A Mai Nap, 1942. január 9.
Büntethető e az a nő, akivel a fajgyalázást elkövetik
Az 1941. évi XV. törvénycikk 15.§-a első bekezdése szerint vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő az a zsidó, aki a 15. § második bekezdésében meghatározott fajgyalázást elköveti. A cselekmény a 15.§ negyedik bekezdésében meghatározott esetekben bűntett és büntetése öt évig terjedhető börtön, hivatalvesztés és a politikai jogok elvesztése. Bár a törvény csak "zsidókról" beszél, mégis a gyakorlatban felmerülhet a kérdés, bűnvádi felelősségre vonható e az a magyar honos tisztességes nemzsidó nő, akinek beleegyezése nélkül a fajgyalázást nem lehet elkövetni, mert hisz kétségtelen, hogy a bűncselekmény elkövetéséhez egy férfi és egy nő kell? A fajgyalázás éppen olyan közönséges bűncselekmény, mint az 1878:V. törvénycikkben foglalt büntetőtörvénykönyvben és a későbbi speciális törvénykönyvekben meghatározott közönséges bűncselekmények. A fajgyalázás vétségének, illetve bűntettének elbírálásánál tehát alkalmazni kell a büntetőtörvénykönyvnek a részességről szóló V. fejezetét, amely alól büntetőjogi rendszerünkben egyetlen kivétel a sajtótörvénynek az 1914. évi XIV. törvénycikknek felelősségi rendszere (33-37.§). Az 1878. évi V. törvénycikk 69.§-a azt mondja, hogy a véghezvitt, vagy megkísérlett bűntett, vagy vétség részese az, aki a bűntett, vagy vétség elkövetését szándékosan előmozdítja, vagy könnyíti (bűnsegéd). A 70. § pedig úgy rendelkezik, hogy tetteseknek tekintendők mindazok, akik a bűntettet, vagy vétséget együtt, vagy közösen követték el. Az a nő tehát, akivel a fajgyalázás vétségét, vagy bűntettét elkövették, részese az elkövetett bűncselekménynek. Bírói mérlegelés dolga, hogy a cselekményt "együtt, vagy közösen" elkövetett cselekménynek tekintik e vagy pedig a nő cselekményét olyan cselekménynek, amely a bűntett, vagy vétség elkövetését szándékosan előmozdítja, vagy könnyíti. Hogy a törvény 15.§-a csak "zsidóról" beszél, ezen a jogi felfogáson nem változtat, mert hisz fajgyalázás bűncselekménye csak akkor valósul meg, ha a cselekmények egyik szereplője zsidó. És miként például a büntetőtörvénykönyv 333.§ kifejezetten csak azt rendeli lopás miatt büntetni, aki idegen dolgot másnak birtokából, annak beleegyezése nélkül, azon célból vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, nem foroghat fenn kétség aziránt, hogy bűnvádi felelősséggel tartoznak mindazok is, akik a lopást szándékosan előmozdították, vagy könnyítették, vagy a lopást a tolvajjal együtt közösen követték el. Fajgyalázás miatt több ügy van folyamatban a bíróságoknál. Kialakult bírói gyakorlat még nincs és nem is lehet, sőt a legfelsőbb magyar bíróság, a királyi Kúria sem ítélt még fajgyalázási ügyekben. Büntethető e az a nő, akivel a fajgyalázást elkövetik? A bíróság bölcs judikaturájában kifejlődött gyakorlat fogja ezt a legalább is vitás kérdést eldönteni.
dr. Pongrácz Jenő írása
A Mai Nap, 1942. június 26., péntek
Az első fajgyalázási bűnpör Miskolcon
Miskolc, június 26. A miskolci törvényszék szerdán tárgyalta az első fajgyalázási bűnügyet. A vádlott Schwartz Imre 38 éves nős, izraelita vallású kereskedősegéd volt, aki három gyermek apja. Schwartz Imre hosszabb idő óta viszonyt folytatott egy 24 évnél fiatalabb magyar honos keresztény nővel, akitől gyermeke is származott és jelenleg is áldott állapotban van. A törvényszék az 1941. évi 15. tc. 4. bekezdésének 3.§-ába ütköző, folytatólagosan elkövetett fajvédelmi bűntett miatt háromévi fogházra és ötévi jogvesztésre ítélte Schwartz Imrét.
(MTI)
A Mai Nap, 1942. január 5., Lisszabon
(Stefani) New Yorki jelentés szerint Churchill Kanadából történt visszatérése után a Fehérházban tanácskozott egy jól ismert magas állású zsidó személyiséggel. Hír szerint a tanácskozáson Halifax is részt vett. A palesztinai zsidókérdést tárgyalták. Churchill határozottan kedvező álláspontot foglalt el oly irányban, hogy Palesztina teljes zsidó álammá legyen és hozzáfűzte: az araboknak elég területük van ahhoz, hogy máshol telepedjenek le, tehát Palesztina területéről kitelepítik őket. Churchill kijelentette a zsidó tárgyalófélnek, hogy a palesztinai kérdés gordiusi csomó, amelyet kardcsapással kell megoldani. Az a segítség, amelyet az egész világ zsidósága a brit ügynek nyújt, mondotta Churchill, kötelességévé teszi e kérdés olyan megoldását, hogy Palesztina kizárólag a zsidóké legyen. Churchill nyilatkozatát azonnal elterjesztették az amerikai zsidó körökben, amelyek siettek hírverő szerveik útján Churchill washingtoni látogatását a leghízelgőbb színben feltüntetni.
(MTI)
Büntethető e az a nő, akivel a fajgyalázást elkövetik
Az 1941. évi XV. törvénycikk 15.§-a első bekezdése szerint vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő az a zsidó, aki a 15. § második bekezdésében meghatározott fajgyalázást elköveti. A cselekmény a 15.§ negyedik bekezdésében meghatározott esetekben bűntett és büntetése öt évig terjedhető börtön, hivatalvesztés és a politikai jogok elvesztése. Bár a törvény csak "zsidókról" beszél, mégis a gyakorlatban felmerülhet a kérdés, bűnvádi felelősségre vonható e az a magyar honos tisztességes nemzsidó nő, akinek beleegyezése nélkül a fajgyalázást nem lehet elkövetni, mert hisz kétségtelen, hogy a bűncselekmény elkövetéséhez egy férfi és egy nő kell? A fajgyalázás éppen olyan közönséges bűncselekmény, mint az 1878:V. törvénycikkben foglalt büntetőtörvénykönyvben és a későbbi speciális törvénykönyvekben meghatározott közönséges bűncselekmények. A fajgyalázás vétségének, illetve bűntettének elbírálásánál tehát alkalmazni kell a büntetőtörvénykönyvnek a részességről szóló V. fejezetét, amely alól büntetőjogi rendszerünkben egyetlen kivétel a sajtótörvénynek az 1914. évi XIV. törvénycikknek felelősségi rendszere (33-37.§). Az 1878. évi V. törvénycikk 69.§-a azt mondja, hogy a véghezvitt, vagy megkísérlett bűntett, vagy vétség részese az, aki a bűntett, vagy vétség elkövetését szándékosan előmozdítja, vagy könnyíti (bűnsegéd). A 70. § pedig úgy rendelkezik, hogy tetteseknek tekintendők mindazok, akik a bűntettet, vagy vétséget együtt, vagy közösen követték el. Az a nő tehát, akivel a fajgyalázás vétségét, vagy bűntettét elkövették, részese az elkövetett bűncselekménynek. Bírói mérlegelés dolga, hogy a cselekményt "együtt, vagy közösen" elkövetett cselekménynek tekintik e vagy pedig a nő cselekményét olyan cselekménynek, amely a bűntett, vagy vétség elkövetését szándékosan előmozdítja, vagy könnyíti. Hogy a törvény 15.§-a csak "zsidóról" beszél, ezen a jogi felfogáson nem változtat, mert hisz fajgyalázás bűncselekménye csak akkor valósul meg, ha a cselekmények egyik szereplője zsidó. És miként például a büntetőtörvénykönyv 333.§ kifejezetten csak azt rendeli lopás miatt büntetni, aki idegen dolgot másnak birtokából, annak beleegyezése nélkül, azon célból vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, nem foroghat fenn kétség aziránt, hogy bűnvádi felelősséggel tartoznak mindazok is, akik a lopást szándékosan előmozdították, vagy könnyítették, vagy a lopást a tolvajjal együtt közösen követték el. Fajgyalázás miatt több ügy van folyamatban a bíróságoknál. Kialakult bírói gyakorlat még nincs és nem is lehet, sőt a legfelsőbb magyar bíróság, a királyi Kúria sem ítélt még fajgyalázási ügyekben. Büntethető e az a nő, akivel a fajgyalázást elkövetik? A bíróság bölcs judikaturájában kifejlődött gyakorlat fogja ezt a legalább is vitás kérdést eldönteni.
dr. Pongrácz Jenő írása
A Mai Nap, 1942. június 26., péntek
Az első fajgyalázási bűnpör Miskolcon
Miskolc, június 26. A miskolci törvényszék szerdán tárgyalta az első fajgyalázási bűnügyet. A vádlott Schwartz Imre 38 éves nős, izraelita vallású kereskedősegéd volt, aki három gyermek apja. Schwartz Imre hosszabb idő óta viszonyt folytatott egy 24 évnél fiatalabb magyar honos keresztény nővel, akitől gyermeke is származott és jelenleg is áldott állapotban van. A törvényszék az 1941. évi 15. tc. 4. bekezdésének 3.§-ába ütköző, folytatólagosan elkövetett fajvédelmi bűntett miatt háromévi fogházra és ötévi jogvesztésre ítélte Schwartz Imrét.
(MTI)
A Mai Nap, 1942. január 5., Lisszabon
(Stefani) New Yorki jelentés szerint Churchill Kanadából történt visszatérése után a Fehérházban tanácskozott egy jól ismert magas állású zsidó személyiséggel. Hír szerint a tanácskozáson Halifax is részt vett. A palesztinai zsidókérdést tárgyalták. Churchill határozottan kedvező álláspontot foglalt el oly irányban, hogy Palesztina teljes zsidó álammá legyen és hozzáfűzte: az araboknak elég területük van ahhoz, hogy máshol telepedjenek le, tehát Palesztina területéről kitelepítik őket. Churchill kijelentette a zsidó tárgyalófélnek, hogy a palesztinai kérdés gordiusi csomó, amelyet kardcsapással kell megoldani. Az a segítség, amelyet az egész világ zsidósága a brit ügynek nyújt, mondotta Churchill, kötelességévé teszi e kérdés olyan megoldását, hogy Palesztina kizárólag a zsidóké legyen. Churchill nyilatkozatát azonnal elterjesztették az amerikai zsidó körökben, amelyek siettek hírverő szerveik útján Churchill washingtoni látogatását a leghízelgőbb színben feltüntetni.
(MTI)
/A szövegben változtatásokat nem ejtettünk, tehát a helyesírás is korabeli./
