A lap forrásai szerint egy esetleges iráni hadművelet nem a venezuelai célzott csapáshoz hasonlítana, hanem egy hetekig tartó, teljes körű háborúhoz. A tervek egy közös amerikai–izraeli hadjáratról szólnak, amely jóval szélesebb körű lenne, mint a tavaly júniusi, Izrael által vezetett tizenkét napos háború. Utóbbihoz az Egyesült Államok is csatlakozott Irán föld alatti nukleáris létesítményeinek megsemmisítése érdekében. Az új forgatókönyv már magára a rezsimre is egzisztenciális fenyegetést jelentene.

Kedden Genfben Jared Kushner és Steve Witkoff három órán át tárgyalt Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterrel. Bár mindkét fél "haladásról" beszélt, amerikai tisztségviselők szerint a felek álláspontja között óriási a szakadék, és az áttörés esélye csekély.

Mike Pence alelnök a Fox Newsnak nyilatkozva egyértelművé tette: bár Trump megállapodást akar, előfordulhat, hogy a diplomácia "elérte természetes végpontját".

Az amerikai haderő-összpontosítás eközben példátlan méreteket ölt. Két repülőgép-hordozó, tucatnyi hadihajó, több száz vadászgép és számos légvédelmi rendszer állomásozik már a térségben, miközben további egységek vannak úton. Több mint 150 katonai teherszállító gép szállított fegyverrendszereket és lőszert a Közel-Keletre. Csak az elmúlt huszonnégy órában újabb ötven vadászgép – F-35-ösök, F-22-esek és F-16-osok – indult a régióba.

Az izraeli kormány – amely a nukleáris és rakétaprogram felszámolása mellett a rezsim megdöntését is célként tűzte ki – két izraeli tisztségviselő szerint napokon belüli háborúra készül. Egyes amerikai források szerint Washingtonnak esetleg több időre van szüksége: Lindsey Graham republikánus szenátor hetekre tette a lehetséges csapások időpontját.

Trump egyik tanácsadója viszont kilencven százalékra becsülte annak esélyét, hogy "az elkövetkező hetekben katonai akcióra kerül sor", hozzátéve: "a főnök kezdi elveszíteni a türelmét."

Amerikai tisztségviselők a keddi tárgyalások után közölték, hogy Iránnak két héten belül részletes javaslattal kell előállnia. Figyelemre méltó párhuzam, hogy tavaly június 19-én a Fehér Ház szintén kéthetes határidőt szabott Trumpnak, hogy döntsön a további tárgyalások vagy a katonai csapás között. Ezt követően három nappal később elindult a Midnight Hammer hadművelet.

A diplomáciai áttörésnek jelenleg semmi jele, miközben a háború közelségére utaló jelek szaporodnak. A Kongresszust és a közvélemény figyelmét más ügyek kötik le, így az évtized talán legjelentősebb közel-keleti amerikai katonai beavatkozásáról alig zajlik nyilvános vita.

(Axios - Portfólió nyomán)