Kémkedés, gyanús fogadások és a díj hitelességének árnyéka vetül a békedíj bizottság tevékenységére - a norvég biztonsági hatóságok nem mindennapi ügyet vizsgálnak.
Szokatlan fogadási hullám előzte meg az idei Nobel-békedíj bejelentését. Az a gyanú merült fel, hogy a döntés előzetesen kiszivárgott, és abból valaki üzleti hasznot húzhatott.
A Norvég Nemzetbiztonsági Hatóság (NSM) és annak rendőri elhárítási részlege bekapcsolódott a vizsgálatba, mivel elképzelhető, hogy belső információt használtak fel pénzszerzésre, de megtörténhetett az is, hogy külső hírszerzési művelet zajlott.
 |
Egy váratlan és gyanús fogadási minta - korábban Machado nem volt esélyes a magas presztízsű elismerésre
A 2025-ös Nobel-békedíjat a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado „a demokrácia és a polgári szabadságjogok melletti kitartó küzdelméért” kapta. A díj politikai üzenete világos volt: a norvég bizottság ezzel egyértelműen jelezte, hogy elítéli Nicolás Maduro autoriter rendszerét, és támogatja a latin-amerikai demokratikus mozgalmakat.
A bejelentés előtt azonban meglepő aktivitást észleltek több fogadási és predikciós platformon, köztük a kriptoalapú Polymarket oldalon. Ott Machado győzelmi esélye hirtelen a marginális néhány százalékról több mint 40-re ugrott, miközben a legtöbb szakértő többnyire korábban más neveket emlegetett, így az ukrán civil szervezeteket és az iráni nőmozgalmat.
A váratlan nagy tétű fogadások sorozata röviddel a hivatalos eredményhirdetés előtt történt. A Norvég Nobel Intézet ezért október közepén jelezte, megvizsgálják, hogy nem történt-e adat- vagy döntésszivárgás a bizottság belső köreiből.
Kényes kérdés, hogy Machado is szivárogtathatott?
A norvég vizsgálat egyik iránya az az elméleti lehetőség, hogy maga Machado (vagy valaki a környezetéből) az információt elmondta másoknak, örömében vagy büszkeségből, és valaki üzletelni kezdett az adattal.
A Nobel-békedíj esetében a díjazottat általában csak néhány órával a hivatalos bejelentés előtt értesítik, szigorú titoktartás mellett. Az alábbi felvételen azt a pillanatot látjuk, amikor a testület főtitkára értesíti Machadót a díj odaítéléséről. Ha Machado vagy valaki más vissza akart élni az értesítéssel, pár órája még maradt volna erre.
“Oh my god… I have no words.”— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 10, 2025
Listen to the emotional moment this year’s laureate Maria Corina Machado finds out she has been awarded the Nobel Peace Prize.
Kristian Berg Harpviken, Director of the Norwegian Nobel Institute, shared the news with her directly before it was… pic.twitter.com/OCUpNz752k
Ezért vizsgálatra vár, hogy a közlés és a hivatalos bejelentés között milyen hirtelen és váratlan fogadási vagy pénzpiaci mozgások történtek.
A hivatalos díjátadásra december 10-én, Oslóban kerül sor, amelyet ünnepi fogadás követ V. Harald király palotájában. Magát az elismerést a bizottság elnöke, Berit Reiss-Andersen adja át, aki korábban norvég igazságügyi miniszter volt.
A biztonsági szolgálatok is mozgásba lendültek
A norvég sajtó tudomása szerint (főként News in English Norway, NRK) az ügy komolysága miatt a norvég elhárítás azt próbálja feltárni, hogy, történt-e belső szivárgás, vagy inkább kiberes behatolásról van szó, például e-mail vagy dokumentumhozzáférés révén. Kérdés az is hogy külföldi hírszerzés is érdeklődött-e a döntés iránt.
A Nobel Intézet vezetője, Olav Njølstad korábban úgy fogalmazott: „Ha valaki előre tudta, ki kapja a békedíjat, az nem véletlen volt.”
A norvég hatóságok szerint a nyomozás még kezdeti fázisban van, de a fogadási adatok mintázata – időzítés, tétméret, új fiókok aktivitása – tipikusan „belső információs” cselekményre utal.
A digitális fogadási piacok szürke zónája
A történet kulcsfontosságú eleme, hogy a Nobel-díjak körüli spekuláció nem hagyományos bukmékereknél, hanem decentralizált, blokkláncalapú platformokon zajlik. Az ilyen piacok a fogadások legális, de alig szabályozott terepei.
Ezeket a felületeket gyakran használják politikai események előrejelzésére – például választási eredmények, FED-döntések vagy háborús kimenetek kapcsán. Ám a Nobel-díj döntési folyamata teljes titoktartás alatt zajlik, így az, hogy valaki hirtelen és pontosan eltalálta a győztest, valamint túlzottan nagy tétben fogadott rá, már önmagában gyanús.
A norvég jog jelenleg nem kezeli egyértelműen, hogy ez belső információval való visszaélésnek minősül-e, hiszen nem tőzsdei, hanem kulturális eseményről van szó. Ennek ellenére a vizsgálatot a „nemzetbiztonsági veszély” kategóriájába emelték, mivel felmerült a külföldi hírszerzési érdeklődés lehetősége is.
Machadónak a legrosszabb
Fontos hangsúlyozni, hogy a mostani vizsgálat semmilyen módon nem vonja kétségbe María Corina Machado érdemeit, érdemességét vagy a díj odaítélésének jogosságát. A Nobel-bizottság döntése jóval a hivatalos bejelentés előtt megszületett, és a kiszivárgás – ha valóban megtörtént – nem befolyásolta sem a folyamatot, sem a kiválasztás indokait.
Machado számára ez a botrány valószínűleg a legrosszabb forgatókönyv: épp akkor, amikor a nemzetközi közösség elismeri küzdelmét a venezuelai diktatúrával szemben, az eseményt árnyékba boríthatják azok, akik politikai vagy gazdasági hasznot remélnek a bizalmas információk manipulálásából.
A Nobel Intézethez közel álló források szerint a vizsgálat célja éppen az, hogy helyreállítsa a díj és a díjazott hitelességét, és világossá tegye: az elismerés a bátorságnak és a demokrácia melletti kitartásnak szól, nem pedig a kiszivárogtatók spekulációinak.
Nem nehéz belátni, hogy ez nem lesz könnyű feladat.
A Nobel-békedíj politikai súlya miatt időről időre államok is próbálták befolyásolni a döntést vagy előre megszerezni információkat. A díj a nemzetközi reputáció, szimbolikus legitimáció és a soft power egyik legerősebb eszköze. Egy venezuelai ellenzéki díjazása – különösen a jelenlegi geopolitikai helyzetben – érzékenyen érintheti Oroszországot, Kubát, Kínát és természetesen magát a Maduro-rezsimet is.
Nem felejthető az sem, hogy Donald Trump amerikai elnök kifejezett igényt fogalmazott meg az elismerésre a gázai háború és más konfliktusok lezárásában játszott szerepéért.
Egyes norvég biztonsági források szerint nem zárható ki, hogy a döntéshez kapcsolódó dokumentumokat külföldi hackerek szerezték meg, és az információt később pénzre váltották a kriptovalutás fogadásokon keresztül.
Más, óvatosabb vélemények szerint belső kiszivárogtatás is elképzelhető: a díjbizottság vagy az adminisztráció valamelyik tagja akár tudtán kívül is juttathatott információt egy újságírói kérdésre válaszolva vagy egy baráti beszélgetésben, ami aztán eljutott a piacra.
A Nobel-díj reputációs válsága?
A norvég közvélemény és a nemzetközi média most azt kérdezi: mennyire maradhat hiteles egy olyan elismerés, amelynek titkait nem sikerül megőrizni? A Nobel Intézet eddig makulátlan reputációt élvezett a titoktartás tekintetében: az öt döntőbizottsági tag személye, a jelöltek listája és az indoklás minden alkalommal ötven évre titkosítva marad.
Ha most valóban kiderül, hogy a döntés kiszivárgott a bejelentés előtt, az nemcsak jogi, hanem morális kérdéseket is felvet, mert akkor a világ egyik legszimbolikusabb díja szintén a digitális információs korszak áldozata lett.
Norvégia óvatos – de kemény lépéseket ígér
A norvég hatóságok a vizsgálat lezárásáig nem adnak ki részleteket. Az NSM szóvivője annyit mondott a Bloombergnek, hogy „a nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információk kezelése minden norvég intézményben a legmagasabb prioritás, függetlenül attól, hogy kulturális vagy politikai jellegű eseményről van szó.”
(Euronews)
Korábban írtuk:
