A kormánypárti képviselők egyhangú szavazatával döntött az orosz-ukrán háborúról szóló politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat benyújtásáról az Országgyűlés külügyi bizottsága szerdai ülésén.
 Kép forrása: a kormány Fb-oldala |
A bizottsági önálló indítványként benyújtott politikai nyilatkozat vitájában a testület jelen levő ellenzéki tagjai - Gurmai Zita (MSZP) és Brenner Koloman (Jobbik) - nem vettek részt.
A politikai nyilatkozat szerint Magyarország elítéli Oroszország katonai beavatkozását és kiáll Ukrajna szuverenitása, illetve területi épségének sérthetetlensége mellett. Szorgalmazza a harci cselekmények haladéktalan leállítását és a béketárgyalás megkezdését.
Azt is megfogalmazzák, hogy a NATO tagjaként Magyarország egyetértését fejezi ki a szövetség vezetőitől elhangzott felelősségteljes nyilatkozatokkal, amelyek szerint el kell kerülni a konfliktus átterjedését a tagállamok területére. Emellett az ENSZ, az EBESZ, az Európa Tanács és az EU tagjaként Magyarország támogatását fejezi ki minden olyan közös törekvés iránt, amelynek célja a béke mielőbbi megteremtése.
A dokumentum deklarálja, hogy Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia, és senkinek sem lehet megengedni, hogy a háborúba belesodorja az országot. Kinyilvánítják benne azt is, hogy Magyarország nem küld katonákat az ukrán hadszíntérre, nem szállít kétoldalú alapon fegyvereket (de EU-alapon persze simán lehet, azt támogatják - a szerk.), és nem járul hozzá a magyar-ukrán határon élet kioltására alkalmas fegyverek szállításához (de a területünkön áthaladhat bármi és bármennyi, ha más ország határán viszik át Ukrajnába, az oroszok pedig olyan hülyék, hogy nem tudnak róla - a szerk.).
A politikai nyilatkozatban felhívják a közéleti szereplők és a sajtó figyelmét arra, hogy tartózkodjanak minden olyan meggondolatlan vagy politikai hátsó szándéktól vezérelt megnyilatkozástól, amely veszélyezteti Magyarország és a magyar emberek biztonságát, különösen veszélyesnek és felelőtlennek ítélve azokat a követeléseket, amelyek magyar katonák és fegyverek küldését sürgetik a háborús térségbe.
Szintén felelős magatartásra hívják fel a figyelmet a kárpátaljai magyarok érdekében, elítélve azokat a minősítéseket, amelyek a kárpátaljai magyarokat érték, biztonságukat veszélyeztetve.
Kiemelik, hogy a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség tagjai lojális és hűséges polgárai Ukrajnának, ezért az ország többi polgárához hasonlóan jogos elvárást támasztanak államuk felé jogaik maradéktalan tiszteletben tartása iránt.
A nyilatkozatban kitérnek arra, hogy Magyarország szorgalmazza Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának hivatalos megkezdését, továbbá természetes kötelezettségének tekinti a segítségnyújtást minden magyar, ukrán és más állampolgárságú embernek, aki a háború elől menekülve Magyarország mint első biztonságos ország területére lép.
A külügyi bizottság ülésén Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke adott tájékoztatást az ukrajnai helyzetről, hangsúlyozva, hogy Kárpátalja Ukrajna legnyugatibb és jelenleg a legbiztonságosabb része, ahol viszonylagos nyugalom van. Elmondta: mintegy kétmillióan távoztak nyugatra az országból, a becslések szerint a háború elől 5-7 millióan fogják elhagyni Ukrajnát. Kárpátaljára eddig 100-200 ezer belső migráns érkezett - tette hozzá. Beszámolója szerint a segélyszállítmányok folyamatosan érkeznek, az orvosságok biztosítása és a kórházi ellátás viszont hamarosan komoly kihívást jelent, ezért felvették a kapcsolatot Kásler Miklóssal, az emberi erőforrások miniszterével is. Brenzovics László kiemelte: kárpátaljai magyarság váza - polgármesterek, papok, segélyszervezetek képviselői, tanárok, óvónők - szülőföldjén maradt.
Kalmár Ferenc András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa a bizottság ülésén közölte: az Európai Unióban nem Magyarország az egyedüli, amely energiapolitikai kérdésekben tartózkodik az Oroszország elleni szankcióktól, Németország is ezen a véleményen van.
(MTI nyomán)
