A Telex úgy tudja, a gyilkosság elkövetőjének, a csütörtökön elfogott F. (azaz Fehér - a szerk.) Jánosnak egy 44 éves budapesti ismerőse, egy vállalkozó az ellene folyamatban lévő büntetőeljárásban szerette volna felhasználni azt az információt, hogy a bajai gyermekotthon egykori lakói közül valaki a kétezres évek elején segített egy holttest eltüntetésében. Ez megmagyarázza azt is, hogy a rendőrség júniusban miért a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészségről kapta meg az információt, ami az elásott holttesthez végül elvezette őket.

F. Jánosnak egy bútorkereskedéssel foglalkozó cége van, aminek a működését elég sok kritika érte. Legalábbis az internetes értékelésekben gyakran kapott alacsony pontszámot, a felhasználók elsősorban a bútorok és a szolgáltatás minőségére panaszkodtak. Amikor a rendőröket az újságírók a szerdai sajtótájékoztatón arról kérdezték, hogy Till Tamás gyilkosa volt-e már korábban büntetve, nem mondták, hogy büntetlen előéletű. Ehelyett azt jelezték, hogy ez olyan személyes adat, amit nem árulhatnak el.

Arról, hogy a bajai gyermekotthon egyik lakója segített egy holttest eltüntetésében, F. János vállalkozó ismerőse beszélt az ügyészségnek. Úgy tudni, hogy az illető éppen letartóztatásban volt, amikor az alapinformációkkal előállt az ügyészeknek. Ez az illető meg is nevezte az információ forrását, F. Jánost.

Azt nem tudni, hogy Fehér miért árulta el az ismerősének az információt. Mindenesetre bűnözői körökben egyáltalán nem ritka, hogy egy emberölésnél kisebb súlyú bűncselekménnyel gyanúsított ember megpróbál olyan információhoz jutni, amivel egy egyezség keretében elérheti, hogy az ellene folyó nyomozást megszüntessék.

Az egyezség lényege, hogy a nyomozást ilyenkor az ügyész – a vezető ügyész jóváhagyásával – megszünteti valakivel szemben azzal az indokkal, hogy a megszüntetéshez jelentősebb bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdek fűződik. Ilyen esetekben tehát fontosabb, hogy az együttműködő terhelttől információkat, végső soron bizonyítékokat nyerjenek, mint az, hogy vele szemben érvényesítsék az állami büntetőigényt.

Magyarul: ha valakit például egy költségvetési csalás miatt börtönbe lehetne juttatni, de az illető egy megoldatlan gyilkossági ügyben tud releváns információval szolgálni, akkor az államnak nagyobb érdeke fűződik a gyilkossági ügy felderítéséhez, mint ahhoz, hogy az adócsaló rács mögé kerüljön.

Ezt persze tudják bűnözői körökben is, ahol nagyon magas ára van az egy-egy gyilkossággal kapcsolatos információnak. Egy ilyen füles akár százmillió forintot is érhet azoknak, akik például költségvetési csalással ennek a pénznek a sokszorosát szerezték meg.

Több olyan eset is előfordult, amikor egy bajba került gazdasági bűnöző az ismeretségi körében felajánlotta, hogy sok-sok millióval honorálná, ha valaki egy felderítetlen emberölési ügyben adna neki információkat. Vannak olyan, ügyvédi berkekben egyébként tisztességtelennek elkönyvelt ügyvédek is, akik ilyen információkra vadásznak, hátha ezt értékesíteni tudják klienseiknek.

Az más kérdés, hogy ezek a próbálkozások mennyire sikeresek – a legtöbbször ugyanis azok, akik részt vettek ilyen gyilkosságokban, vagy tudnak ilyenekről, hallgatnak, mint a sír. A tárnoki Radics család eltűnése például egy olyan ügy, amiben a nyomozást meggyorsítaná, ha valaki előállna egy kulcsfontosságú információval. Portik Tamás egykori emberének, Radics Attilának 2002-ben a családjával együtt veszett nyoma. A rendőrök biztosak abban, hogy Radicsék már halottak, az áldozatok között van egy kislány is. Holttestek azonban a mai napig nem kerültek elő.

Mindenesetre ha a Till-ügyben volt is vádalkus kísérlet, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség egyezséget nem kötött – legalábbis ez derül ki a Telexnek küldött ügyészségi válaszból. A gyakorlatban egyébként egy ilyen egyezség megkötése úgy néz ki, hogy az egyezkedni kívánó érintettel az ügyészek felvesznek egy zárt jegyzőkönyvet, és az abban foglaltakat csak akkor használhatják fel egy eljárásban, ha az egyezség megköttetett. Az egyezség része, hogy az érintett azt is vállalja, hogy segíti a nyomozást, tanúskodik a büntetőeljárásban, így a bíróságon is.

Azt nem tudni, hogy Till Tamás gyilkosa is egy ilyen „üzlet” miatt árulhatta-e el ismerősének azt az információt, amit 24 éven át rajta kívül senki más nem tudott, vagy csak segíteni akarta a bajba került ismerősét, és ezért árulta el neki a titkot – elhallgatva azt a tényt, hogy ő az elkövető.

Egyik verziót sem lehet kizárni, és bármelyik verzió az igaz, egy biztos: Fehér ezzel saját magának állított kelepcét, hiszen a nyáron már emberölési ügyben indult nyomozásban végül a rendőrök rájöttek, hogy ő a gyilkos.

A rendőrök F. Jánost több alkalommal is behívták tanúmeghallgatásra, végül a negyedik alkalommal tört meg és ismerte be a bűncselekményt. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint számolt is azzal, hogy ha az ismerőse bedobja az információt, hozzá is eljutnak majd a rendőrök. De erre is gondolt, így a meséjében két, azóta már öngyilkosságot elkövető emberre kente a bűntényt: a bajai esztergályosra, Józsi bácsira és a gyermekotthon egyik egykori lakójára, Róbertre. Kettejükben az a közös, hogy mindketten önkezükkel vetettek véget életüknek.

A mese hihetőnek is tűnt, hiszen Till Tamás földi maradványai Józsi bácsi tanyájának egyik melléképületében voltak bebetonozva az aljzatba. A rendőrök azért fogtak gyanút, mert az F. János által említett Róbertről kiderült, hogy egyáltalán nem volt agresszív, tisztességes fiúként ismerték, aki ráadásul sosem dolgozott Józsi bácsinak. F. Jánosról viszont éppen az derült ki, hogy a bűntény idején agresszív, magatartásbeli problémákkal küzdő fiatal hírében állt – ezért is került be a gyermekotthonba.

Ha vádalkura ajánlotta be a gyilkosság felderítéséhez nélkülözhetetlen információt Till Tamás gyilkosa, akkor feltehetőleg azzal is számolt, hogy a bűncselekménye elévült, így nem megy börtönbe. Kétségtelen, hogy ebben az ügyben megoszlanak a vélemények nemcsak a jogászok, de a hatóságok között is. A rendőrség ugyanis épp arra hivatkozva engedte szabadon F. Jánost a beismerő vallomása után, hogy tettéért már nem lehet felelősségre vonni. A rendőrök arra hivatkoztak, hogy a gyilkosság idején János még fiatalkorú, 16 éves volt. Ha felnőtt lett volna, akkor most is meggyanúsíthatták volna az emberöléssel, így viszont nem. Mivel 16 évesen ölt, az emberölés büntethetősége az ő esetében 15 évvel később, 2015. május végén elévült – hangzott a rendőrség érvelése.

Ez óriási társadalmi felháborodáshoz vezetett, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség pedig csütörtökön közölte: álláspontjuk szerint nem évült el az ügy. Az ügyészség azzal érvel, hogy a minősített emberölés esetében, mint amilyennek Till Tamás meggyilkolása is számít, az elévülési idő számítása „fogalmilag is kizárt”. Szerintük ha valaki fiatalkorúként követett el minősített emberölést, az ugyanúgy nem évülhet el, mintha azt felnőttként valósította volna meg. Ennek alapján a rendőrség körözést rendelt el F. János ellen, és nem sokkal később őrizetbe is vették őt.

Azok, akik nem osztják az ügyészség álláspontját, arra hivatkoznak, hogy ugyan az elkövetés idején (2000. május 28-án) hatályban lévő Büntető törvénykönyv (Btk.) kimondta: „nem évülnek el […] az emberölés súlyosabban minősülő esetei”, de az akkor hatályos, fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezés szerint a 16. életévét betöltött fiatalkorúnál 15 év a leghosszabb kiszabható büntetés. Míg a két joghely közül az emberölés minősített esetében az elévülést kizáró az „általános szabály”, addig a második esetben a fiatalkorúak büntetését 15 évben maximáló joghely számít kivételnek, ami így az általános jogi értelmezési technikák szerint felülírja az általános szabályt. Tehát a fiatalkorúra is érvényes volt az elévülés, ami az általános szabály szerint a kiszabható maximum büntetés, azaz 15 év elteltével következik be. Eszerint tehát ha a fiatalkorúak esetében az életfogytiglani büntetés kiszabása fogalmilag kizárt, úgy esetükben nincs olyan bűncselekmény, ami nem évülne el.

A Telex által megkérdezett büntetőjogász arra hívta fel a figyelmet, hogy az ezredfordulón még a régi, 1978-as Btk. volt hatályban. Az akkori Btk. tételesen felsorolta, melyek azok a bűncselekmények, amik nem évülnek el. Ezek közé tartozott a minősített emberölés is. Ugyanakkor az akkori Btk. általános része a fiatalkorúakra speciális szabályokat tartalmaz. Ez mondja ki, hogy olyan bűncselekmény esetében, ami életfogytiglannal is büntethető, a fiatalkorú elkövetés esetén maximum 15 év szabadságvesztéssel sújtható. Az ügyészség szerint viszont azért nem lehet a minősített emberölést is elévültté tenni, mert a minősített emberölést a jogalkotó kivette azon bűncselekmények sorából, amik egyáltalán elévülhetnek.

Az ügyészség álláspontja tehát az, hogy nem a fiatalkorúak és a felnőttek közötti különbséget kell vizsgálgatni, hanem azt, hogy ez már az elkövetés idején hatályos Btk. szerint is olyan bűncselekmény volt, ami nem évül el.

Ugyanakkor a lapnak nyilatkozó büntetőügyvéd szerint figyelembe kell venni az elkövetéskor hatályos és az elbíráláskor hatályos Btk.-t, és mindig azt kell alapul venni, ami a terheltre, ez esetben F. Jánosra nézve kedvezőbb. A fentiekből is látható, hogy az elkövetéskor hatályos Btk. F. Jánosra nézve nem kedvezőbb, hiszen ebben fel vannak sorolva azok a bűncselekmények, amik nem évülnek el – így a minősített emberölés is.

Csakhogy a gyilkosság után tizenhárom évvel, 2013 nyarán hatályba lépett új Btk.-ban nincs benne, hogy nem évül el a minősített emberölés – mindössze az szerepel benne, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmények nem évülnek el. Éppen ezért nagy kérdés, hogy F. János esetében mi lesz az elbíráláskori időpont, tehát az a pillanat, amikor a jogerős ügydöntő határozat jogerőre emelkedik. Jelenleg van egy nyomozást megszüntető határozat, amit az ügyészség hatályon kívül helyezett, de még nincs elbíráláskori időpont.

Az Országgyűlés azonban Till Tamás nagy közfelháborodást kiváltó ügye miatt várhatóan módosítani fogja a Btk.-t, amit Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is követelt, majd pedig a Fidesz-frakció kezdeményezni is fog. Ha ezt elfogadja az Országgyűlés, és a törvény újra tételesen meghatározza majd azokat a bűncselekményeket, amik nem évülnek el, és ezek közé beveszi a minősített emberölést is, akkor F. János patthelyzetbe kerül. Az ugyanis azt jelenti majd, hogy a Till Tamás ellen elkövetett emberölési ügye az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos Btk. alapján sem évül el.

Péntek este végül az ügyészség indítványozta F. János letartóztatását „aljas indokból, különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt”. Közleményében az ügyészség részletesen ismertette álláspontját az elévülésről. Eszerint „mind az elkövetéskori, mind a jelenleg hatályos Btk. kizárja a büntethetőség elévülését a minősített emberölés esetében. Az elévülés kizártsága tehát a bűncselekményhez kapcsolódik – a hatályos törvényben az életfogytiglani szabadságvesztéssel fenyegetettsége miatt –, nem pedig az elkövetőhöz.

A fiatalkorú terheltek esetében a Btk. a büntethetőség elévülési határidejének számításával összefüggésben tartalmaz speciális szabályokat. Figyelemmel azonban arra, hogy a minősített emberölés elévülését a törvény kizárja, elévülési határidő számítása ebben az esetben fogalmilag kizárt, így a speciális rendelkezések sem alkalmazhatók e tekintetben.

Az tehát, hogy a megalapozott gyanú szerint a gyanúsított fiatalkorúként követte el a bűncselekményt, a büntethetőség elévülése szempontjából nem bír jelentőséggel. A fiatalkorúakra vonatkozó kedvezőbb szabályokat kizárólag a kiszabható büntetés mértékének meghatározása során kell figyelembe venni – írták.

Korábban írtuk: Till Tamás gyilkosa arra panaszkodik, hogy "nem tartják tiszteletben a magánéletét" - elfogták, mégsem évült el