túl hétfőn közmeghallgatást, csütörtökön pedig nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak Strassburgban. Gaudi mellett mindkét rendezvényen részt vett László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom vezetője, valamint Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. A közmeghallgatáson ott volt még Bozóki Antal, a délvidéki magyarok jogvédelmével foglalkozó Árgus Egyesület elnöke, a sajtótájékoztatón pedig Kiss Ervin, a Jobbik délvidéki szervezője.

Gaudi-Nagy Tamás kiemelte, hogy Szerbia kettős mércét alkalmaz: a koszovói szerbeknek területi autonómiát igényel, ugyanakkor megtagadja azt a délvidéki magyaroktól. A jobbikos országgyűlési képviselő arra is kitért az MTI-nek adott nyilatkozatában, hogy Szerbiának nem szabad megengedni az EU-csatlakozást, amíg nem teljesíti a magyar igényeket.

Gaudi közlése szerint a csütörtöki demonstráción összességében mintegy harminc-negyvenen vettek részt. A jobbikos képviselő átadta az ET-székházban Tomiszlav Nikolicsnak a délvidéki magyarok helyzetéről készített négyoldalas szórólapjukat, valamint azt a dokumentumfilmet, amely a magyarellenes megfélemlítést mutatja be.

Az Alfahír egy strassburgi forrásától úgy értesült, Gaudi-Nagy Tamás még Niklics meghallgatása előtt oda akart menni a szerb elnökhöz, hogy Vajdaság autonómiájáról kikérje a véleményét, de a testőrök többször meglökték, és nem engedték a közelébe férkőzni.

Úgy tudják, a magyar delegáció sok találkozót bonyolított le, többek között az angol, orosz, holland, görög, török, azeri és boszniai képviselőkkel, Gaudi-Nagy Tamásnak egy rövid találkozó erejéig a szerb küldöttség vezetőjével, Aligrudiccsal is sikerült egyeztetnie.

(gaudi.jobbik.hu - MTI - alfahir.hu nyomán)

Korábban írtuk (bővített hír): Nikolics Gaudinak: a csúrogi főhajtással le van tudva a délvidéki magyarok ügye

A szerb államfő előzőleg átfogó beszédben vázolta országa politikáját, majd képviselői kérdésekre válaszolt. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő a délvidéki magyarok helyzetét tette szóvá.

Válaszában Nikolics emlékeztetett arra, hogy június végén "lezártak egy fejezetet", amikor Csúrogon Áder János magyar köztársasági elnökkel együtt a "szerb-magyar történelmi megbékélés jegyében" lerótták kegyeletüket a II. világháborúban ártatlanul megölt magyar, illetve szerb áldozatok vesztőhelyén.

(MTI nyomán)