Jeles nap július 5-e a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) számára. Ezen a napon született ugyanis a magyarokat davajgitárral is fegyelmező pufajkás miniszterenök, Horn Gyula. A zsidó honlap illő módon meg is emlékezett a fajtársról, csak hogy a gójok is lássák, ki, hova tartozik, és ki, kinek lehet a példaképe. Az alábbi, Mazsihisz-honlapon megjelent írásból az is kiderül, hogy egy másik hazaárulót, Antall Józsefet is magáénak tekint a hitközség - hisz éreztetni kell a gazdanéppel, hogy '45 óta Magyarországnak nem csak választott, hanem egyenesen kiválasztott miniszterelnöke lehet -, de üsse kavics, az ő emlékét is vihetik.
 |
(A helyesírási hibákat és a magyartalan fogalmazást is érintetlenül hagytuk.)
Mai születésnapos: Horn Gyula, egy zsidó munkásfiú és miniszterelnök és még egy meglepetésAz édesapját 1944-ben vitték el, sose tért haza. Ellentmondásos pályájú, érdekes figura volt, de nem ő volt az első részben zsidó eredetű miniszterelnök a rendszerváltás után. Antall József volt.Szállítómunkás volt az édesapja, az anyukája gyárban dolgozott, a Barakk nevű helyen éltek hat testvérével, mondjuk úgy finoman, hogy szerény körülmények között. Apukáját 1944-ben veszítette el, ő maga is a holokauszt pesti túlélője volt, a zsidó városi proletariátus jellegzetes képviselői közül érkezett. Korán kezdett dolgozni, munka mellett végezte el a középiskolát, közgazdasági diplomáját már a Szovjetunióban szerezte. Az ő útja is a pártba vezetett, mint sok hasonló helyzetű és történetű társáé. Élete legsötétebb időszakában, az ’56-os forradalom utáni rendcsinálásban játszott szerepet, olyan szerepet, amelyről nem tudunk mindent, de annyit igen, hogy igazán nem lehetett büszke rá és érdemben nem is nézett vele szembe.Karrierjét a rendszerhez fűződő hálás odaadása mellett segítette tehetsége, ravaszsága, szorgalma és gyakorlati érzéke is. Korán világossá vált számára, hogy a Kádár János nevét viselő rendszer úgy, ahogy hosszú ideig működött, nem fog örökké működni. A reformszárnyat erősítette az apparátusban, bekerült a külügybe, államtitkár, majd miniszter lett, ezen a ponton érte a keleti blokk összeomlása. Az ő nevéhez fűződik a határnyitás, a keletnémet menekültek „kiengedése”, továbbá a diplomáciai kapcsolatok felvétele Izraellel és más addig szóba nem jöhető országokkal is. Miniszterelnökségének megítélése legyen távolabbi korok dolga.Bonyolult, bűnökkel terhelt és érdemekben sem szűkölködő élete bizonyos értelemben jellemzően magyar és magyar zsidó élettörténet.És érdekes és önmagán túlmutató asszimilációtörténet a Frankl Hermann nevű honfitársunké is, aki még a múlt előtti században született, Klebelsberg Kuno alatt volt többek között helyettes államtitkár, a magyar iskolaügy kiváló előmozdítója, továbbá magyarosított nevén, hívő katolikusként Antall Józsefnek az anyai nagyapja. Fiatalon katolizált, újságíró volt, tanító és minisztériumi tisztviselő, Pestújhely egyik alapítója. Az első szabadon választott magyar miniszterelnök zsidó nagypapája. Aminek csak annyi a tanulsága, hogy milyen sokfelől érkezünk mind ebbe a 21. századi nemzetbe.
És a fajtik kedélyes megemlékezése után lássuk a valóságot:
Kapcsolódó:
