Frissítés (jan. 27. 0.12): több olvasónk is beszkennelte, ill. befotózta a teljes cikket (az online verzió sokkal szűkszavúbb és belőle, ha egyáltalán nem ismerjük Átány közelmúltját [linkek alul], sokkal kevésbé egyértelmű, hogy igen, cigányok a sárosak itt [is]), amit ezúton is nagyon szépen köszönünk. Egyikük levelét Függelékünkben idézzük. Következzék az immár teljessé kiegészített, kötelezően elolvasandó cikk:
Átányban ismét fatolvajt értek tetten. Mindenki tudja, hogy mindennaposan az ilyen esetek errefelé. Az értesítést követő egy percen belül a mezőőrök már a helyszínen voltak.

Hihetetlenül gyorsan működésbe lépett a jelzőrendszer – tapasztalhatták meg élesben maguk a település közbiztonságáért tevékenykedő illetékesek is. Egy telefon a polgármesteri hivatalba, egy másik meg a mezőőri szolgálathoz, s ezek után perceken belül már rögzítették is azoknak az adatait, akik a Hanyi partján éppen egy fűzfa kivágásán munkálkodtak.

– Mindennaposak sajnálatosan errefelé az ilyen, az életminőséget igencsak rontó, a lakosokat pedig kimondottan bosszantó esetek – fogalmaz Gönczi Mihály, Átány polgármestere. A községvezető azonnal hozzáteszi: – Amíg olyan jogszabályi változások nem történnek az országban, amelyek majd tényleg védik a becsületes ember érdekeit és segítik a bűnözőknek a közösségből történő kiemelését, addig ezen a területen átütő változás véleményem szerint nem is nagyon várható.
A településen szinte mindennaposak a kisebb súlyú bűncselekmények: leginkább a falopás, a tyúkok, a kacsák, más baromfifélék eltulajdonítása a jellemző. Az érték legtöbbször a szabálysértési határon belül marad, ám azt, akit megkárosítottak, ez igazán természetesen nem vigasztalja.

- Működik a helységünkben is az úgynevezett megélhetési bűnözés és megfigyelhető itt a fiatalkorúak gyakori bűnelkövetése is - jelzi a polgármester. - Ez a kettő együttesen már elviselhetetlen terhet ró a zárt közösségben élő emberekre. Magyarul úgy fogalmazhatom meg, hogy ellehetetleníti a dolgos átányiak hétköznapjait. Mindezt tetézi még, hogy jelenleg is legalább húsz olyan épület van a faluban, amelyeket illegálisan bontanak. A községben egyébként az elmúlt huszonöt esztendő alatt 118 ház pusztult így el.

– Az elmúlt esztendőben nyáron hozzákezdtünk egy program kidolgozásához – folytatja a falubeli bűnügyi helyzet és a gondok lehetséges megoldásának megvilágítását a polgármester. – Vagyis mivel a jelenlegi törvényektől nem várhatunk megfelelő védelmet, ezért az egész helységben a magunk kialakította önvédelemre rendezkedtünk be. (Kuruc.info: Érdekes fejlemények. A várpalotai rendőrség meg egyenesen örülne a "védelmi pénzt" szedő mokkacsapatnak. És ha ebből a pógár meg azt a következtetést vonja le, hogy csak magára számíthat, és ő is elkezd önvédelemre berendezkedni? Nem valószínű, hogy a Ferge Zsuzsa- és TGM-összes beszerzése fog elsőként az eszébe jutni...) Ennek egyik nagyon fontos lépése volt, hogy január 1-jétől ismét van már körzeti megbízottunk. Feltöltöttük mindezen túl a mezőőri szolgálat helyeit, továbbra is dolgoznak a polgárőrök, vagyis lényegében folyamatos ellenőrzés van a településen. Mindennek a nagyobb súlyú jogellenes cselekmények elkövetésében van is kellő visszatartó ereje, de a kisebb súlyú eseteket sajnos ily módon nem igazán lehet megakadályozni.
A már említett program része volt egy lakossági bejelentéseket fogadó vonal is, amely zártláncú. Ez tehát azt jelenti, hogy az elkövetők nem tudhatják, kitől ment oda a hívás. Tudatosították továbbá a lakosokban a “Szomszédok egymásért" elnevezésű bűnmegelőző mozgalom jelentőségét, vagyis a mások javaira való odafigyelés fontosságát. Az is lényeges lépésnek bizonyult, hogy hozzáláttak a lepusztult, gettósodott településrészek felszámolásához és figyelemmel követik a községbe illegálisan bevándorlókat. Mindez persze, csak addig működik, ameddig a törvény keretei ehhez lehetőséget adnak a helybelieknek.

Átányban egyébként több olyan esetről is tudnak, amikor szándékosan ellehetetlenítették egyes családok életét. (Kuruc.info: ezzel kapcsolatban [hogyan, milyen praktikákkal túrják ki, üldözik el putrisék a nekik megtetsző / kellő ingatlanokból az ott lakó gádzsókat] lásd még a második hozzászólást ITT) Ennek legáltalánosabb módja, amikor tönkreteszik .a környezetet, de volt már arra is példa, hogy körberakták a házat tűzzel és olyan mértékben hangoskodtak, amely már az elviselhetetlenség határát súrolta.
Mindezeknek a jelenségeknek a megszüntetésére a ma hatályban lévő törvények kevés lehetőséget adnak. Az illegális lakásfoglalók ellen maximum annyi tehető, hogy értesítik a tulajdonost - feltéve, ha van egyáltalán -, hogy az kezdeményezzen birtokvédelmi eljárást, illetve figyelik a településen élőket, hogy csak a lakcímmel rendelkezők tartózkodjanak ott.

A Hírlapnak arra a kérdésére, hogy vajon egy térfigyelő kamerarendszer mennyiben szolgálhatná a biztonságot, a polgármester azt válaszolja:

– Átányban a településszerkezet olyan, hogy itt szinte lehetetlen ennek a módszernek az alkalmazása. A dél-hevesi községben jelenleg harminc olyan família él – vagyis nagyjából százhúsz ember –, akik napi szinten keserítik meg a többi lakos életét. Ez a település lélekszámának ismeretében nyolc százalék! S hogy mi lehet a körülményeket jobbító megoldás? Azok, akik ennek a közösségnek az életét élik, egy emberként azt mondják, hogy szigorúbb jogszabályokra van szükség. Mégpedig olyanokra, amelyek a tisztességgel élőket tényleg meg is védik a bűnözőkkel szemben. S olyanokra, amelyek a szülői felelősségnek megfelelő magatartásra kötelezik a kiskorúakat nevelőket. Mert mindaddig - hangoztatják az átányiak -, amíg a bűnözőt kirendelt ügyvéd védi, a becsülettel élő és dolgozó pedig csak barangol a jog útvesztőiben, a legalaposabb programok ellenére sem várható átütő változás.

Keretes anyag: Bűnözni, következmények nélkül, ez a baj

Az átányiak a faluvezető, Gönczi Mihály szerint szinte kivétel nélkül tudnak példákat hozni azokra az apró rongálásokra, szabálysértési cselekményekre, amelyek következmények nélkül maradtak. A templom ablakait kövekkel dobálták be – mondja Ferenczfy Zoltán református nagytiszteletű úr –, a temetőben sírokat rongáltak. (Kuruc.info: a kődobálás és a sírrongálás amolyan nemzeti sport cigányéknál. Lásd pl. EZT és az onnan visszafelé mutató linkeket. Költői kérdés: ez vajon “unatkozási”, vagy “rászízmustól szenvedési válasz-”, esetleg szimplán “megélhetési” bűnözés?) Más esetben az iskola kerítését bontották le. Ottjártunkkor éppen egy méretes fűzfát fűrészeltek ki. A papírmunka és az adminisztráció minden esetben elindul, de a felelősségre vonás elmarad.
(HEOL; vannak olvasói hozzászólások)
Függelék: a cikket beszkennelő (egyik) olvasónk levele:

Üdv. kurucok!
 
Remélem, még nem késtem el vele, de most értem haza munkából.
 
A4-es géppel csak két részletben sikerült. (Kuruc.info: nincs gond, az nekünk csak pár plusz copy/paste művelet, hogy az ebből adódó kellemetlenségeket orvosoljuk; igazán a két oldal egy képbe való “összefűzésére”, “összevágására” sincs ilyenkor szükség, ha az nagyon sok pluszmunkát jelent – végül is, a fenti blokkműveletek kb. egy percnyi pluszmunkát adnak csak nekünk.) Pluszban küldök egy szintén a mai számban megjelent kommentet is. Kapcsolódik az átányi témához. (Kuruc.info: az ITT idézett Szuromi Rita-szösszenetet szkennelte be olvasónk.) A hírlap munkatársára nehezen lehetne rásütni, hogy cigánygyűlölő. Sőt. Ebből is látszik, hogy már a szocionista lakájsajtó is bukdácsol a saját maga által szőnyeg alá söpört szeméthalomban.
 
Végül egy személyes: Ismertem valakit, aki Átány szomszédságában, Erdőtelken él. (Az ottani cigányok is kitesznek magukért, pl. rendszeres utcai harcok különböző rivális családok között. A "Kolompár-" és a "Lákátos-klánok harcai :)
Ő tanácsolta nekem, ha véletlenül Átány felé visz az utam, padlógázzal menjek át a falun, nehogy megálljak, mert kilopják a fogamból a tömést is.
Hát ez Átány.