Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Önök ismét felvetették, hogy tiltsanak ki Románia területéről. Indokul a március 10-i marosvásárhelyi Székely Szabadság Napján történteket hozták fel. Azt mondják, szélsőséges viselkedésem indokolja lépésüket. Kijelentésük előtt teljes értetlenséggel állok. Mit tettem, ami bármilyen törvényt sértett volna? Annyit tettem, hogy csendben és békésen felvonultam Marosvásárhelyen. Ha ezért kitiltanak, akkor mi lesz a rendezvényen résztvevő több ezer emberrel? Az ott részt vevő belga, katalán és baszk vezetőket is ki fogják tiltani az országból? Mert ők nem csupán vonultak csendben, mint én, hanem nagyszerű, gyújtó hangú beszédeket is mondtak.
Két lehetőség van. Önöket vagy félretájékoztatták, vagy egy alacsony szintű és magyarellenes politikai játékot játszanak. Engedelmükkel, segítek önöknek tisztán látni, mi is történt Marosvásárhelyen pontosan.
A tüntetésen több ezer ember vett részt, többek között jómagam is. A rendezvény végig méltósággal és békésen zajlott, de az esemény végén egy tucat tüntető és a rendőrség között kisebb dulakodás alakult ki, amely bejárta az egész román sajtót. A híradások szerint a Jobbik és a Gárda tagjai okoztak incidenst. Ez azonban hatalmas hazugság! Ahogy én magam is, úgy a Jobbik és a Gárda minden tagja végig békésen, a szabályokat betartva és a szervezők kérésének megfelelően pártzászlók nélkül vonult. Mindezt Corneliu Grosu, a román megyei prefektus (!) maga is megerősítette, elmondva, hogy az összetűzéshez nekünk semmi közünk nem volt. Ennyi történt. Ezért akarnának kitiltani? Elnök úr, Miniszterelnök úr, ne tegyék magukat nevetségessé! Értem én, hogy fontosak a szavazatok, hiszen én is pártvezető vagyok, de azért van egy szint, ami alá nem érdemes menni.
Amennyiben Önöknek azzal van a bajuk, hogy én és a pártom következetesen, minden körülmények között kiáll a székely magyar autonómia ügye mellett, akkor azt mondják ki őszintén! Ne öltöztessék ilyen átlátszó köntösbe a valódi szándékukat! Én egyenes ember vagyok. Igyekszem az igazságot keresni és szolgálni, ezért nincs mit szégyellnem. Minden szavamat és tettem vállalom, még a hibáimat is. Ha gondjuk van a Jobbik programjával vagy velem, legyenek férfiak, mondják el egyértelműen: az a gond velem, hogy támogatom a székely autonómiát. Akkor azt érteni fogom, de ez a gyerekes próbálkozás a kitiltásomra méltatlan és szánalmas.
Ha egy kicsit is ismernék a programomat, tudnák, hogy az a közép-kelet-európai nemzetek összefogásáról, történelmi szövetségéről szól. Arról, hogy együtt, közösen vessünk véget az euroatlanti gyarmatosításnak. Közös a sorsunk: vagy közösen leszünk rabszolgák, vagy közösen szabadulunk fel. Ehhez azonban tisztelnünk kell egymást. Én tisztelem a románságot. A polcomon ott vannak Mircea Eliade vagy Emil Cioran könyvei. Nagyban hatottak ezek a román emberek a gondolkodásomra, faltam az írásaikat. Ha Önök is tisztelik a magyarságot, nem kell félniük a székely autonómiától.
Az autonómiával nem csak a székelység erősödik, hanem az egész kelet-közép-európai régió. Önök is. Higgyék el, amikor Marosvásárhelyen egy székely zászlóval a vállamon vonultam, ezzel a tudattal voltam ott. Önök szeretik a saját népüket. Én is. Amíg a szívem dobog, magyar leszek és küzdeni fogok az autonómiáért. De fontos, hogy megértsék, ez nem a románság ellen van, hanem a magyarságért. Valamint a nemzeteink közötti tiszteletért és közös sorsunk felismeréséért.
Kívánom, hogy legyen Önökben kellő nagyság, hogy a mindennapi politikai küzdelmek mocsarából ki tudjanak emelkedni. Hogy közös sorsunkat ne áldozzák fel egy tál lencséért.
Üdvözlettel:
Vona Gábor
elnök
Jobbik Magyarországért Mozgalom
elnök
Jobbik Magyarországért Mozgalom
(A leveleket román fordítással fogom a címzettekhez eljuttatni. A kép Marosvásárhelyen készült, amint éppen nyilatkozom a román sajtónak.)
(Forrás: Vona Gábor Facebook-oldala)