A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2015. március 13-án tárgyalta Köves Slomó rabbi és aktív közéleti szereplő hazafiakkal szembeni becsületsértési magánvádas perét. Az ügy tárgyát egy olyan kép képezi, amely Köves Slomót ábrázolja, és amelyen az szerepel, hogy "zsidó terrorista, aki Magyarországon él, és veszélyt jelent az egész nemzetre".
 Ezért a szolid véleménynyilvánítás miatt folyik a hajcihő |
A tárgyalás elején a nemzeti jogvédő 4 oldalas tárgyalásmegszüntetési kérelmet nyújtott be, amelyben részletesen, az Európai Emberi Jogi Bíróság, az Alkotmánybíróság és a hazai bírói joggyakorlat döntéseinek ismertetésével támasztotta alá azt, hogy miért nem bűncselekmény egy ilyen kép nyilvánosságra hozatala, és miért terheli Köves Slomót közszereplőként magasabb tűrési kötelezettség. Arra is utalt, hogy terror fogalma alatt szellemi terrort is érteni lehet, amely értékítélet megalkotása nem büntethető, ráadásul ebben az esetben nem is megalapozatlan. Az Európai Emberi Jogi Bíróság következetes ítélkezési gyakorlata a túlzó, provokatív, sőt akár vulgáris véleményeket is kiemelt védelemben részesíti.
 Erre a kijelentésre sajnos akár még rá is cáfolhat a bíróság |
A tárgyalóteremben tartózkodott a hallgatóság soraiban egy bíró, aki saját bevallása szerint bírói vizsgálatot tartott, ennek hatása érezhető volt. Az eljáró bíró igen feszült volt, és többek benyomása szerint a védelem mozgásterét erősen korlátozta, pártatlansága kétséges volt. A tárgyaláson sor került a 6 vádlott meghallgatására, egy vádlott azzal mentette ki magát, hogy nincs pénze vidékről felutazni. A vádlottak többsége kispénzű magyar ember, akik számára a per folyamatban léte is megterhelést jelent. Többen úgy nyilatkoztak, hogy az eljárást magyarságot megfélemlítő koncepciós eljárásnak tartják.
A tárgyaláson kiderült az is, hogy négy feljelentettel szemben a bíróság megszüntette az eljárást, mert Köves Slomó az esetükben elrendelt személyes meghallgatáson nem jelent meg.
A tárgyalás vége felé a védelem kérte a bíróság érdemi döntéshozatalát, azonban ennek a bíróság nem tett eleget, nem tekintette igazoltnak a jelen nem levő vádlott távollétét, nem különítette el ügyét, és az egyik vádlott esetében hivatalból részletes bizonyítást rendelt el.
A védelem álláspontja szerint mindez szükségtelen volt, azonban így az ügy 2015. június 25-én 13 órakor folytatódik a Pesti Központi Kerületi Bíróság 3. emelet 378-as termében, várhatóan ítélethozatallal.
Frissítés: Slomóék szerint tagadnak, sőt bocsánatot kérnek a megosztók
A tárgyaláson meg sem jelent zsidógárda-vezető gittegylete szerint a vádlottak "mind tagadják, hogy megosztották volna az inkriminált képet, számítógépes vírusra vagy ismeretlen elkövetőre hivatkoznak". Egyetlen vádlott van az ügyben, aki valószínűsíteni tudta, hogy a montázst nem ő osztotta meg, egyben ő az egyetlen, aki egyértelműen elítélte a tettet és mind maga, mind az ismeretlen megosztó nevében elnézést kért Köves rabbitól az inzultusért - állítja honlapján a közpénzből kistafírungozott TEV.
A Tett és Védelem Alapítványt (TEV) 2012 novemberében hívta életre több magyarországi zsidó szervezet, azzal a céllal, hogy fellépjenek a közbeszédben és a mindennapokban "egyre erősödő antiszemitizmus" ellen. Ennek keretében a zsidó gárdaként elhíresült szervezet, számos egyéb tevékenysége mellett, teljes körű jogsegély-szolgáltatással segíti az "antiszemita támadások" áldozatait.
(Kuruc.info)
Korábban írtuk:
Kapcsolódó:
