Ezeknek IS hatalmas pofon az éppen most nyílvánosságra került tény, hogy Győzike (akinek (cigány) apósa szintúgy adócsaló) cigány sógornője a rekorder adócsaló Magyarországon. Igen, Kedves Olvasóink, a cigányok nem csak hogy vezetik a bûnözési statisztikákat és élősködnek a társadalom nyakán, de adócsalásban is ők vezetnek. Megint egy hatalmas pofon a cigányfaj- és -bûnözővédőknek! (Ne felejtsük el berakni a cikket a kedvencek közé, hogy hivatkozhassunk rá, ha valaki azt bizonygatná, hogy a romák bezzeg nem csalnak adót, miközben a szemét gádzsók, azok mind milliárdokat sikkasztanak!)

Nézzük a jobboldali elhajlással, nácizmussal igazán nem vádolható Index kapcsolódó cikkét (a képaláírások kivételével szóról szóra):

A múlt héten adtuk hírül, hogy a jogerős adótartozásokról közzétett adóhivatali lista szerint a legnagyobb magyar adós a salgótarjáni lakhelyû Rácz Judit Filoména, aki a Pécskő utca 9. szám, 2. lakásban lakik. Az Index salgótarjáni fórumában meg is jegyezték, hogy "van még egy híresség a Pécskő utcában...... hurrá :-(("; amit mi – mivel nem vagyunk jártasak a tarjáni hírekben, és mint kiderült, a bulvárpletykákban sem – nem értettünk.

Felkeltette viszont annyira az érdeklődésünket, hogy nekivágtunk a nagyvilágnak, kideríteni, ki a titokzatos Filoména, és ki a Pécskő utca másik híres lakója. Útközben két tippünk volt: az egyik az, hogy Filoména egy olyan lényegében nem létező személy, aki egy lakótelep mélyén él az üveggyártól kapott végkielégítésének utolsó morzsáiból, és abból, hogy időnként néhány tízezer forintért napszemüveges alakok társaságában vállalkozásokat vásárol sosem látott személyektől.

Fel is idéztük egy gyerekkori ismerősünket, aki elégedetten mesélte, hogy Tibi bácsi (nem az, aki elintézi) kezébe vette a sorsát, "egész jól élek abból, hogy papírokat írok alá, amikor Tibi bácsi mondja", mesélte és vihogott. Ki tudja, egyszer talán az ő nevét is meglátjuk egy ilyen listán, ha ugyan el nem évült az ügye.

A másik lehetőség, amire tippeltünk, az volt, hogy Filoména egy hatalmas, kétméteres kőfalakkal védett villában lakik valahol a Salgótarján fölé magasodó hegyekben – ahonnan remek panoráma nyílik a Mátra ékszerdobozára, a szocialista ipar egykori bástyájára. Képzeletünkben Filoménát, aki titokzatos privatizációs vagy útépítési bulikból szedte meg magát, testőrök, masztiffok és pitbullok védik, és még az ügyvédei is kigyúrt, kopasz pasik.

A helyszínen aztán először úgy tûnt, az első variáció áll közelebb a valósághoz. A Pécskő utca, amely Salgótarján belvárosából kanyarodik kelet felé, nem meglepő módon, a Pécs-kő csúcs felé, egy lakóteleppel kezdődik. Mindkét oldalon panellakások magasodnak fölénk. "Mivel a belvárosból indul az utacszámozás, itt lesz valahol a 9-es ház" – logikázunk, és igazunk van.

A 9-es házban, mint addig mindegyikben, három lépcsőház van. Az úttól legtávolabbi, harmadik lépcsőháznál találjuk meg a kaputelefonon Rácz Judit Filoména nevét. Csengetünk, senki nem jelentkezik, de mivel a lépcsőház ajtaja nyitva, bemegyünk.

Filoména a földszinten lakik, legalábbis a bejárattól számított első ajtón van az ő nevét viselő tábla. Keskeny, alacsony, de láthatóan új bejárati ajtó fémből, diszkrét dallamcsengő, az ajtóval szemben a ház egyenpostaládáitól eltérő, csicsás postaláda. Ajtót viszont senki nem nyit, így jobb híján a földszinti raktárban dolgozgató szakállas férfitől kérünk segítséget.

"Én csak két éve lakom itt, de még nem láttam abba a lakásba bemenni senkit" – kezdi olyan felvezetéssel, amiből egy közepes rémtörténet is kijönne. Aztán pontosít, mint mondja, időnként hallja, hogy takarítanak, és szellőztetni is szoktak, de szerinte Filoménát senki nem látta a házban, a régebben ott élők közül sem.

Aztán a középső lépcsőházban egy beszédes kedvû asszonyság ezt megerősíti. A gondnokot vagy házmestert keresnénk, de kiderül, személyében is remek információforrásra bukkanunk – minden nagyobb lakóközösségben van egy ember, aki mindenkiről mindent tud.

"Nem lakik abban a lakásban senki, de járnak ide rendszeresen. Filoménát én itt évek óta nem láttam, a férje jön szellőztetni, takarítani, meg gondolom, elviszi a postát is. Ma reggel is volt itt" – darálja egy szuszra. Kérdésünkre azt is elmondja, hogy a férjet Gáspár Zsoltnak hívják, és már indulnánk is megkeresni egy telefonkönyvben a város és környéke összes Gáspár Zsoltját, amikor beugrik az isteni sugallat: "nem a híres Győzike valamilyen rokona ez a Zsolt?", kérdezzük, magunk sem tudjuk, miért.

És de, és de, és de. "Dehogynem, hát mi az, hogy a rokonja. Hát az édes testvéröccse a Győzinek" – mosolyog az asszony, hogy milyen nagy hírek tudója ő. És nyomban útba is igazít minket, hogy nem Salgótarjánban kell keresnünk őket, hanem Nógrádmegyeren.

Az első nógrádmegyeri, aki megszólítunk, azonnal tudja, kit keresünk, és azt is, hol lakik. "Hát nem errefelé", riaszt meg minket, aztán kiderül, hogy az errefelét mikroszinten érti: vissza kell menni három utcányit, a templomig, és előtte balra, "ott lakik egy nagy sárga épületben".

Kézzel írt tábla mutatja az utca sarkán, hogy "rallie", kicsit röhögcsélünk is, hogy "ralli-e vagy, vagy nem vagy-e rallie". A sarkon túl először egy rettentően hatalmas, tényleg irdatlanul nagy, harsány, és rémítően rikító színû, lila házat látunk, a kovácsoltfém kerítésén ronda kis mûkő oroszlánokkal, le is olvad a mosoly a szánkról, mikor meglátjuk.

A lila után jön a sárga épület, de ott meg senkit nem találunk, leszámítva hét transzportert –, az egyik oldalán egy éhező gyermekekért vagy valami hasonló nevû alapítvány nevét látjuk –, így az egyik sarki háznál érdeklődünk, hol lakik Gáspár Zsolt. Itt sem kell magyarázkodnunk, kit keresünk, de a sárga helyett a már hosszas nevetésre ingerelő lila házhoz irányítanak minket, "ott laknak Gáspárék" jó tanács kíséretében.

A csiricsáré minipalota kerítésén csengőt nem találunk, így a hátsó kertből hallható zajok felé mozdulva, a kerítésre tapadva harsány hahózásba és jó napotozásba kezdünk. Rövid kísérletezés után a hátsó kertből öblös férfihang kérdezi, kit keresünk, mondjuk, hogy Gáspár Zsoltot és a feleségét, Rácz Judit Filoménát. Kisvártatva két ember jön elő, az egyikük gyanúnk szerint Zsolt lehetett, a másikuk idősebb Gáspár Győző.

Ezt persze csak onnan tudjuk, hogy láttuk már az arcát a tévében, a bemutatkozásra ugyanis nem fecsérli az idejét, "tudjátok, ki vagyok", kezdi szolid csendőrpertuval. Mondjuk neki, mit akarunk, vagyis csak mondanának, odáig jutunk, hogy a menyét keressük annak adótartozása miatt, de azonnal belénk fojtja a szót.

"Akkor menjetek el az APEH-ba, meg menjetek el a földhivatalhoz, nézzétek meg, hogy ennek a nőnek itt semmije nincs, neki ehhez az egészhez nincs köze, az én házamtól menjetek el, nagyon tisztellek titeket, tisztelettel mondom, hogy menjetek el innen, menjetek a pehcsaba". Vagy mi, az utolsó szó megértésén és értelmezésén ugyanis sokáig dilemmázunk, arra is gondolunk, hogy lehet valami Csaba keresztnevû finánc, akihez elküld minket, arra is, hogy ez valami cigány kifejezés lehet, de arra is, hogy konkrétan a picsába küldött el minket, csak finoman.

Egészen a kocsiig kísér minket, "ott forduljatok meg, és tûnjetek el a házamtól", adja ki az utasítást, látszik, hogy talán tizenéves kora óta nem hallotta azt a szót, hogy nem. Megfordulunk, eltûnünk, és látjuk hátranézve, hogy míg ki nem gördülünk az utcából, ott áll, szúrós tekintettel néz minket.

Persze megértjük az ingerültségét, alig néhány hónapja, hogy kiderült: idősebb Gáspár Győző jogerősen adócsaló. Májusban adócsalás elkövetésében másodfokon is bûnösnek találta és 2,8 millió forintos bírsággal sújtotta őt a Nógrád Megyei Bíróság. Idősebb Győzőt áfacsalásért, a társasági adó és a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítása, az egészségügyi, a munkaadói és a munkavállalói járulék csökkentése, valamint számviteli fegyelem megsértése miatt vonták felelősségre, lapinformációk szerint 80-120 millió forint közötti összeggel maradt adós.

Teszünk még egy kétségbeesett kísérletet, ha már Filoménával és a férjével nem sikerült beszélni, megpróbáljuk elérni a híres sógort, a saját életét valóságshow-vá formáló, zenei pályával is próbálkozó Győzőt (akiről a salgótarjániak elárulják, hogy szintén a Pécskő utcában lakik, de természetesen nem a lakótelepen, hanem annak a végén, a hegyen; megvan hát az utca másik híressége, ráadásul a hírnév családban marad).

Tőle azonban csak annyit sikerül megtudnunk, hogy hat éve nem beszélt a sógornőjével, és nem folyik bele annak az üzleti ügyeibe, így az adótartozásról sem tud semmit.

Számításaink szerint a 354 860 035 forintos adóhiány – amely 160 ezer forintos havi bruttó átlagkeresettel számolva 2217 hónap, vagyis 184,8 év jövedelme – ami nyomán 228,76 millió forintnyi jogkövetkezményt is megállapított az APEH, legalább 800-900 millió forintnyi jövedelem adó- és járulékkötelezettsége.

Ha azonban csak adótartozás ez az összeg, akkor egy 22 százalékos átlagos szja-terheléssel számolva is 1,6 milliárd forintnyi jövedelmet rejt. Arról az adótitok miatt nincsenek részletes adatok, hogy mely években és milyen tételekből jött össze a csaknem 355 milliós tartozás. Ha csak abból indulunk ki, hogy az apósát a legfeljebb 120 milliós adócsalásért 2,8 millióra büntették, Filoména 8 milliós bírságot is kaphat.