"Nincs okunk, nekem személyesen sem, bírálni azt, amit Izrael elkezdett egy hete, és nem lenne alapja bírálni Amerikát sem azért, amit a múlt hét végén tett" - jelentette ki Merz Berlinben, a BDI lobbicsoport rendezvényén.

"Igaz, nem minden kockázat nélküli a dolog, de az sem volt opció, hogy ne tegyenek semmit" - fűzte hozzá.

A német kancellár szerint egyértelmű, hogy Irán atomfegyver előállításán dolgozott. "Ma már nem lehet komolyan kétségbe vonni az arra vonatkozó bizonyítékot, hogy Irán továbbra is atomfegyver előállítására törekszik" - mondta. Leszögezte: "békés célokra senkinek nincs szüksége urándúsító létesítményekre a föld alatt 100 méteres mélységben".

"Izraelt évek, sőt évtizedek óta támadások érik (...), a Hamász, a Hezbollah, az Irakban és a világ több más részén tevékenykedő milíciák pénzelése mind Iránból történik" - fejtette ki a német kancellár, aki egyúttal "terrorista rezsimnek" és - felidézve George W. Bush egykori amerikai elnök kifejezését - "a gonosz tengelye meghatározó részének" nevezte Iránt.

Múlt héten Merz egy nyilatkozatában úgy fogalmazott, meglátása szerint Izrael "elvégzi a piszkos munkát" az egész Nyugat számára.

A legjelentősebb és direkt fenyegetést jelenleg Oroszország jelenti a NATO-ra nézve, ami azt jelenti, hogy a katonai szövetségnek továbbra is Ukrajna támogatására kell összpontosítania, az ukrajnai háború igazságos és tartós befejezését célzó törekvése mellett - jelentette ki a NATO-főtitkár Hágában hétfőn.

A kedden kezdődő, kétnapos hágai NATO-csúcstalálkozó előtt tartott sajtótájékoztatóján Mark Rutte közölte: "még mindig hiszünk abban", hogy Ukrajna számára visszafordíthatatlan út vezet a NATO-ba. Ez igaz ma, és csütörtökön is igaz lesz a csúcstalálkozó után - emelte ki.

Mivel Moszkva továbbra is háborút folytat Ukrajna ellen Észak-Korea, Irán és Kína, valamint Fehéroroszország támogatásával, továbbra is biztosítani kell, hogy Ukrajna rendelkezzen mindazzal, amire szüksége van a védekezéshez, a mai és a jövőbeni elrettentéshez - jelentette ki Rutte, majd hozzátette: a szövetségesek idén több mint 35 milliárd euró katonai segélyt nyújtanak Ukrajnának.

A NATO-főtitkár megerősítette: Volodimir Zelenszkij személyesen vesz részt a hágai NATO-csúcson.

Szavai szerint a csúcstalálkozónak arra kell összpontosítania, hogy a szövetségesek biztosítsák a szükséges képességeket az elrettentéshez és védekezéshez bármilyen fenyegetéssel szemben. Annak érdekében, hogy a NATO erősebb, igazságosabb és harcképesebb szövetséggé váljon, a tagországok új, jelentős védelmi beruházási tervet fogadtak el, amelynek keretében a védelmi beruházások arányát várhatóan a GDP 5 százalékára emelik - közölte.

A NATO-főtitkár kritikus fontosságúnak nevezte, hogy minden szövetséges viselje a rá eső méltányos részt a védelmi kiadások jelentette teherből. Nem lehetnek kivételek a védelmi kiadást érintő kötelezettségvállalás alól - jelentette ki.

Rutte közölte, a szövetség összehangolt erőfeszítéseket tervez védelmi iparának fellendítésére is, amely nemcsak nagyobb biztonságot, hanem több munkahelyet is teremt. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy a tagállamok összesen több mint egymilliárd polgára biztonságban legyen - mondta.

"Tudjuk, hogyan kezeljük a ránk leselkedő veszélyeket, és elkötelezettek vagyunk a szövetségesek területe minden négyzetcentiméterének védelme mellett" - fogalmazott Rutte, majd leszögezte: a NATO válasza a szövetség elleni bármilyen orosz támadásra "pusztító" lenne.

Az Izrael és Irán közti konfliktusra reagálva közölte: nem szabad megengedni Iránnak, hogy nukleáris fegyvert fejlesszen. "A NATO álláspontja Irán nukleáris programjával kapcsolatban egyértelmű: Irán nem fejleszthet ki nukleáris fegyvert" - fogalmazott.

A szövetségesek ismételten sürgetik Iránt, hogy tegyen eleget a nonproliferációs szerződés szerinti kötelezettségeinek - hangsúlyozta a NATO-főtitkár, majd hozzátette: az Egyesült Államok iráni nukleáris célpontok ellen intézett légicsapásai nem sértették a nemzetközi jogot.

(MTI nyomán)