A Magyar Menedék Könyvesház heti ajánlója.
 |
1944 karácsonyán bezárult Budapest körül a szovjet Vörös Hadsereg gyűrűje, és ezzel a városban rekedtek számára elkezdődött a rettegés ötven napja. Ez a kötet Budapest ostromáról szól, de a száraz tények számbavétele mellett a harcok résztvevőinek visszaemlékezéseire épül: a lakosok és nagyszüleink történeteire, a magyar, a német és az orosz katonák szóban és írásban fennmaradt visszaemlékezéseire. A történetekből kikerekedik egy másik igazság is az eddig ismert mellett. Minden igaz amit az ostromról tudunk, és az ellenkezője is igaz;amit a hősiességről,elszántságról, kitartásról tudunk, de az is amit a csüggedésről, kapzsiságról, önzésről hallottunk.
 |
Könyvét, egyfajta kötelező olvasmányként ajánlja a szerző: Nem szerénytelenségből, vagy önteltségből, hanem abból a meggyőződésből, hogy egy kivételes ember, kivételes életútját végigjárva olyan erőforráshoz juthatunk, melyre kivétel nélkül mindenkinek szüksége van. Példát kapunk szorgalomból, kitartásból, emberségből, igaz értékekből. Példát, melyből meríthetünk, melyre támaszkodhatunk, mely eligazít, ha válaszúthoz érünk. És hitet. Hitet abban, hogy létezik a gondviselés és győz az igazság.
A könyv Dr. Béres József születésének 90. évfordulója alkalmából jelent meg.
 |
(A Szent Korona Értékrend alkalmazásának magyar és nemzetközi jogszabálytervezetei)
Arisztotelész azt mondta, hogy minden döntési helyzetben három kérdésre adott válasszal jutunk el az Igazságig. Ez a három kérdés a „Miért?”, a „Mit?” és a „Hogyan?”
Napjainkban döntési helyzet elé állította a világot az erkölcsi, gazdasági és társadalmi válság.
Miért kell tennünk ez ellen?
A csillagászok megállapították, hogy eddig soha nem látott erejű napfolt-tevékenység fog az emberiségre köszönteni 2011-12-ben. A maja naptár szerint 2012-ben új világrend kezdődik.
„Elvesztettük erkölcsi tartásunkat. A most következő kényszerű összeomlás, katasztrófa vége egy történelmi ciklus lezárása, melynek a végén a mai nagy birodalom a sírba száll! Amint megkezdődik a gazdaság teljes széthullása, ezzel egy időben megkezdődik a nyugati társadalmak egyes szegmenseinek teljes elszegényedése, a globális háborúk és a teljes katasztrófa.” – mondta B. Farell amerikai közgazdász.
Wolf Klinz, az Európai Parlament krízis hatásaival foglalkozó bizottságának az elnöke a történelmi korszak dicstelen sírba szállását így fogalmazza meg Európára vetítve: „A válság máris jelentős károkat okozott a reálgazdaságban, és számos országot recesszióba döntött, de az igazi kihívások csak az elkövetkező hónapokban válnak majd láthatóvá.. Küszöbön áll a társadalmi válság.”
Aki a XXI. század elején él, saját sorsán keresztül tapasztalja, hogy (Rákóczi szavaival) „a szenvedhetetlen iga” tovább nem fokozható mértékben ül nyakunkon a neoliberalizmus törvényszerű hozadékaként.
Mit kell tennünk azért, hogy a dicstelenül véget érő történelmi korszak ne okozza az Emberiség végzetét?
Einstein azt mondta, hogy „amikor valami elromlik, nem lehet ugyanazzal a gondolkodási móddal kijavítani, ami a romlást okozta, hanem új gondolkodási módot kell keresni”. Tehát a végveszélyt hozó paradigmát egy olyan gondolkodási móddal kell felváltani, ami alapjaiban szünteti meg azt az okot, ami a romlást eredményezte. A neoliberalizmus követői úgy gondolták, hogy rá tudják kényszeríteni az emberiségre a megbukott rendszer reformját, mert a szocialista-kommunista hittétel bukásával nincs más választás.
Csakhogy tévednek! A világtörténelmi korszak váltásához van az emberiségnek egy olyan paradigmája, amit a Teremtő ránk kegyelmezett Magyar Küldetésként: a Szent Korona Értékrend.
 |
Jelenczki István új dokumentumfilmje azt a történelmi folyamatot mutatja be, ahogyan a belső és külső hatalmi erők felszámolták a nemzeti vagyont, átjátszották és játsszák át mindazt az örökölt és megtermelt tulajdont, amit őseink évszázadokon át létrehoztak.
A filmben közreműködtek: Ángyán József, Bencsik János, Bencze Izabella, Bogár László, Éger István, Hunyor Erna, Kovács Zoltán, Mándoki Andor, Molnár Oszkár, Molnár V. József, Papp Lajos, Tóth Zoltán József, Varga Csaba, Varga István, Zlinszky János.
Az interjúkat és a montázsokat készítette, a filmet rendezte: Jelenczki István
Operatőr: Jelenczki István, Kőrösi András MOT
Producer: Jelenczki István
Munkatársak: Heves László, Tárkányi Ferenc
Hangmérnök: Várhegyi Rudolf
Vágó: Tombor Andrea
Ének: Benkő Ágnes, Benkő Dóra Rózsa, Raksányi Boglárka
Zeneszerző: Hortobágyi László
 |
Ez a szép képes album egy már nem létező országról szól - olyanról, amelynek egykori területéből csak harmadnyi maradt. 87 ével ezelőtt magas hegyek ölelték körül, bővizű folyók öntözték mezőit, ősi várok, városok hirdették lakóinak kultúráját, civilizációt teremtő erejét.
Az egykori Nagy-Magyarország gazdagságáról szól ez a könyv, és fellapozva kincsei most ismét a mieink lehetnek - hacsak a több száz fotó és a színvonalas írások révén is. A felső-Tisza-vidéki Rahótól Újvidékig, Kézdivásárhelytől Kőszegig megismerhetjük a 64 vármegye legszebb, a magyar történelemhez ezer szállal kötődő emlékeit, s felvillannak neves emberek, a tájak szülötteinek portréi is.
Csaknem 900 fénykép és igényes írások mutatják be Magyarország egykori szépségét, gazdagságát.
 |
Zenés-verses barangolás az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idejében. Kalandozásunkat az egyik legnagyobb magyar költő, Petőfi Sándor forradalmi versei teszik lebilincselővé. Látványos kosztümös film, melyben több mint 500 korhű jelmezbe öltözött szereplő által válunk élő részeseivé az eseményeknek.
 |
Megjelent a Bolíviában koholt vádak alapján bebörtönzött Tóásó Előd börtönnaplója. A feljegyzések által tanúi lehetünk Előd mindennapjainak, annak a hatalmas küzdelemnek, amelyben a remény és reménytelenség pillanatokon belül váltja egymást, s a boldogság egy szemvillanás alatt múlik el helyet adva a legszörnyűbb terrornak és megaláztatásnak, a kitagadottság, magárahagyottság mindent felőrlő érzésének.
„Az az álmom, hogy gyerekes naivságomat elhagyva, érett gondolatokkal, felnőtt férfiként hazatérek. Megcsókolom a magyar földet, a családomat, a barátaimat. Az az álmom, hogy hazatértemkor is szeretni fognak. Ha fát ültetek, nem veti ki magából a föld, s az emberek nem fordítanak hátat nekem. Az az álmom, hogy távollétemben a barátaim, s ismerőseim megölelik helyettem a családomat, s mindegyikőjük elmondja nekik, hogy szeretem őket.” – olvasható Tóásó Előd börtönnaplója borítóján, amely hosszú és viszontagságos utazás után végre az olvasóközönség elé került, s bizonyítja a szerző jellemét, emberszeretetét és hitét a jövőben.
Szociografikus elemeket tartalmazó önéletrajzi írás, amely elénk tárja egy igazságtalanul bebörtönzött ember belső vívódásait.
Tanúi lehetünk mindennapjainak, annak a hatalmas küzdelemnek, amelyben a remény és reménytelenség pillanatokon belül váltja egymást, s a boldogság egy szemvillanás alatt múlik el helyet adva a legszörnyűbb terrornak és megaláztatásnak, a kitagadottság, magárahagyottság mindent felőrlő érzésének.
A napló a szabadságról szól. Arról, hogy mekkora érték azt szeretni, akit szabadon választunk, azzal barátkozni, akit szabadon választunk, azok között élni, akiket szabadon választunk, oda utazni, akkor, és amikor erről szabadon döntünk.
Az olvasó megismeri Tóásó Előd személyiségfejlődésének állomásait. Láthatjuk a magára maradt, megkínzott és megfélemlített, szinte még gyermek fiatalembert és a céljait, vágyit pontosan ismerő, küzdeni akaró, harcolni tudó férfit. Ugyanakkor a könyv örök bizonyítéka a család erejének, az egymásba vetett hit önmagát megújító jellegzetességének.
