Már az is megdöbbentő volt a normalitás mellett kiállóknak, hogy egyáltalán kihallgatták mozgalmunk vezetőjét, majd vádat emeltek ellene, de a mostani alkotmánybírósági határozat még bicskanyitogatóbb, mivel az alapjog sérülését foglalták határozatba, hiszen ez a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság kérdéskörébe tartozik. Sokadjára bizonyosodik be, hogy ezáltal is többletjogokat biztosítanak a tradicionális normákat felborító csoportok számára. Gyakorlatilag már bírálni sem lehet őket, szimbolikus üzeneteket sem lehet számukra küldeni, még akkor sem, ha egyébként az ominózus cselekedet (a rongy elégetése) meg sem valósult - áll a vármegyések közleményében, alább a folytatás.

Az ügy egészére mégsem tekint minden szempontból vereségként a HVIM, ugyanis ez volt az a hosszan elhúzódó jogi csatározás, aminek nyomán egyértelművé és világossá vált a lobbi működése. Eleve, mint ismeretes minden újabb szinten ellentétes döntés született az előzővel: többször lezárták a nyomozást, sőt, egyszer az ügyészség maga vonta vissza a gyanúsítást. Majd ugyanazon ügyész újraindította, és mindig egy „láthatatlan kéz” gördítette tovább az ügyet. Első fokon elítélés (egy év próbára bocsátás), második fokon felmentés, az Ítélőtábla pedig jóváhagyta az elsőfokú döntést. Papírforma szerint az Alkotmánybíróságnak újabb fordulattal fel kellett volna mentenie Barcsa-Turner Gábort, de most egymás után született két azonos döntés és ezzel a végső ítélet is.

Az eljárás során viszont kiderült, hogy az akkori legfőbb ügyész, Polt Péter országos érvényűvé tette többek között a feljelentő (Háttér Társaság) által is kidolgozott úgynevezett „előítélet indikátort”, ami egy az egyben kriminalizálja a nemzeti radikális jobboldaliakat: elég a HVIM-hez, vagy a Betyársereghez tartozni, nemzeti rockot hallgatni, esetleg jom kippur ünnepén „támadni”, máris gyűlöletbűncselekménnyé válhat egy sima garázdaság is. Az ügy pikantériája, hogy most ugyanezen Polt Péter immáron az Alkotmánybíróság elnökeként szavazhatott a saját maga által jóváhagyott szégyenletes protokoll alapján vegzált személy ügyében. (Érdekes tény, de sem Lomniczi Zoltán, sem Hende Csaba nem állt ki a normalitás mellett… Handó Tünde volt egyedüliként, aki markáns véleményében kiállt a szólásszabadság és az alaptörvény valódi szellemisége mellett.)

A lobbi úgy működik, hogy a feljelentő lobbista szervezet kidolgozza a törvénykezési hátteret, eljárási protokollokat, majd ki is képezi ennek használatára a bírókat, ügyészeket és rendőröket. Majd a saját ügyükben feljelentést tehetnek, a saját protokolljaikra hivatkozva, a saját maguk által kiképzett személyeknél, és nyilvánvaló, hogy a saját képükre formált környezetben sikert érnek el. A legmegdöbbentőbb, hogy nincs összeférhetetlenség! Tehát egy civil szervezetnek álcázott, külföldről finanszírozott, létrontást képviselő szerveződés lehet egyben jogalkotó, jogérvényesítő és végrehajtó is Magyarországon. Esetükben nem érvényesül a hatalmi ágak szétválasztásának elve. Ez a lobbista háttértevékenység nemzetbiztonsági kockázatot jelent. A lobbi működését egyébként el is ismerik, sőt, büszkén hirdetik a gyuloletellen.hu honlapon, a munkacsoportról menüpont alatt:

Azontúl, hogy a lobbi működését feltérképeztük, azonosítottuk a módszereket, fontos leszögezni, hogy jogilag is nehezen találtak fogást rajtunk. A sok megszüntetés és keresztülverekedett ítélet után az Alkotmánybírósági határozat 3 „különvéleményt” (ellenvéleményt) és 5 párhuzamos indoklást is tartalmaz, tehát az állóvíz igencsak megbolydult. Maga az Ab is több hónapot ült az ügyön, és sokszor futottak neki ennek az előterjesztésnek. Most megdolgoztak a pénzükért, bár a végeredmény elfogadhatatlan. A HVIM a kezdetektől fogva azt hangsúlyozza, hogy ez az ügy abban mindenképpen precedens, hogy bemutatja az éppen aktuálisan eljáró szerv és döntéshozó értékválasztását. Barcsa-Turner Gábor elmondott mindent már a tanúként megtett vallomásában – bár le is tagadhatta volna a plakát készítését és terjesztését, de inkább minden körülményt magára vállalt –, így onnantól csak az volt a kérdés, hogy mennyire áll a józan ész és normalitás talaján a rendszer. Látható az eredmény.

A HVIM-et megtörni ilyenekkel természetesen nem lehet, sem a tevékenységét nem változtatja meg, sem a szervezeti morálra nincs kihatással az ügy. Továbbra is küzdünk az igazságért és a tradicionális értékek védelméért, valamint a háttértevékenységek feltárásáért. 

A HVIM ezúton is köszönetét fejezi ki dr. Gaudi-Nagy Tamásnak és a Nemzeti Jogvédő Szolgálatnak Barcsa-Turner Gábor jogi képviseletéért és a kimagasló szakmai munkáért.