Kataszteri szakvélemény készítését rendelte el a bíróság Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát, váradhegyfoki prépost-prelátus kilakoltatási perében a prépostság régi helyrajzi számai alapján - közölte csütörtökön a premontrei apát.
A Bihar megyei törvényszék csütörtökön tárgyalta a premontrei apát fellebbezését, melyet a nagyváradi bíróság által a kilakoltatására hozott alapfokú ítélet ellen nyújtott be. Fejes Rudolf Anzelm a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság Facebook-oldalán közzétett közleményében számolt be a tárgyalásról, kifejtve: a bírói testület elrendelte, hogy a nagyváradi polgármesteri hivatal "határozza meg, hogy hol van az az ingatlan, amelyik a Roman Ciorogariu utca 16. szám alá van beosztva". Továbbá egy kataszteri szakvélemény készítését is elrendelte az épületek és az udvar régi helyrajzi számai alapján - írta az apát.
Mint közölte, a bírói testület ki fog szállni, hogy megtekintse a végrehajtás helyszínét. "Úgy értékelem, hogy ezek a rendelkezések az igazság felé mozdítják el az ügyünket" - fogalmazott Fejes Rudolf Anzelm.
Azt írta, nagyon fontosnak tartja az intézkedéseket, mivel a kedden megkezdődött kilakoltatási eljárás során a végrehajtó elvette a templom udvarát is, holott az nem képezte a kilakoltatási kereset tárgyát. Az újabb tárgyalás május 14-én lesz. Ekkor jár le a végrehajtó által a rendház kiürítésére adott 30 napos határidő is.
Fejes Rudolf Anzelm apát, váradhegyfoki prépost-prelátus kilakoltatásáról január 29-én döntött a nagyváradi bíróság az önkormányzat kérésére. Utóbbi tavaly májusban küldött az apátnak kilakoltatási végzést, amelyben felszólította: hagyja el a premontrei rendházat, mivel azt az egykori premontrei gimnázium, a Mihai Eminescu Főgimnázium szomszédos épületével együtt a város tulajdonának tekintik és fel akarják újítani. Mivel az apát nem tett eleget a felszólításnak, a városvezetés bírósághoz fordult, és a nagyváradi bíróság a kilakoltatásról döntött. A kilakoltatás annak ellenére végrehajtandó, hogy az ítélet nem jogerős.
A Bihari Napló hetilap csütörtöki közlése szerint az apát kilakoltatásáról a nagyváradi önkormányzati testület szerdai ülésén is szó volt. Az RMDSZ-frakció vezetője, Szabó József magyarázatot kért Florin Birta polgármestertől arra, ki kérte a csendőröket, rendőröket, hogy kedden mise közben bemenjenek a templomba. Továbbá kérte, hogy a következő ülésen mutassa be a tulajdonjogot igazoló dokumentumot és az összes nyilvános iratot a kilakoltatásról, valamint számoljon be az apátság által felhalmozott tartozásról, ennek tervezett behajtási módjáról.
A polgármester aláhúzta: a kilakoltatás a törvények betartásával, jogerős bírósági döntés alapján történt. Úgy vélte, helyes döntést hoztak, hogy ne veszítsék el a román és magyar diákokat is oktató iskola felújításának uniós finanszírozását.
Arra is utalt, hogy az ügyben a Bihar Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság is vizsgálatot indított, miután a kilakoltatás során az udvaron baromfi- és nyúltetemeket találtak. Fejes Rudolf Anzelm azt mondta, az állatokat görény pusztította el körülbelül egy hónapja, de elfoglaltságai miatt nem volt lehetősége a terület megtisztítására.
Az RMDSZ ezúttal sem állt ki az apát mellett
A kilakoltatási ügyben csütörtökön az RMDSZ Bihar megyei szervezete is megszólalt, hangsúlyozva, hogy "jelen helyzetben továbbra is a jogi realitásokra épülő párbeszéd lehet a megoldás." Közleményében aláhúzta: a szövetség az elmúlt 36 évben nem kapott megbízatást a rendtől ingatlanügyeinek jogi képviseletére. "A rend és az apát által megbízott jogi képviselők jó szándékát nem vitatva, rögzíteni kell, hogy a visszaszolgáltatási folyamatok, bírósági perek a most kilakoltatás alatt álló ingatlan esetében - tudomásunk szerint - jogerős bírósági döntéssel lezárult, a rend számára kedvezőtlenül" - írták.
Felidézték, hogy a helyzet feloldása érdekében a szövetség kompromisszumos megoldást javasolt és a használt épületrészekre vonatkozóan az önkormányzat nyitottnak mutatkozott egy olyan megoldásra, mely "részbeni tulajdonba adást, használati jog biztosítását, felújítást, valamint új ingatlanrész építésének lehetőségét is magában foglalta". De az apát elutasította a javaslatot - írták.
A premontrei rend az elmúlt évtizedekben perek tucatjait indította a román állam és intézményei ellen, hogy visszaszerezze nagyváradi ingatlanvagyonát, mely több reprezentatív nagyváradi és félixfürdői épületből, valamint mintegy 1100 hektár földterületből állt. Az egyházi ingatlanok restitúciós bizottsága korábban arra hivatkozva tagadta meg a rend egykori nagyváradi iskolájának a visszaszolgáltatását, hogy a telekkönyv szerint az épület már 1936-tól a román államé volt, így nem illetékesek dönteni, mivel csak a kommunizmus idején elkobzott ingatlanokkal hivatottak foglalkozni.
Fejes Rudolf Anzelm az ügy jogi hátterét ismertetve korábban azt írta: az 1936-ban Onisifor Ghibu által a román állam nevére elvégzett telekkönyvi átírást a rend bíróságon megfellebbezte, és mivel a pert nem tárgyalták le - a bíróság szerint elveszett a dosszié -, nem tekinthető törvényesnek. Továbbá azt is állítja, hogy a gimnáziumi rész államosítását 1949-ben bejegyezték a telekönyvbe, így a restitúciós törvény alapján visszaigényelhető az épület. Közölte: a polgármesteri hivatal a prépostság tudtán kívül újabb bírósági perrel kitöröltette az államosítást a telekkönyvből és egy nem jogerős bejegyzésre állította vissza a jogállapotot, majd elkezdte kataszterileg feldarabolni az ingatlan épületeit, udvarait és külön telekkönyvi betétekbe áttelekkönyvezni a saját nevére. Szerinte később ezekre hivatkozva küldték a kilakoltatási végzést is.
(MTI)
Korábban írtuk:
