2025. december 5-én a német parlament (Bundestag) elfogadta az országban bevezetendő új, "szükségalapú" katonai programot. Az intézkedés célja, hogy a német fegyveres erők létszáma 255-270 ezer környékére emelkedjen 2035-ig.

A kérdőíves rendszer az új katonai szolgálati modell első lépcsője. A 18 éves férfiak számára a kitöltés kötelező, míg a nők esetében önkéntes. A cél nem az azonnali behívás, hanem egy adatbázis létrehozása, amely alapján a Bundeswehr az érdeklődőket további alkalmassági vizsgálatokra hívhatja be.

A védelmi minisztérium célkitűzése, hogy az idei év végéig mintegy 20 ezer új katonát sikerüljön toborozni. Ez elmarad a tavalyi belépési számtól, ugyanakkor Pistorius szerint így is reális és ambiciózus cél. 2025-ben több mint 25 ezer ember csatlakozott a Bundeswehrhez, ami az elmúlt 12 év legjobb toborzási eredménye volt. Az idei célszám elsősorban azt szolgálja, hogy ezt a magas szintet tartósan fenn tudják tartani, és elkerüljék a jelentkezések számának visszaesését.

A személyi állomány bővítése komoly infrastrukturális beruházásokat is igényel. Pistorius hangsúlyozta: a következő években több mint 40 ezer új férőhelyet kell kialakítani a katonák számára. Ennek részeként szóba kerülhet korábban bezárt laktanyák újranyitása, valamint új létesítmények építése is.

A miniszter szerint minderre a megváltozott biztonságpolitikai környezet miatt van szükség. Úgy fogalmazott: "a jelenlegi geopolitikai helyzet rendkívül feszült és kiszámíthatatlan, Németország biztonsági környezete pedig minden eddiginél összetettebb."

Pistorius reformja éles belpolitikai vitákat váltott ki. A kormány egyelőre hibrid rendszert vezet be: bár minden fiatal férfit regisztrálnak, a tényleges katonai szolgálat továbbra is önkéntes marad. A kabinet ezt köztes megoldásnak szánja a teljesen önkéntes rendszer és a klasszikus sorkatonaság között.

A konzervatív CDU/CSU több politikusa ennél határozottabb lépéseket sürget. A pártszövetség ifjúsági szervezete már jelezte: amennyiben az önkéntestoborzás nem hozza a kívánt eredményeket, néhány éven belül napirendre kerülhet a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása.

A párt női tagozata pedig azt javasolta, hogy a kérdőíves regisztrációt terjesszék ki a nőkre is, illetve nyissanak utat egy szélesebb értelemben vett "társadalmi szolgálat" felé, amely katonai alternatívákat – például katasztrófavédelmi vagy szociális munkát – is magában foglalna.

Ezzel szemben a Zöldek és a Baloldal határozottan ellenzik a kötelező jelleg felé mutató lépéseket. Szerintük a reform "a sorkatonaság visszatérését készíti elő a hátsó ajtón keresztül", és aránytalanul terhelné a fiatal generációt.

A tervek ellen diák- és ifjúsági szervezetek is tiltakoztak: az elmúlt hetekben több német városban tartottak demonstrációkat, ahol a résztvevők a "személyes szabadságjogok védelmét" hangsúlyozták.

A kormány ugyanakkor azzal érvel, hogy az ukrajnai háború elhúzódása, az Oroszország jelentette fenyegetés, valamint a NATO-szövetségesek elvárásai egyaránt indokolják a Bundeswehr gyors megerősítését. Berlin hosszabb távon nemcsak az aktív állomány növelését tervezi, hanem a tartalékos rendszer kiterjesztését is.

A most kiküldött kérdőívek így nem csupán adminisztratív lépést jelentenek, hanem egy átfogóbb biztonságpolitikai fordulat részét képezik. Miközben a kormány a hadsereg ütőképességének helyreállítását tartja elsődlegesnek, a társadalmi és politikai vita egyre inkább arról szól: hol húzódik a határ az önkéntesség és az állami kötelezés között egy új korszak küszöbén álló Németországban, írja az Index.