Normális esetben az egyházak mutatnak erkölcsi példát a politikának is, azonban most a Balog Zoltán miatt válságba került, őt se kiköpni, se lenyelni nem tudó református egyház alászállt: már annyi becsület és karakánság sincs a püspökben, mint Novák Katalinban és Varga Juditban kétségkívül volt.

Ők bátrabbak voltak, mint ez a „férfi”, aki úgy fél hatalmának elvesztésétől, hogy tíz körömmel kapaszkodik püspöki pozíciójába, sőt még a zsinat élén maradásért is lobbit folytat. És most komolyan a politikusok kell erkölcsi leckét adjanak egy püspöknek? Tudom, hogy nem könnyű a lemondás, hiszen nekem is meg kellett tennem 2016-ban a képviselői mandátumom esetében a Jobbik köpönyegforgatása miatt. De néha nincs más választás.

Balog Zoltán sunyiságát és mellébeszéléseit mi még miniszter korában megtapasztalhattuk, most pedig a média kérdései elől bujkál. Nemcsak a jobb sorsra érdemes, patinás egyházára vet rossz fényt (immár az is, hogy nem tudják rendezni ezt az ügyet), hanem az egész keresztény erkölcsiséget járatja le.

Persze vannak tiszteletet érdemlő személyek is, mint Csűrös András református lelkész, aki a gyermekbántalmazások elszenvedőinek adja a Dunamelléki Egyházkerület által folyósított lelkipásztori fizetés-kiegészítést Balog Zoltán leváltásáig, és példáját többen is követik. Erről persze nem tudósít az egyházkerület által fenntartott parokia.hu oldal (pedig szerte a médiában hír volt), csak Balog mosdatására használják. Ahogy hallgatott e beszédes lelkipásztori felajánlásokról (sőt a tiszántúli püspök markáns megnyilatkozásairól is) a Reformátusok Lapja szintén, mely a kormánypárti médiumokhoz hűen kitiltotta a gyermekvállalásra buzdító civil hirdetéseinket is, amiket az állami támogatás nélkül működő Anya-Ország Alapítvány az óriásplakátjaink mellett próbált megjelentetni a demográfiai katasztrófahelyzetben.