Közölték: a téren átfutó fekete törésnyomok mutatják majd azokat a helyeket, ahonnan az áldozatokat elhurcolták, a holttesteket eltemették. A Liszt Ferenc tér a terézvárosi, tágabban pedig a budapesti zsidóság tragikus sorsának emlékhelye – tették hozzá.

Felidézték, hogy 1945. január 10-én "szemtanúk szerint" több lövés érte a teret, miközben "a közeli nyilas- és védett házakból zsidó emberek százait hurcolták oda, lőtték le, majd hantolták el munkaszolgálatosokkal és a környékbeli lakókkal". A tömegsírban később közel 500 halottat találtak, "egy 1977-es újságcikk szerint a nyilas kormány időszakában a Dunán kívül, itt volt Budapest legnagyobb tömegsírja" - emlékeztettek.

Soproni Tamás polgármester a közleményben úgy fogalmazott: a múlt feltárásában Katona Csaba történész volt segítségükre, az emlékhely létrehozását pedig "lakossági kezdeményezésre" (értsd: néhány holomániás zsidó, akik szerint ők csak áldozatok lehetnek, elkövetők soha, legyen az Kohn Béla- vagy Rosenfeld Mátyás-rezsim - a szerk.) indították. "Most még élnek szemtanúk, akik emlékeznek arra, mi történt Terézvárosban, a Jókai utcai védett házakban, a Liszt Ferenc téren a nyilas terrorban. Nekünk ezt az emlékezetet védenünk, ápolnunk kell, hogy ami történt, örök tanulságul szolgáljon" – idézték a polgármester szavait.

Kocsis-Cake Olivio (eredeti neve: Cake Baly Olivio) kultúráért felelős alpolgármester közölte: az emlékhely létrehozására nyílt pályázatot írtak ki, amelyen 14 alkotás közül az INDIVIDIN Stúdió Kft. Hasadás című munkája nyert.

"Egy itteni emlékmű létrehozása a kerületi, fővárosi, országos és egyetemes történelem tragikus eseményének állíthat méltó emléket, amely emlékeztethet a történetekre, tiszteleghet az áldozatok előtt, és figyelmeztethet arra is, hogy soha ne történhessen meg hasonló" – zárul a közlemény.

(MTI nyomán)