A menedékjogról szóló törvény pontosan meghatározza, hogy mikor rendelhető el a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet. Az ellenzéki pártok és a civil jogvédők a jogszabály alapján már tíz éve érthetetlennek, jogsértőnek nevezték elrendelését, mivel a kabinet nem árulta el, mi a konkrét indok.

Az eredeti rendelet szerint az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszternek, Pintér Sándornak haladéktalanul gondoskodnia kell arról, hogy a válsághelyzettel összefüggő jogszabályi rendelkezéseket a közszolgálati műsorszolgáltatók, lehetőség szerint a körzeti, helyi műsorszolgáltatók és legalább egy országos napilap a lehető legrövidebb időn belül közzétegye.

Az országos rendőrfőkapitánynak és a menekültügyi hatóság vezetőjének a válsághelyzet elrendelése után 15 naponta közösen tájékoztatnia kell Pintér Sándort a válsághelyzet elrendelését megalapozó feltételek fennállásáról. Erről a közvélemény azért nem kap tájékoztatást, mert ezek titkosított adatok.

Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára hivatkozó háborús veszélyhelyzet május 13-ig tart. A sokadik hosszabbítást a kormány mindig azzal indokolja, hogy az orosz–ukrán háború miatt kell biztosítani a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának a lehetőségét.

A kormány tehát úgy fordulhat rá az április 12-i választásra, hogy az országban válság- és veszélyhelyzet lesz, marad a rendkívüli jogrend, a rendeleti kormányzás, amely lehetővé teszi a hatályos törvények megkerülését. Háborús veszélyhelyzetet más uniós ország nem hirdetett.

Az idei kampányban kiemelt téma a háború, a migráció. Orbán Viktor egyébként négy éve, a 2022-es kampány idején jelentette be, hogy a háború miatt stratégiai nyugalom kell, majd, miután esküt tett, a kormány egy Facebookon közzétett videóban háborús veszélyhelyzetet hirdetett, miután az Országgyűlés megszavazta az Alaptörvény tizedik módosítását, amely lehetővé tette ezt.

(24 nyomán)