– Az ember soha nem szeret túl korán győzelmet hirdetni. De győztünk – mondta Trump egy kampányjellegű nagygyűlésen a Kentucky állambeli Hebronban. „Az első órában már eldőlt” – tette hozzá, megjegyezve, hogy eddig már 58 iráni haditengerészeti hajót semmisített meg az Egyesült Államok.

Donald Trump az iráni konfliktus megítélésében az utóbbi időben több alkalommal változtatott hangnemén: miközben elismerte az amerikai hadsereg szerepét az iráni katonai képességek jelentős gyengítésében, korábban nem támogatta a konfliktus gyors lezárását.

– Nem akarunk túl korán távozni, igaz? – fogalmazott. „Be kell fejeznünk a munkát” – mondta.

Az amerikai elnök kijelentette: az Egyesült Államok „gyakorlatilag megsemmisítette Iránt”, és szavai alapján folytatódnak a harcok. „Nem akarunk két évente visszatérni ide” – jegyezte meg az Egyesült Államok elnöke.

A brent olaj világpiaci ára ismét meghaladta a hordónkénti 100 dollárt, miközben a Közel-Keleten eszkalálódik az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja. A térségben végrehajtott támadások energiaipari és gazdasági célpontokat értek, ami újra felerősítette a globális ellátási válságtól való félelmeket. A kormányzati tartalékok rekordméretű felszabadítása sem tudta megnyugtatni a piacokat.

Az iráni katonai vezetés az Egyesült Államokat tette felelőssé a feszültségért. Egy szóvivő a The Guardian beszámolója szerint közölte:

A brent nyersolaj ára, amely a nemzetközi referenciaérték, csütörtökön 9 százalékkal, 100,29 dollárra emelkedett hordónként, bár a világ kormányai erőfeszítéseket tettek a tartós kínálati válsággal kapcsolatos félelmek eloszlatására. Az amerikai nyersolaj ára csütörtök kora reggel 8,6 százalékos növekedéssel 94,75 dollárra emelkedett. A geopolitikai feszültség a pénzügyi piacokra is hatással volt. Japánban a Nikkei 225 index 1,6 százalékot, míg Dél-Koreában a Kospi index 1,2 százalékot esett.

A konfliktus február 28-i kezdete óta a Hormuzi-szoros, amelyen a globális olaj- és gázszállítmányok mintegy egyötöde halad át, gyakorlatilag lezárult a kereskedelmi hajók előtt. A Saudi Aramco állami olajtársaság szerint a szoros tartós lezárása súlyos következményekkel járhat a világ olajpiacára.

Az Egyesült Államok a Nemzetközi Energiaügynökség döntésével összhangban 172 millió hordó olaj felszabadítását jelentette be stratégiai kőolajtartalékaiból. Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter közölte, hogy a kiadás a következő héten kezdődik, és mintegy 120 napig tart majd. A miniszter azzal vádolta Iránt, hogy „manipulálta és fenyegette Amerika és szövetségesei energiabiztonságát”.

Eközben a Hormuzi-szorosban, amely a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonala, több kereskedelmi hajót is találat ért. A thaiföldi lajstromban szereplő Mayuree Naree nevű hajó tulajdonosa közölte, hogy „feltehetően csapdába esett” a fedélzeten tartózkodó három legénységi tag.

A régió több állama is rendkívüli intézkedéseket léptetett életbe. Irak leállította olajkikötőinek működését, miután két közeli olajszállító tartályhajót támadás ért a Perzsa-öbölben. Az iraki hajókról 38 embert mentettek ki, egy ember meghalt. A Reuters szerint két, robbanószerrel megrakott iráni hajó támadt rájuk.

Bahrein hatóságai arra szólították fel a lakosságot, hogy maradjanak otthon, miután iráni csapás érte az üzemanyag-tárolókat Muharrak kormányzóságban. Omán eközben kiürítette a hajókat fő olajexport-termináljáról, Mina al Fahal kikötőjéből, miután egy másik kikötőjét dróntámadás érte.

A piacok megnyugtatására a Nemzetközi Energiaügynökség rekordléptékű lépést jelentett be. A szervezet 32 tagállama egyhangú döntéssel 400 millió hordó vészhelyzeti nyersolaj felszabadításáról határozott, ami a tartalékok történetének legnagyobb ilyen intézkedése. A lépés célja az volt, hogy enyhítse a kínálati zavarok miatti aggodalmakat, azonban a közel-keleti támadások gyorsan elhomályosították a bejelentés hatását.