„Oroszország nem fejezi be az ukrajnai háborút, amíg a NATO ki nem vonul a balti országokból” – mondta Szergej Rjabkov, Oroszország amerikai kapcsolatokért, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáért és a fegyverzetellenőrzésért felelős külügyminiszter-helyettese a TASZSZ állami hírügynökségnek adott interjúban. A Newsweek szerint - melyet a Telex szemlézett - Rjabkov megjegyzései fordulatot jelentenek a Kreml eddigi álláspontjához képest, mivel a kijelentésével azt sugallja, hogy a konfliktus gyökerei nem csupán Ukrajnában keresendők, hanem a NATO keleti bővítésében is.
A NATO továbbra is erőteljes katonai jelenlétet tart fenn Bulgáriában, Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában. A szövetség az orosz-ukrán háború kitörése után erősítette meg a jelenlétét a térségben. Svédország és Finnország is feladta semlegességét, és csatlakozott a NATO-hoz a háború kirobbanását követően.
Az oroszok a háború befejezése érdekében korábban azt követelték, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-csatlakozásról, most viszont Rjabkov interjúja alapján úgy tűnik, már azt is feltételként szabnák, hogy a NATO teljesen vonuljon ki a balti államokból.
„Az amerikai fél részéről gyakorlati lépésekre van szükség, amik a biztonság területén fennálló alapvető ellentmondások felszámolását célozzák” – mondta Rjabkov. „Ezen okok közül az egyik legfontosabb a NATO bővítése. Ennek a számunkra alapvető és a legsúlyosabb probléma rendezése nélkül egyszerűen lehetetlen megoldani az euroatlanti térség jelenlegi konfliktusát.”
„Tekintettel az ukrajnai válság természetére és eredetére – amit az Egyesült Államok korábbi vezetése és általában a Nyugat provokált ki –, ez a konfliktus egyfajta próbának tekinthető, ami felméri, mennyire komolyak Washington szándékai a kétoldalú kapcsolatok rendezésére” – mondta Rjabkov.
Frissítés: a német hírszerzés vezetője szerint Moszkva már úgy gondolja, hogy Ukrajna csak a kezdet lehet
Németország titkosszolgálati vezetője figyelmeztet: Oroszország tesztelheti a NATO 5. cikkelyét, ezért támadást készít elő a szervezet ellen - számolt be a RBC Ukraine nyomán a Portfólió.
Bruno Kahl, a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) vezetője szerint számos jel utal arra, hogy a Kreml megpróbálhatja tesztelni a NATO 5. cikkelyét. Véleménye szerint Oroszország nem elégszik meg Ukrajna elfoglalásával, mivel Moszkva egyre inkább kételkedik a szövetség egységes fellépési képességében.
- Teljesen biztosak vagyunk benne és hírszerzési bizonyítékaink vannak: Ukrajna csak egy lépés. Vannak emberek Moszkvában, akik már nem hiszik, hogy a NATO 5. cikkelye hatékony. És tesztelni akarják - jelentette ki a magas rangú tisztviselő.
Az 5. cikkely a NATO kollektív védelmi rendszerének sarokköve, amely az 1949-es Washingtoni Szerződés alapján jött létre. Az elv egyszerű, de hatékony: egy NATO-tagállam elleni fegyveres támadást a szövetség minden tagja elleni támadásnak kell tekinteni. Eddig ezt a cikkelyt csak egyszer alkalmazták, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után. A német hírszerzés nem pontosította, mely NATO-országot érheti támadás. Más szakértők szerint a balti államok vagy a kelet-európai országok, különösen az Oroszországgal vagy Fehéroroszországgal határos területek, mint Észtország, Lettország, Litvánia vagy Lengyelország lehetnek potenciális provokációk célpontjai.
Kahl szerint Oroszország ambíciói messze túlmutatnak az ukrajnai háborún. A Kreml célja, hogy nyugat felé terjeszkedjen befolyási szempontból, és ennek kulcsfontosságú része lehet a NATO belülről történő gyengítése - kétségeket ébresztve a szövetség gyors és határozott reagálási képességével kapcsolatban. A NATO főtitkára, Mark Rutte a Chatham House-ban tartott beszédében figyelmeztetett, hogy Oroszország gyorsan növeli katonai képességeit, és nagy valószínűséggel indíthat támadást a NATO ellen a következő öt évben. Bejelentette azt is, hogy a NATO-országok 400 százalékkal tervezik növelni légvédelmi és páncéltörő rendszereiket, közvetlenül reagálva az orosz fenyegetés növekedésére.