A Trump első ciklusában közel-keleti különmegbízottként tevékenykedő zsidó ingatlanbefektető leszögezte, hogy egy gázai rendezés előfeltétele az, hogy a terület felét még mindig ellenőrzése alatt tartó Hamász beleegyezzen a leszerelésbe, és megvalósuljanak az övezet kormányozhatóságához elengedhetetlenül szükséges biztonsági garanciák. A terv szerint a palesztin szervezetnek „azonnal” le kell adnia teljes nehézfegyverzetét, a későbbiekben pedig a Hamászt leváltó rendőri erőnek kellene beszolgáltatnia kézifegyvereit. Miután az övezet demilitarizációja lezárult, a Gáza területének 53 százalékát megszállva tartó izraeli hadseregnek vissza kell vonulnia.

Kushner az ezután következő 100 napot a segélyezésre és a helyreállításra szánná, ezután kezdődne Gáza újragondolása, mely során a Fehér Ház a „szabad piac elveit akarja alkalmazni”, ugyanúgy, ahogy azt (az amúgy konkrét üzletkötésekbe is beleszóló) Donald Trump teszi az Egyesült Államokban.

Az amerikai vízió fázisokra osztaná a rendezést, és északról délre haladva építené újjá a két évtizede izraeli karantén alatt álló övezetet, mely a háború során gyakorlatilag teljesen elpusztult. A futurisztikus látványtervek alapján egy felhőkarcolókkal és sétányokkal teli luxusövezet nő ki a rommezőből, a „mesterterv” 100 százalékos foglalkoztatottságot, egy új kikötőt és egy repülőteret is ígér Gázának. Kushner szerint manapság három év alatt építenek városokat két- vagy akár hárommillió ember számára. „Ezek a dolgok nagyon is megvalósíthatók, ha meg akarjuk őket valósítani.”

Az ingatlanbefektető szerint „az elkövetkezendő hetekben” Washingtonban rendeznek egy adománygyűjtő konferenciát – erre annál is nagyobb szükség lehet, mivel az ENSZ számításai szerint minimum 70 milliárd dollárra van szükség Gáza helyreállításához, csak a déli Rafah újjáépítésénél 25 milliárd dolláros becsült költség szerepel a bemutatóban.

Kushner „30 napos türelmi időt kért” a közel-keleti országoktól, és leszögezte, „nincs B tervünk, csak egyetlen tervünk van, amiről aláírtunk egy megállapodást, és mindannyian elkötelezettek vagyunk annak megvalósítása mellett”.

Jared Kushner már 2019-ben is kidolgozott egy sokat kritizált palesztin béketervet, amelyet a Fehér Ház az „évszázad megállapodása”-ként reklámozott. A Békétől a Jólétig címet viselő tervezet 50 milliárd dolláros befektetéssel számoló gazdaságpolitikai fejezetét szerzője a Marshall-tervhez hasonlította. Donald Trump második ciklusának elején pedig bejelentette, hogy az Egyesült Államok kezelésbe venné a Gázai övezetet, amelyből „közel-keleti riviérát” építene – miközben a kétmilliós palesztin lakosság jelentős részét kitelepítené. A „Gaz-a-Lago-tervet” később Trump közel-keleti szövetségesei nyomására ejtette, azonban a vízió azóta is visszaköszön izraeli szélsőjobboldali politikusok által publikált MI-videókon.

(Times of Israel - Sky News - Telex nyomán)