A témában eddig valaha készült legnagyobb tanulmányegyüttesből az derült ki, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek minden fontos szervrendszer károsodásával összeköthetők, és komoly fenyegetést jelentenek a globális egészségre, írja a Guardian, melyet a Telex szemlézett.
 Fotó: beats/Alamy |
A Lancetben megjelent három tanulmányhoz 104 korábban készített vizsgálatot összesítettek, ezek közül 92 talált összefüggést az ultrafeldolgozott élelmiszerek és egy vagy több krónikus betegség, illetve a korai halálozás fokozott kockázata között.
Carlos Monteiro, a São Pauló-i Egyetem kutatója és a tanulmányok egyik szerzője azt mondta: az első vizsgálat kimutatta, hogy az ilyen élelmiszerek gyakorlatilag a test összes szervrendszerét károsítják. „A bizonyítékok erősen azt mutatják, hogy az emberek biológiailag nem alkalmazkodtak ezek fogyasztásához” – tette hozzá.
Kollégáival kifejlesztették a Nova besorolási rendszert az élelmiszerek számára, ami felhasználási szinttől függően csoportosítja őket. Az egyes a feldolgozatlan, vagy minimálisan feldolgozott, például a gyümölcsök és zöldségek, a négyes pedig az ultrafeldolgozott élelmiszer. Ez a kategória olyan termékekből áll, amelyeket ipari körülmények között állítanak elő, gyakran mesterséges ízesítőkkel, emulgálószerekkel és színezékekkel. Ebbe a csoportba tartoznak például a szénsavas üdítők és a csomagolt nassolnivalók, amelyek általában finomak, de magas a kalóriatartalmuk, és tápanyagokban szegények.
Monteiro szerint az ilyen termékeket úgy marketingelik, hogy azok helyettesítsék a feldolgozatlan élelmiszereket az étrendben, így maximalizálva a gyártók profitját. Erre vezethető vissza az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának növekedése: az agresszív taktikák hatnak a potenciális vevőkre, és a cégek igyekeznek csökkenteni a tudományos vitákat és szabályozásokat a témában.
A kutatók kaptak kritikát a Nova-rendszerezésre, mégpedig azt, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek kategóriája rosszul meghatározott, és a már létező egészségügyi intézkedések, például a cukor- és sófogyasztás csökkentésére irányulók elegendők a probléma kezelésére.
A második tanulmány szakpolitikai javaslatokat fogalmaz meg az ultrafeldolgozott élelmiszerek gyártásának, marketingjének és fogyasztásának szabályozására.
A harmadik kutatás eredménye az, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek térnyerését nem az egyéni választások, hanem a globális vállalatok befolyásolása okozza. A kutatók szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerekhez köthető a krónikus betegségek világjárványának nevezett jelenkori probléma is, aminek pedig az az oka, hogy a nagy cégek az egészség elé helyezik a profitot a fontossági sorrendben.
