Budapesti Hírlap 1913. január 3.

Tegnap délután Tisza István gróf betért a kaszinóba és ott Vojnich Sándor bárót kereste egy vadászat dolgában. A nagyterem bejáratánál egy csoport mágnást üdvözölt Tisza gróf. A csoportban ott volt a többi között Pallavicini György őrgróf, Hadik János gróf, Széchenyi Aladár gróf és Károlyi Mihály gróf. Az urak valamennyien fogadták Tisza gróf köszöntését, csak Károlyi hagyta válasz nélkül az üdvözlést. – Tisza István, aki a csoport mellett csak elhaladóban volt, visszaszólt: – Mihály, én köszöntöttelek! – Károlyi Mihály gróf erre így felelt: – Jobb, ha nem nyájaskodunk egymással és jobb, ha nem ismerjük egymást! – Nekem így is jó – válaszolta Tisza és nyomban fölkereste a kaszinóban idősb Molnár Viktor titkos tanácsost és Vojnich Sándor báró, országgyűlési képviselőt, akik Tisza István gróf megbízásából azonnal magyarázatot kértek Károlyi Mihály gróftól. Károlyi válaszában kijelentette, hogy ma délig föltétlenül megnevezi segédeit.

– A segédek megnevezése ma kora délelőtt megtörtént, úgyhogy 9 órakor már együtt tárgyaltak a megbízottak a Nemzeti Kaszinóban. Károly gróf részéről Pallavicini György őrgróf és Hadik János gróf, Tisza István megbízásából pedig idősb Molnár Viktor és Vojnich Sándor báró vezették a tárgyalást. A segédek rövid tárgyalás után kardpárbajban állapodtak meg, amelyet félnehéz lovassági kardokkal, csak nyakbandázs alkalmazásával, szúrást megengedve, teljes harcképtelenségig vívnak meg az ellenfelek. – Még három óra előtt együtt voltak a párbaj helyén, a Rákossy-féle vívóteremben: Tisza István gróf és Károlyi Mihály gróf; a segédek ugyanazok, akik a tárgyalást is vezették s a két párbajorvos: Laumnitzer József dr. egyetemi tanár Tisza részéről és Hültl Hümér dr. egyetemi tanár Károly gróf részéről. A vezetősegéd Vojnich Sándor báró volt.

– Pontban három órakor hangzott el az első „rajta!” s néhány pillanattal később már megtörtént az első sebesülés. Az „állj!” szóra az orvosok Károlyi Mihály grófhoz ugrottak. A vágás Károlyi Mihály gróf hónalját sebezte meg, de a kard lapjára fordult, s ezért csak tompa zúzódás jelezte a sebesülés helyét.

– A harcképességet mi sem akadályozta, ezért a felek újra szembe állottak egymással. Még az első 5 percen belül azonban megtörtént az első éles sebesülés: Károlyi Mihály gróf a homlokán kapott több centiméter hosszú éles sebet. Az orvosok a sebet nyomban kimosták s beragasztották. A harcképességet még ez a sebesülés sem befolyásolta s azért a párbajt tovább folytatták. – Sűrű egymásutánban érte ezután Károlyi Mihály grófot több lapos vágás. Károlyi gróf a mellén, a karján, a fejtetőjén, az arca mindkét oldalán összesen tizennyolc tompa sebesülést szenvedett, míg Tisza István gróf egyetlen tompa ütést kapott kardvisszahajlás következtében a jobb alkarjára.

– Tizenhétszer állottak már ekkor föl a felek. A tizenhetedik összecsapás után Károlyi Mihály gróf segédei kijelentették, hogyha Tisza gróf az eddigi elégtétellel beéri, a párbajt akár meg is szüntethetik.

– Tisza gróf segédei azt válaszolták, hogy mivel a párbajt a föltételek szerint harcképtelenségig kell folytatni, felük csak abban az esetben hajlandó a párbaj folytatásától elállani, ha Károlyi Mihály gróf, illetve segédei kijelentik, hogy felük harcképtelen, vagy ennek híjával legalább is azt jelentik ki, hogy felük kimerültség folytán az ellenféllel szemben inferiórisabb állapotban van, s ezért nem folytathatná a párbajt egyenlő sansszal. – Károlyi gróf segédei megvitatták felükkel ezeket a feltételeket, és miután vonakodtak akár az egyik, akár a másik kijelentést megtenni, a párbajt folytatták.

– Károlyi gróf a további összecsapások alatt folyton hátrálni volt kénytelen, sőt a vívótermet többször körben meg is járta állandó hátravonulás közben. – A harminckettedik fölálláskor már a teljes kimerülés jele látszott meg rajta, míg Tisza István gróf még mindig lankadatlan erővel emelte meg kardját. Alig néhány percnyi viaskodás után Károlyi gróf a jobb könyökén olyan erős lapos vágást kapott, hogy a vér nyomban kiserkent, és hatalmas daganat támadt a kardvágás helyén, úgyhogy Károlyi grófot orvosa és segédei együttes kijelentése szerint harcképtelenné vált.

– A segédek erre a párbajt megszüntették, az orvosok pedig Károlyi grófot vették gondjukba, aki a nagy kimerülés következtében támogatásra szorult: testének több részén, még a lapos vágások helyén is vérzett. Miután a sebeket bekötözték, a grófot lakására kísérték. Tisza István gróf nem szorult orvosi segítségre. A felek a párbaj után nem békültek ki.

 

London, 1945. január 3. (Reuter)

Alfréd Geiringer írja:

Károlyi Mihály gróf, volt magyar miniszterelnök és elnök, valamint Nagy-britanniai Magyar Tanácsa teljes mértékben támogatják a Debrecenben létesült új, átmeneti magyar kormányt.

„A debreceni ideiglenes nemzetgyűlés útján a magyar nép visszanyerte szuverenitását.” – mondotta Károlyi, aki szerint Magyarország manapság súlyos feladatok előtt áll: 1.) egyesülnie kell a vörös hadsereggel és részt kell vennie a Hitler elleni szent [!] háborúban, 2.) a köztársaság visszaállítása létfontosságú. Magyarországnak szakítania kell Szent István koronájának hagyományával, mivel ez a Jugoszláviával, Csehszlovákiával és Oroszországgal való együttműködés útjában áll. 3.) A földkérdést gyorsan és gyökeresen kell elintézni, mert ez az oka a reakciónak és a Németországgal való szövetségnek. (MTI)

 

London, január 3.

A Reuter-iroda szokásos hírösszefoglaló áttekintésében az alábbiakat közli a keleti arcvonal helyzetéről:

Budapest jelentős része már szovjet kézen van. A magyar főváros szívében szerdán reggel heves harcok folytak – jelenti moszkvai munkatársunk. (MTI)

 

21 óra 35 perc

Moszkva, január 3. (Reuter)

Szerdán a szovjet csapatok behatoltak a Horthy Miklós-útra és előrenyomultak a Duna nyugati partján a Margit-rakpart mentén. (MTI)

 

22 óra 13 perc

Moszkva, január 3. (Reuter)

A szerda esti szovjet hadijelentés így szól: Január 3-a folyamán csapataink Csehszlovákiában kelet és dél felől előrehaladva Losonc felé lakott községeket foglaltak el. Január 1. és 2-án az e szakaszon folyt harcok során csapataink 2320 német és magyar foglyot ejtettek.

Budapest körzetében csapataink folytatták a bekerített ellenséges erőcsoport felmorzsolására irányuló harcot, és a város keleti részében 136, nyugati részében pedig 31 háztömböt foglaltak el.

Komáromtól délkeletre csapataink súlyos harcokban visszaverték a Budapesten bekerített erőcsoport felmentése céljából áttörni akaró ellenség nagy gyalogos- és harckocsierőinek támadásait. Az emberben és anyagban elszenvedett súlyos veszteségek árán az ellenségnek sikerült néhány községet elfoglalnia.

Az arcvonal többi szakaszán nem történt jelentős változás. Csapataink kedden az arcvonalakon 61 harckocsit és 21 repülőgépet pusztítottak el a Duna déli partján. (MTI)

(Kuruc.info)