"És akkor a mai nappal meg is szűnt a kerületi Turul-szobor ideiglenes védettsége, amit pár hónapja Lázár János kezdeményezett" – örömködött kedd esti Facebook-bejegyzésében Kovács Gergely, a XII. kerület kutyapártos polgármestere. Tájékoztatása szerint a törvényszék szóbeli indokolásában az áll, a kormányhivatal nem tisztázta a tényállást és az ideiglenes védelem alá helyezés törvényi feltételeinek fennállását, azaz a megsemmisülés veszélyét, valamint az ideiglenes védelem alá helyezés kétéves időtartamát a határozatában nem indokolta. Az új eljárásban a kormányhivatalnak meg kell vizsgálnia, hogy ténylegesen fennáll-e a megsemmisülés veszélye, és ha igen, akkor az ideiglenes műemléki védelem elrendelése milyen időtartamra indokolt. Az ítélet jogerős.
 Fotó: Kovács Fb-oldala |
Lázár János tavaly októberben rendelte el a turulszobor műemléki védelem alá helyezését azért, mert az önkormányzati választást 2024-ben megnyerő MKKP és Kovács "nem biztosak benne", hogy a jelenlegi helyén, az Istenhegyi út és a Böszörményi út találkozásánál megtartanák. Ezt idén januárban a hegyvidéki önkormányzat a bíróságon támadta meg, ebben az ügyben született most jogerős döntés. Kovács Gergely polgármester és az önkormányzat azzal érvelt a bíróságon, hogy az ÉKM tisztán politikai döntést hozott, amikor ideiglenes műemléki védelem alá helyezte a húsz éve a helyén álló XII. kerületi turulszobrot csak azért, hogy a kerület ne tudja áthelyezni. Később, idén tavasszal Lázár egy új rendeletet is kiadott, amellyel nemzeti emléknek minősülő műemléknek nyilvánította a szobrot.
Az eredetileg engedély nélkül – de az előző fideszes vezetés által – állított szobor régóta feszültségek forrása a kerületben, és Kovács Gergely polgármester korábban azt ígérte, elbontatják majd. Megválasztása után viszont már azt mondta: ez nem lesz az első intézkedései között, mert nem akarja polgármesterségét azzal kezdeni, hogy utcai harcot vívnak Toroczkai Lászlóékkal.
A szobor azért vált ki ilyen heves indulatokat, mert szimbolikus jelentése van: az egyik oldalnak a "második világháború végén tomboló nyilasterrort szimbolizálja", a másik oldalnak a nemzeti eszmét testesíti meg. Az önkormányzati választás megnyerése után az új kerületvezetés arra az álláspontra helyezkedett, hogy "a turulszobor sorsáról a lakosságnak kell döntenie."
Ismét benyújtotta egyszer már leszavazott törvényjavaslatát a Mi Hazánk
Miután a Fővárosi Törvényszék a XII. kerületi önkormányzat keresete alapján jogerősen megsemmisítette a Fővárosi Kormányhivatalnak a turulszobor ideiglenes műemléki védelem alá helyezését elrendelő határozatát, a Mi Hazánk ismét benyújtotta a Fidesz által egyszer már leszavazott törvényjavaslatát, hogy a nemzeti jelképet tartalmazó kulturális javak eltávolítása vagy megváltoztatása csak állami hozzájárulás esetén legyen lehetséges.
Soha annyi hazafias szervezet (23) nem fogott még össze, mint a Mi Hazánk kezdeményezésére a turulszobor védelmében tavaly október 23-án. A társadalmi támogatást látva a tüntetés előtt Lázár János miniszter műemlékvédelmet ígért, csak nehogy sokan tüntessünk, de azóta kiderült, hogy pusztán ideiglenes védelemről van szó, amit ráadásul a Magyar Péter által is megválasztott kutyapárti polgármester közigazgatási bíróságon megtámadott, sőt a szakértők szerint kérdéses, lehet-e egyáltalán műemléki védelmet adni egy ilyen fiatal szobornak. Ezért egy általános megoldást jelentő törvényjavaslatot is benyújtott a Mi Hazánk még az október 23-i tüntetés előtt, azonban egyetlen más párt sem támogatta azt, leszavazták az illetékes Kulturális Bizottságban, így a turulszobor jövője bizonytalan maradt. A Mi Hazánk ma ismét benyújtott törvényjavaslatával végleg rendezhető volna a hegyvidéki turulszobor ügye - írja Facebook-bejegyzésében Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke.
