Az amerikai-norvég kapcsolatok jelentős romlásával járhat, ha nem Donald Trump kapja a Nobel-békedíjat, ettől tartanak a skandináv ország elemzői és vezető politikusai, írja a Guardian.
A Nobel Bizottság már döntött arról, hogy idén ki kapja a díjat, amit hétfőn jelentenek majd be. A szakértők szerint Trumpnak nem sok esélye van, mert a döntés már azelőtt megszületett, hogy a Hamász és Izrael megállapodott a tűzszünetről, ami növelte volna a nyerési esélyeit.
De ha nem Trump nyer, akkor a norvégok szerint elképzelhető, hogy úgy érzi, nyíltan átnéznek rajta, amit akár meg is torolhat.
Kirsti Bergsto, a baloldali szocialisták szóvivője arról beszélt, Oslónak mindenre fel kell készülnie.
– Donald Trump extrém irányba viszi az Amerikai Egyesült Államokat, támadja a sajtószabadságot, titkosrendőrség rabol el fényes nappal maszkban embereket, és intézetekre, bíróságokra csap le. Amikor az elnök ilyen autoriter, akkor természetesen mindenre fel kell készülnünk. A Nobel Bizottság egy független testület és a norvég kormánynak semmilyen hatása nincs rá. Nem vagyok benne biztos, hogy ezt Trump tudja – magyarázta.
Trump már régóta emlegeti, hogy meg kellene kapnia a díjat, amit elődje, Barack Obama is átvehetett még 2009-ben.
Sajtóértesülések szerint az elnök júliusban felhívta Jens Stoltenberget, Norvégia gazdasági miniszterét és volt NATO-főtitkárt, hogy a Nobel-békedíjról érdeklődjön. A múlt havi ENSZ-közgyűlésen pedig kijelentette: hét lezárhatatlan háborúnak vetett véget, ezért mindenki szerint neki kellene kapnia a díjat.
Harald Stanghelle norvég elemző, újságíró a napokban arról értekezett, hogy ha nem Trump nyer, akár vámokat is kivethet Norvégiára, vagy ellenségnek titulálhatja az országot.
– Trump kiszámíthatatlan. Nem akarom a félelem szót használni, de van egy olyan érzése az embernek, hogy kihívás elé állhatunk. Nagyon-nagyon nehéz Donald Trumpnak elmagyarázni, hogy ez egy teljesen független bizottság, mert nem tiszteli az ilyen típusú függetlenséget – mondta.
Hozzátette: ha Trump nyerne, az a Nobel-díjak történetének legnagyobb meglepetése lenne.
Ennyire ismeri Trump a közel-keleti helyzetet: "örök békéről" beszél
Az amerikai elnök a Fehér Házban tartott kormányülésen jelentette be, hogy szerda este jelentős áttörés történt a Közel-Keleten.
– Véget vetettünk a gázai háborúnak, és valójában sokkal szélesebb alapon békét teremtettünk – mondta Trump, hozzátéve, hogy reményei szerint ez tartós, sőt "örök béke lesz". Az elnök szerint a fennmaradó túszokat hétfőn vagy kedden engedik szabadon, ami az ő szavaival élve az öröm napja lesz. Elmondta, hogy a túszok olyan helyeken vannak, ahol az ember nem szeretne lenni, és a szabadon engedésük bonyolult folyamat.
Az elnök azt is közölte, hogy hamarosan a Közel-Keletre utazik, ahol Egyiptomban hivatalos aláírásra kerül sor. A CBS News négy forrásból származó információi szerint Trump Egyiptomba és Izraelbe látogat, de Gáza meglátogatását kizárták.
A források azt is közölték, hogy az utazás tervezése még folyamatban van. Az amerikai elnök kifejtette, hogy minden akkor állt össze, amikor júniusban csapást mértek Irán nukleáris létesítményeire. Trump szerint Irán most a békén akar dolgozni, tájékoztatták az amerikaiakat, hogy teljesen támogatják az egyezményt, és együtt fognak dolgozni velük.
Frissítés: a gázai mészárostól már "megkapta" a díjat
Az izraeli kormányfő X-oldalán közzétett egy AI-generált képet, amin Donald Trump nyakában egy hatalmas Nobel-békedíj látható, miközben az elnököt tömeg ünnepli.
A bejegyzéshez Netanjahu annyit írt, hogy: „Adják Donald Trumpnak a Nobel-békedíjat, mert megérdemli!”
Give @realDonaldTrump the Nobel Peace Prize - he deserves it! 🏅 pic.twitter.com/Hbuc7kmPt1— Prime Minister of Israel (@IsraeliPM) October 9, 2025
Trumpot eddig három különböző állam jelölte Nobel-békedíjra. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az Ábrahám-megállapodások és a gázai tűzszünet kieszközlésében való közreműködése miatt, Asim Munir, a pakisztáni hadsereg vezérkari főnöke az indiai-pakisztáni konfliktusban betöltött közvetítő szerepe miatt, míg Hun Manet kambodzsai miniszterelnök a Thaifölddel való határkonfliktus rendezése okán terjesztette a bizottság elé az elnök nevét.
(24 - Index nyomán)