A két olajipari vállalat a beadványban úgy vélte, hogy a Janaf visszaél monopolhelyzetével, valamint kifogásolta az Adria-vezetéken alkalmazott kőolaj-szállítási díjakat és a hozzáférési feltételeket.

A Janaf közleményében azt írta: Szlovákia és Magyarország kőolajellátása nincs veszélyben. A közlemény szerint ezt az is mutatja, hogy a Mol-csoport a közelmúltban nyolc, nem orosz eredetű kőolajat szállító tartályhajó érkezését szervezte meg az omisalji terminálra.

A horvát vállalat szerint a vita nem energiabiztonsági kérdés, hanem egyes piaci szereplők törekvése arra, hogy megőrizzék a szankcionált orosz kőolaj importjához kapcsolódó kereskedelmi előnyöket. Hozzátették: Horvátország és az Európai Unió energiabiztonsága nem válhat egyes érdekek túszává, különösen akkor, amikor a nem orosz eredetű kőolaj ellátása zavartalan és elegendő mennyiségben történik.

A közlemény szerint az egyes orosz eredetű szállítmányok fogadását kizárólag a hatályos európai és nemzetközi szankciók keretei között, az illetékes hatóságokkal és az érintett felekkel egyeztetve vizsgálják.

A Janaf hangsúlyozta azt is, hogy a szállítási díjak meghatározása a szokásos tárgyalási folyamat része, és az egységár a szerződött mennyiségektől függ. Nagyobb mennyiségnél alacsonyabb az ár - tették hozzá. A vállalat szerint nincs egységes "piaci ár" az olajvezetékes szállításra, mivel az egyes rendszerek eltérő műszaki, földrajzi és piaci feltételek mellett működnek. Úgy vélték, hogy a Mol és a Slovnaft panasza az Európai Bizottságnál a "tárgyalási nyomásgyakorlás" részének tekinthető.

A Janaf közölte: továbbra is biztosítani kívánja Közép- és Délkelet-Európa energiabiztonságát, valamint elegendő mennyiségű nem orosz eredetű kőolajat szállít a szlovákiai és magyarországi finomítók számára éves szükségleteik fedezésére.

(MTI nyomán)