Az ENSZ-közgyűlés általános vitájában első alkalommal részt vevő Donald Trump amerikai elnök előzőleg azzal vádolta Iránt, hogy “erőszakot, vérontást és káoszt exportál”, s arra törekszik, hogy Jemenben, Szíriában és a szunnita-síita szembenállástól fertőzött térségben máshol is kiterjessze befolyását.

“Nem engedhetjük meg egy gyilkos rezsimnek, hogy folytassa ezt a destabilizáló tevékenységét, miközben veszélyes rakétákat épít. És nem tarthatjuk magunkat egy megállapodáshoz, ha az egy nukleáris program esetleges kibontakozását leplezi” – mondta Trump. (Izrael nagyon is létező nukleáris programjáról ugyanakkor "valamiért" egy szót sem szólt - a szerk.)

A legkeményebb szavakat ugyanakkor arra a világ hat hatalma által 2015-ben Iránnal kötött paktumra tartogatta, amelynek keretében Teherán beleegyezett, hogy korlátozza nukleáris programját az ellene hozott nemzetközi szankciók feloldásáért cserébe.

“Az Iránnal kötött egyezség az egyik legrosszabb és legegyoldalúbb tranzakció volt, amelyben az Egyesült Államok valaha részt vett. Őszintén, az a megállapodás szégyen az Egyesült Államokra” – mondta.

Külügyminisztere, Rex Tillerson ennél is tovább ment, amikor a Fox News amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva kedden azt mondta, hogy a megállapodást meg kell változtatni, máskülönben az Egyesült Államok nem fogja tartani magát ahhoz. Szavai szerint különösen aggodalomra ad okot a megállapodás záradéka, amelynek értelmében az iráni nukleáris programra előírt korlátozások egy része lejár majd 2025-től kezdve.

“Ha tartani akarjuk magunkat az Iránnal kötött megállapodáshoz, akkor abban változtatásokat kell eszközölni” – tette hozzá Tillerson, aki szerint a záradékban szereplő rendelkezések megtartásával az egyezményt nem lehet ésszerűen végrehajtani.

“Ez olyan, mintha újra odébbrúgdosnánk a konzervdobozt az úton, hogy majd valaki másnak kelljen foglalkoznia vele” – mondta.

Az Iránnal kötött nukleáris megállapodással kapcsolatban Angela Merkel német kancellár nemrég azt mondta, az jó példája annak, hogy Észak-Koreával is lehetne diplomáciai megoldást találni. Emmanuel Macron francia elnök az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakán mondott beszédében szintén védelmébe vette a megállapodást, és azt mondta, annak felmondása súlyos hiba lenne. A francia elnök közölte, megérti az Egyesült Államok fenntartásait, ezért nyitott a szerződés 2025 után történő meghosszabbításáról szóló tárgyalásokra, oly módon, hogy az iráni ballisztikusrakéta-programot is ellenőrzés alá tudják vonni.

A megállapodás bírálói, köztük Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, amiatt aggódnak, hogy miután 10-15 éven belül lejárnak a megállapodásban rögzített korlátozások, Teherán képessé válik arra, hogy ha akar, rövid időn belül atomfegyverre tegyen szert.

Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter Trump Iránnal kapcsolatban tett kijelentéseit “a középkor és nem a 21. századi ENSZ-t idéző, műveletlen gyűlöletbeszédnek”, és válaszra méltatlannak nevezte.

Hozzátette: az amerikai elnök beszéde bizonyítja, hogy nincs tisztában Teheránnak a terrorizmussal szemben folytatott küzdelmével.

Az amerikai elnöknek október 15-ig kell igazolnia, hogy Irán végrehajtja-e a megállapodás előírásait. Ha nemleges választ ad, az amerikai kongresszusnak 60 napja lesz arra, hogy a megállapodás nyomán feloldott szankciók újbóli életbe léptetéséről határozzon.

Irán senkitől sem tűri el, hogy fenyegessék - jelentette ki szerdán az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitájában felszólalva az iszlám köztársaság elnöke.

Haszán Róháni hozzátette, hatástalan a megfélemlítés velük szemben.

A nagyhatalmakkal kötött nukleáris megállapodásról szólva kijelentette, Irán nem fogja megszegni, de határozott választ ad arra, ha az egyezmény más részesei így cselekednek. Mint mondta, “nagy kár lenne”, ha a megállapodás füstbe menne “a világpolitika újoncai” miatt. Szerinte az új amerikai kormányzat aláássa a hitelességét és a beléje vetett bizalmat azzal, hogy nem tartja be nemzetközi kötelezettségeit.

Haszan Róháni hangoztatta, hogy a regionális és a globális válságokat csak párbeszéd és tárgyalások útján lehet rendezni. Irán ezért erősíteni akarja kapcsolatait szomszédaival és az összes baráti országgal. Kiemelte, hogy hazája védelmi képességei, beleértve a rakétákat is, kizárólag az elrettentést és a regionális béke és stabilitás fenntartását célozzák.

Donald Trump amerikai elnök szerdán újságírók előtt közölte, hogy döntött arról, hogy kilépteti-e országát a hat nagyhatalom és Irán között 2015-ben Teherán atomprogramjáról kötött megállapodásból, de egyelőre nem árulja el, mi ez a döntés.

“Döntöttem” – felelte az elnök, amikor újságírók arról kérdezték, megváltoztatta-e az álláspontját, miután – legutóbb kedden, az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitájában – bírálta az iráni atomprogram békés célokra való korlátozása fejében a Teherán elleni szankciók fokozatos visszavonását előirányzó megállapodást.

Trump az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszaka alkalmából New Yorkba látogató Mahmúd Abbász palesztin elnökkel tartott találkozóján jelentette be az iráni atomszerződésre vonatkozó döntésének megszületését. A politikus közölte, hogy a részleteket később hozza nyilvánosságra.

Trump kijelentésére reagálva egy nevének elhallgatását kérő magas rangú iráni vezető azt mondta a Reuters brit hírügynökségnek, hogy Irán minden eshetőségre felkészült, ha az Egyesült Államok kivonul a szerződésből, és szükség esetén azonnal újrakezdeti a korábban korlátozott nukleáris tevékenységeit.

Amerikai vezetők vegyesen fogadták az Irán és a hat nagyhatalom – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – között létrejött szerződést. Trump kedden “szégyenletesnek” nevezte a megállapodást. Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerdán Trump elégedetlenségével magyarázta az elnök beszédét, de hangsúlyozta, hogy nincs döntés a szerződés felmondásáról.

“Nincs világos jele annak, hogy ki kívánna lépni. Ami van, az annak a világos jele, hogy nem boldog a szerződéstől” – mondta Haley a CBS News hírtelevíziónak adott interjúban.

Trump a világ vezetői éves találkozóján mondott keddi beszédében utalt arra, hogy elképzelhető, hogy nem hosszabbítja meg a demokrata párti elődje, Barack Obama által megkötött megállapodást.

Oroszország aggódik amiatt, hogy Trump megkérdőjelezi az iráni atommegállapodást – közölte szerdán az ENSZ-ben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. “Ha csak elítélünk és fenyegetünk, ellenszenvet keltünk azokban az országokban, amelyeket befolyásolni kívánunk” – idézte az orosz külügyminisztérium Lavrovnak a keddi Trump-beszéddel kapcsolatban tett kijelentését.

Emmanuel Macron francia elnök szerdán az ENSZ-ben újságírók előtt kijelentette, hogy hiba lenne felmondani az iráni atomszerződést.

“Véleményem szerint meg kell tartani a 2015. évi megállapodást, mert jó. Hiba lenne felmondani az atomszerződést, amíg nincs helyette valami más” – jelentette ki az elnök, aki arra a kérdésre nem adott választ, vajon az amerikai elnök közölte-e már vele, hogyan döntött a szerződés esetleges amerikai felmondása ügyében.

(MTI nyomán)