 |
A megkérdezettek 84 százaléka igen helyesen azon az állásponton van, hogy a cigányok gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni. Sokak szerint ebben nem is a munka hiánya akadályozza őket, hanem az akarat hiányzik hozzá.
A 2500 ember megkérdezésével készített kutatás szerint "a társadalom továbbra is erősen negatívan viszonyul a cigánysághoz, vagyis az emberek többsége előítéletekkel közelít hozzájuk" - sopánkodnak a felmérés készítői. Holott nyilvánvaló, hogy nem előítéletről, hanem tapasztalatról van szó, azért pedig nem lesz rokonszenves egy népcsoport sem, ha csak lopja a napot, élősködik a más munkáján, ráadásul terrorizálja is a többséget, öl, rabol, nemi erőszakot követ el.
A megkérdezettek fele egyetért azzal, hogy vannak olyan bűncselekmények, amelyeket leginkább cigányok követnek el, ezért a büntetőjogban szerintük külön szabályokat kellene alkalmazni rájuk. (Tessék figyelni, kedves demokrata, a népakaratot figyelembe vevő politikusok!) Sőt, a többség szerint a cigányok hajlamosabbak az erőszakos bűncselekményekre, mint a nem cigányok - ezzel a kijelentéssel csak 37 százalék nem értett egyet.
A kutatás is azt igazolta, hogy "a nem cigány társadalom nehezen fogadja el a romák másságát, valamint nem nyitott abba az irányba, hogy ez a kisebbség megélje saját kultúráját" - írják a bűnözőpárti liberálisok, de megnéznénk, mit szólnának, ha nekik kellene megélni a cigányok "másságát" (lásd fent), és nekik kellene nyitottnak lenni mondjuk egy jó kis agyonverésre: 10-ből 8-an vannak arról meggyőződve, hogy a cigányokat rá kellene szoktatni arra, hogy ugyanúgy éljenek, mint a nem cigányok. (Azaz dolgozzanak, tisztálkodjanak, stb.) A többség szerint ugyanakkor a cigányok képtelenek a nem cigányokkal való együttélésre, illetve jobb, ha nem keverednek a nem cigányokkal. Pontosan.
Még ennél is többen (62 százaléknyian) látják tisztán, hogy a cigányok számának növekedése veszélyezteti a társadalom biztonságát - derül ki az eredményekből.
A felmérés szerint az emberek háromnegyede elutasítja azt a gondolatot is, hogy a "roma kisebbség" helyzetén pozitív diszkriminációval lehetne segíteni. (Nem mintha nem erről szólt volna az elmúlt húsz év. Mire ment el például a rengeteg felzárkóztatási program-pénz?) A megkérdezettek 74 százaléka nem értett egyet például azzal, hogy a felsőoktatási intézményekbe egy bizonyos számú cigány hallgatót mindenképpen fel kellene venni, függetlenül attól, hogy teljesítik-e a felvételi követelményeket. (Jó, hogy nem tevéket akarnak minden osztályba tenni a nyitottság jegyében.)
Az egyéni felelősségvállalásról sem nyilatkoztak pozitívan a megkérdezettek - miért is tették volna: 10-ből 8-an nem gondolják, hogy ők személy szerint bármit is tudnának tenni a cigányok és nem cigányok viszonyának javításáért, ugyanakkor "a roma emberektől ezt elvárják". Az SZDSZ-es szellemiségű szociológus szerint ez persze meglepő...
Rákérdeztek arra is, hogy a válaszadók el tudnának-e fogadni közvetlen szomszédjuknak bizonyos embereket: a kábítószereseket, a büntetett előéletűeket, a homoszexuálisokat és az AIDS-betegek utasították el legtöbben ebből a szempontból, de a többség nem fogadna el szomszédjaként egy cigányt vagy egy arab embert sem. A többség, a megkérdezettek 53 százaléka, egy "szélsőjobboldali" szomszédságától viszont nem ódzkodna. (Vajon miért?) A legelfogadottabbak a nagycsaládosok és a "határon túli" magyarok a kutatás adatai szerint. Hogy ez a két kategória mit keres a cigányok és drogosok között, jó lenne megkérdezni a felmérés készítőitől - két istenes nyakleves között.
A kérdőíves vizsgálatot 2009. március 23-a és április 7-e között végezték az ország felnőtt népességét reprezentáló 2500 fő személyes megkérdezésével.
(FH nyomán)
Kapcsolódó:
