Október végéig a magyar költségvetésbe alig 589 milliárd forintnyi uniós támogatás folyt be a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési beszámolója szerint. Ezzel szemben uniós tagdíjként a közös büdzsébe október végéig 609 milliárd forintot fizettek be a magyar adófizetők pénzéből – írta a Magyar Hang a Népszava alapján. Ez azt jelenti, hogy a magyar állam az Európai Unió nettó befizetőjévé vált az első tíz havi adatok alapján – erre pedig nem volt példa Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta.
Az év végéig annyiban változhat a helyzet, hogy befizetések már várhatóan nem mennek Brüsszelbe, ám ha az utolsó két hónapban még érkezne valamilyen – akár pár tízmilliárdnyi - támogatás, akkor ezt a kínos helyzetet el lehet kerülni. Ha ez megtörténne, még akkor is 2025 lesz az az év, amikor a legkevesebb uniós támogatást sikerül lehívni.
 Fotó:John Thys/AFP/Getty Images |
A lap megjegyzi: Magyarország egyre több statisztikai mutató alapján – egy főre jutó, fogyasztási kiadások, jövedelem, szociális kiadások, egy főre jutó GDP – alapján az EU egyik legszegényebb vagy éppen a legszegényebb országa, vagyis teljes mértékben rászorul a felzárkózáshoz szükséges uniós támogatásokra. Az Európai Bizottság azonban a jogállamisági hiányosságok (a bírói és az ügyészi függetlenség hiánya, közbeszerzéseknél versenyhiány, korrupció, migrációs szabályok figyelmen kívül hagyása) miatt évek óta visszatartja a Magyarországnak járó támogatásokat. Az Orbán-kormány ezzel szemben azt állítja, hogy az Európai Bizottság politikai alapon bünteti az országot. Olyan kijelentéseket is tettek, hogy minden, az országnak járó zárolt uniós pénzt megszereznek, erre már számtalan „mestertervet” készítettek.
Ezzel szemben az igazság az, hogy az EU 27 tagállamából 26 megkapja a neki járó támogatásokat, csak Magyarország nem. Valamint az is tény, hogy 2022 decembere – az első zárolások óta – a kabinetnek nem sikerült elérnie érdemi előrelépést.
