A FigyelőNet egész korrekt, összefoglaló jellegű cikkel jelentkezett Mohácsi Erzsébet harcáról. Teljes egészében idézzük – és kommentáljuk.
Szegregációra hivatkozva akarja bezáratni Kaposváron a Pécsi utcai iskolát egy alapítvány. Az iskola és a város vezetése szerint azonban megfelelő szakmai munka folyik a csak roma gyerekek által látogatott intézményben - olvasható a Figyelőben.
Szinte világít a szürke, szomorkás felhőtakaró alatt a Pécsi utcai napsárga iskolaépület, amelyet Klebelsberg Kunó minisztersége idején építettek Kaposváron, s amelynek sikerült megőriznie nyolcvan évvel ezelőtti arculatát. Szépen rendben tartott folyosók, az udvaron labdázó, rohangáló gyerekek. A szomszédos cukorgyár felől érkező jellegzetes szagot leszámítva a város bármely másik intézményében is lehetnénk, pedig egy olyan iskolában járunk, amelyet szegregációval vádolnak. Ide ugyanis szinte kizárólag roma gyerekek járnak, miután az iskola egy zömmel romák lakta városrészben található.
Az iskola miatt 2008 őszén indított pert az önkormányzat ellen az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (Chance for Children Foundation – CFCF), amely a Magyar Soros Alapítványtól és az oktatási tárcától is kapott már támogatást. A vád szerint a város által fenntartott Pécsi Utcai Általános Iskola szegregál, a település vezetése ez ellen nem hajlandó semmit tenni, az oda járó gyerekek pedig a nem integrált oktatás miatt hátrányos helyzetben vannak. Eddig két tárgyalást tartottak az ügyben.
A CFCF-nek nem ez az első ilyen ügye, legutóbb hétfőn állapított meg jogsértést bíróság a miskolci szegregációs perükben (az alapítvány tevékenységéről lásd a keretes írást). Ha egy mód van rá, igyekeznek az Egyenlő Bánásmód Hatóság, vagy az illetékes közigazgatási hivatal segítségével megoldani a problémát. „Akkor indítunk pert, ha már semmilyen más megoldás nincs” – mondja Mohácsi Erzsébet, az alapítvány vezetője. A romológus, pedagógus, szociológus végzettségű roma jogvédő szerint a kaposváriakat is keresték korábban, de válaszul csak egyetlen levél jött, amelyben a polgármester és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetője kemény hangon azt kérte, hagyják békén a várost.
Kinek az érdeke?
Szita Károly kissé másképpen emlékszik a történtekre. A polgármester ugyan elismerte, írtak egy elég szigorú hangvételű választ Mohácsi Erzsébetnek, de tagadja, hogy korábban akár egyszer is megkeresték volna őket az alapítványtól. Ők már csak arról értesültek, hogy a CFCF perli a várost. Azt is tagadja, hogy a Pécsi utcában tanuló gyerekek szegregációnak vannak kitéve. Az iskola az egyik legjobban felszerelt a városban, minden feltétel adott a megfelelő oktatáshoz. Szita Károly szerint az iskola bezárása pont azok érdekeivel ellentétes, akik állítólag szenvednek a helyzet miatt. A környéken sok cigány család él, ők kérték, hogy ne zárják be az intézményt. „Nem is fogjuk ezt megtenni – jelenti ki a polgármester –, addig megyünk, ameddig kell.” A fideszes többségű közgyűlés, frakciótól függetlenül, egyhangúlag a bezárás ellen foglalt állást. Érdekes színfolt, hogy októberben még a Magyar Gárda is tüntetett a fenntartás érdekében a kaposvári városháza előtt.
Csiki-csuki
Mohácsi viszont azt állítja: technikailag nincs más megoldás, mint a bezárás. Persze ez felemás dolog, hiszen a szülők félnek váltani, a pedagógusok pedig féltik az állásukat. Az alapítvány tagjai felkeresték az érintett családokat, és többen úgy nyilatkoztak: ha tehetnék, elvinnék a gyerekeket másik iskolába. Volt olyan, aki megpróbálta, de nem fogadták másik intézményben. A körzetek átrajzolása sem segített. Az elmúlt időszakban négy utcát csatoltak át más iskolákhoz, ettől függetlenül nem változott a roma gyerekek aránya. Pedig Mohácsi szerint az lenne az ideális, ha ez az arány olyan lenne, amilyen a város lakosságának megoszlásából következik; a 70 ezer lakosú településen körülbelül 5 ezerre tehető a romák száma.
Az alapítvány kifogásolja az iskolában folyó szakmai munkát is: túl sok a hiányzás és a helyettesített órák száma. A nyolcadikosok közül évente csak egy-két gyerek tanul tovább érettségit adó intézményben. Igaz, a 173-as létszámú iskolában egy-egy évfolyamra csak mintegy 20-an járnak. Becslések szerint országosan a roma fiatalok 2 százaléka jut el az érettségiig, tehát a Pécsi utca nem rosszabb ennél. A diákok többsége szakmát adó középiskolába megy tovább: a fiúk asztalosnak, kőművesnek, a lányok eladónak készülnek. „A szülői minta követése teszi legitimmé az általános iskola idő előtti elhagyását. Ezt a tendenciát »segíti« az, hogy az általános iskolák családideálja az a polgári közeg, ahol a lakásban kézikönyvek, lexikonok, audio és video eszközök vannak, ahol a szülő partnere a pedagógusnak… E háttérrel nem rendelkeznek a roma családok” – foglalta össze a problémát Hága Antónia, egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselő 2000-ben. A helyzet azóta sem változott. Emiatt viszont nem lehet a várost felelősségre vonni, mutat rá a polgármester. Az önkormányzat általános és középiskolásoknak, illetve felsőoktatásban részt vevőknek is biztosít cigány ösztöndíjat, amit tanulmányi átlagtól függően osztanak ki. „Én magam havonta találkozom 10–12 roma vezetővel, hogy megbeszéljük a problémákat és igyekezzünk megoldást találni rájuk” – érvel Szita Károly.
Támadások
Horváth Editen, az iskola igazgatóján látszik, hogy belefáradt már az állandó huzavonába. „Ha a Pécsi utcai iskola a cigányság legnagyobb problémája, akkor már nagyon jó világ van” – mondja kissé ingerülten. Az alapítvány nyár óta rájuk szállt, módszeresen támadják őket a médiában, és nem érdekli őket a véleményük. Nincs olyan nap, hogy ne keresné őket meg valamelyik újság vagy televízió. Az igazgatónő azt mondja, így nem lehet érdemi munkát folytatni.
A kaotikus helyzetet a gyerekek is megérzik. Sokszor kérdezgetik, mi lesz az iskolával. A szülők is félnek: sokan közülük szintén a Pécsi utcába jártak, és nemcsak azért íratták ide a gyerekeiket, mert a közelben laknak, hanem mert ismerik az itt dolgozó pedagógusokat, és megbíznak bennük. Horváth Edit már lassan harminc éve van itt, ebből nyolc évet igazgatóként húzott le. Ismeri a családokat, és azt is, milyen körülmények között élnek. Egyértelműen politikai indíttatásúnak véli a támadásokat, amelyek ráadásul csak növelik a nem romák és a romák között amúgy is fennálló feszültséget. A továbbtanulási arány valóban nem a legjobb, de Horváth Edit ezt azzal magyarázza, hogy a roma társadalom kevésbé várja el a gyerekektől a diploma megszerzését, mint nem roma társaiktól az ő szüleik.
Szétszórják a gyereket
Mi történik, ha valóban bezárják az iskolát? Mohácsi Erzsébet korábban úgy fogalmazott, hogy „a gyerekeket szét kell szórni”. Hasonló akcióra már volt példa Kaposváron: miután két iskolát összevontak, egy év leforgása alatt szinte az összes nem roma szülő elvitte a gyerekét más intézménybe. (Kuruc.info: gyengébbek kedvéért: elmenekültek a frissen integrált, összeférhetetlen, a fehéreket verő, terorrizáló cigányok elől) „Ugyanez újra megtörténhet” – jegyzi meg Puska Zoltán, a Zrínyi Ilona Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola igazgatója. Ő sem érti a Pécsi utcával kapcsolatban felmerült problémákat; akár tetszik, akár nem, azok a gyerekek speciálisabb bánásmódot igényelnek, a családi és társadalmi hátterük miatt nehezebben illeszkednek be. Ezt az ott dolgozó, jól felkészült pedagógusok is tudják, és hajlandóak őket adott esetben a kulturált evésre vagy a rendszeres tisztálkodásra is megtanítani.
Ez egy kisebb létszámú osztályban nem okoz akkora nehézséget, mint egy 40 fősben. Arról nem is beszélve, hogy a technikai feltételek is adottak: vannak szaktantermeik, a Zrínyivel ellentétben saját tornatermük, és az egy főre jutó számítógépek tekintetében is jobban állnak, mint a városban elit intézménynek számító Zrínyi. Ugyanakkor a tanulókkal szemben támasztott követelmények magasabbak ez utóbbi iskolában.
Mindenesetre a perben a második tárgyalás sem hozott eredményt, így a bíróság szakértőt fog kirendelni az iskolába, aki jelentést készít az ott folyó munkáról. A felek egymásnak feszülnek: a város továbbra is ellenáll (Kuruc.info: nem tehet mást… lásd pl. a hajdúhadházi polgármester nyilatkozatát), miközben az alapítvány sem hátrál meg; a végkifejlet egyelőre bizonytalan.
Keretes anyag: A CFCF szegregáció-ellenes fellépései
MISKOLC. Az alapítvány szerint az önkormányzat úgy vont össze hét általános iskolát három intézménnyé, hogy az épületekben elkülönítve, rosszabb körülmények között tanultak a roma diákok. Pár napja a megyei bíróság jogsértést állapított meg, kártérítést azonban nem ítélt meg a diákoknak.
HAJDÚHADHÁZA. Itt sikerrel jártak az alapítvány munkatársai: a Legfelsőbb Bíróság tavaly novemberben mondta ki, hogy a település két általános iskolája jogellenes elkülönítés miatt jogsértést követett el. A roma gyerekeket külön épületben, igen rossz körülmények között oktatták. (Kuruc.info: Ezzel kapcsolatban nyilatkozta azt a település polgármestere (!!!), hogy, idézem, “ez az ítélet merénylet a város ellen". Nem hiszi a Kedves Olvasó? Azt gondolja, hazudunk? Akkor olvassa el a szavait eredetiben.)
GYŐR. Nemrég indítottak pert a város önkormányzata ellen, a Pécsi utcához hasonló vádakkal. A győri Kossuth Lajos Általános Iskolába – ahol több lovári nyelvet beszélő és romológiát végzett pedagógus oktat – szintén többségében roma gyerekek járnak. Ottófi Rudolf alpolgármester egy tavaly decemberi sajtótájékoztatón azt nyilatkozta: az alapítvány ott is feszültséget szít, ahol ilyen nincs. A somogyi megyeszékhelyhez hasonlóan, Győrben is a városvezetés mellé állt a cigány kisebbségi önkormányzat.
KEREPES. A Széchenyi István Általános Iskolát tavaly 1 millió forintra büntették, mert törvényellenesen elkülönített tíz roma diákot. Az igazgatónő most beperelte Mohácsi Erzsébetet becsületsértésért, mivel még azelőtt vádolták meg szegregációval az intézményt, hogy az ítélet jogerőre emelkedett volna. Az alapítvány vezetője nem fizet; mint hangsúlyozza, okiratokkal tudja alátámasztani, hogy az iskola továbbra is szegregál.
Kuruc.info: Többek között Pásztor Albert kapcsán már feltettük a (költői) kérdést: Mohácsi Erzsébetnek vajon honnan származik az az információja, hogy egy-egy iskolában (főleg) csak cigány gyerekek tanulnak? Talán statisztikát vezet a cigányokról? Vagy a magyar gyerekekről vezet statisztikát? Neki szabad, Pásztornak nem?
Szegregációra hivatkozva akarja bezáratni Kaposváron a Pécsi utcai iskolát egy alapítvány. Az iskola és a város vezetése szerint azonban megfelelő szakmai munka folyik a csak roma gyerekek által látogatott intézményben - olvasható a Figyelőben.
Szinte világít a szürke, szomorkás felhőtakaró alatt a Pécsi utcai napsárga iskolaépület, amelyet Klebelsberg Kunó minisztersége idején építettek Kaposváron, s amelynek sikerült megőriznie nyolcvan évvel ezelőtti arculatát. Szépen rendben tartott folyosók, az udvaron labdázó, rohangáló gyerekek. A szomszédos cukorgyár felől érkező jellegzetes szagot leszámítva a város bármely másik intézményében is lehetnénk, pedig egy olyan iskolában járunk, amelyet szegregációval vádolnak. Ide ugyanis szinte kizárólag roma gyerekek járnak, miután az iskola egy zömmel romák lakta városrészben található.
Az iskola miatt 2008 őszén indított pert az önkormányzat ellen az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (Chance for Children Foundation – CFCF), amely a Magyar Soros Alapítványtól és az oktatási tárcától is kapott már támogatást. A vád szerint a város által fenntartott Pécsi Utcai Általános Iskola szegregál, a település vezetése ez ellen nem hajlandó semmit tenni, az oda járó gyerekek pedig a nem integrált oktatás miatt hátrányos helyzetben vannak. Eddig két tárgyalást tartottak az ügyben.
A CFCF-nek nem ez az első ilyen ügye, legutóbb hétfőn állapított meg jogsértést bíróság a miskolci szegregációs perükben (az alapítvány tevékenységéről lásd a keretes írást). Ha egy mód van rá, igyekeznek az Egyenlő Bánásmód Hatóság, vagy az illetékes közigazgatási hivatal segítségével megoldani a problémát. „Akkor indítunk pert, ha már semmilyen más megoldás nincs” – mondja Mohácsi Erzsébet, az alapítvány vezetője. A romológus, pedagógus, szociológus végzettségű roma jogvédő szerint a kaposváriakat is keresték korábban, de válaszul csak egyetlen levél jött, amelyben a polgármester és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetője kemény hangon azt kérte, hagyják békén a várost.
Kinek az érdeke?
Szita Károly kissé másképpen emlékszik a történtekre. A polgármester ugyan elismerte, írtak egy elég szigorú hangvételű választ Mohácsi Erzsébetnek, de tagadja, hogy korábban akár egyszer is megkeresték volna őket az alapítványtól. Ők már csak arról értesültek, hogy a CFCF perli a várost. Azt is tagadja, hogy a Pécsi utcában tanuló gyerekek szegregációnak vannak kitéve. Az iskola az egyik legjobban felszerelt a városban, minden feltétel adott a megfelelő oktatáshoz. Szita Károly szerint az iskola bezárása pont azok érdekeivel ellentétes, akik állítólag szenvednek a helyzet miatt. A környéken sok cigány család él, ők kérték, hogy ne zárják be az intézményt. „Nem is fogjuk ezt megtenni – jelenti ki a polgármester –, addig megyünk, ameddig kell.” A fideszes többségű közgyűlés, frakciótól függetlenül, egyhangúlag a bezárás ellen foglalt állást. Érdekes színfolt, hogy októberben még a Magyar Gárda is tüntetett a fenntartás érdekében a kaposvári városháza előtt.
Csiki-csuki
Mohácsi viszont azt állítja: technikailag nincs más megoldás, mint a bezárás. Persze ez felemás dolog, hiszen a szülők félnek váltani, a pedagógusok pedig féltik az állásukat. Az alapítvány tagjai felkeresték az érintett családokat, és többen úgy nyilatkoztak: ha tehetnék, elvinnék a gyerekeket másik iskolába. Volt olyan, aki megpróbálta, de nem fogadták másik intézményben. A körzetek átrajzolása sem segített. Az elmúlt időszakban négy utcát csatoltak át más iskolákhoz, ettől függetlenül nem változott a roma gyerekek aránya. Pedig Mohácsi szerint az lenne az ideális, ha ez az arány olyan lenne, amilyen a város lakosságának megoszlásából következik; a 70 ezer lakosú településen körülbelül 5 ezerre tehető a romák száma.
Az alapítvány kifogásolja az iskolában folyó szakmai munkát is: túl sok a hiányzás és a helyettesített órák száma. A nyolcadikosok közül évente csak egy-két gyerek tanul tovább érettségit adó intézményben. Igaz, a 173-as létszámú iskolában egy-egy évfolyamra csak mintegy 20-an járnak. Becslések szerint országosan a roma fiatalok 2 százaléka jut el az érettségiig, tehát a Pécsi utca nem rosszabb ennél. A diákok többsége szakmát adó középiskolába megy tovább: a fiúk asztalosnak, kőművesnek, a lányok eladónak készülnek. „A szülői minta követése teszi legitimmé az általános iskola idő előtti elhagyását. Ezt a tendenciát »segíti« az, hogy az általános iskolák családideálja az a polgári közeg, ahol a lakásban kézikönyvek, lexikonok, audio és video eszközök vannak, ahol a szülő partnere a pedagógusnak… E háttérrel nem rendelkeznek a roma családok” – foglalta össze a problémát Hága Antónia, egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselő 2000-ben. A helyzet azóta sem változott. Emiatt viszont nem lehet a várost felelősségre vonni, mutat rá a polgármester. Az önkormányzat általános és középiskolásoknak, illetve felsőoktatásban részt vevőknek is biztosít cigány ösztöndíjat, amit tanulmányi átlagtól függően osztanak ki. „Én magam havonta találkozom 10–12 roma vezetővel, hogy megbeszéljük a problémákat és igyekezzünk megoldást találni rájuk” – érvel Szita Károly.
Támadások
Horváth Editen, az iskola igazgatóján látszik, hogy belefáradt már az állandó huzavonába. „Ha a Pécsi utcai iskola a cigányság legnagyobb problémája, akkor már nagyon jó világ van” – mondja kissé ingerülten. Az alapítvány nyár óta rájuk szállt, módszeresen támadják őket a médiában, és nem érdekli őket a véleményük. Nincs olyan nap, hogy ne keresné őket meg valamelyik újság vagy televízió. Az igazgatónő azt mondja, így nem lehet érdemi munkát folytatni.
A kaotikus helyzetet a gyerekek is megérzik. Sokszor kérdezgetik, mi lesz az iskolával. A szülők is félnek: sokan közülük szintén a Pécsi utcába jártak, és nemcsak azért íratták ide a gyerekeiket, mert a közelben laknak, hanem mert ismerik az itt dolgozó pedagógusokat, és megbíznak bennük. Horváth Edit már lassan harminc éve van itt, ebből nyolc évet igazgatóként húzott le. Ismeri a családokat, és azt is, milyen körülmények között élnek. Egyértelműen politikai indíttatásúnak véli a támadásokat, amelyek ráadásul csak növelik a nem romák és a romák között amúgy is fennálló feszültséget. A továbbtanulási arány valóban nem a legjobb, de Horváth Edit ezt azzal magyarázza, hogy a roma társadalom kevésbé várja el a gyerekektől a diploma megszerzését, mint nem roma társaiktól az ő szüleik.
Szétszórják a gyereket
Mi történik, ha valóban bezárják az iskolát? Mohácsi Erzsébet korábban úgy fogalmazott, hogy „a gyerekeket szét kell szórni”. Hasonló akcióra már volt példa Kaposváron: miután két iskolát összevontak, egy év leforgása alatt szinte az összes nem roma szülő elvitte a gyerekét más intézménybe. (Kuruc.info: gyengébbek kedvéért: elmenekültek a frissen integrált, összeférhetetlen, a fehéreket verő, terorrizáló cigányok elől) „Ugyanez újra megtörténhet” – jegyzi meg Puska Zoltán, a Zrínyi Ilona Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola igazgatója. Ő sem érti a Pécsi utcával kapcsolatban felmerült problémákat; akár tetszik, akár nem, azok a gyerekek speciálisabb bánásmódot igényelnek, a családi és társadalmi hátterük miatt nehezebben illeszkednek be. Ezt az ott dolgozó, jól felkészült pedagógusok is tudják, és hajlandóak őket adott esetben a kulturált evésre vagy a rendszeres tisztálkodásra is megtanítani.
Ez egy kisebb létszámú osztályban nem okoz akkora nehézséget, mint egy 40 fősben. Arról nem is beszélve, hogy a technikai feltételek is adottak: vannak szaktantermeik, a Zrínyivel ellentétben saját tornatermük, és az egy főre jutó számítógépek tekintetében is jobban állnak, mint a városban elit intézménynek számító Zrínyi. Ugyanakkor a tanulókkal szemben támasztott követelmények magasabbak ez utóbbi iskolában.
Mindenesetre a perben a második tárgyalás sem hozott eredményt, így a bíróság szakértőt fog kirendelni az iskolába, aki jelentést készít az ott folyó munkáról. A felek egymásnak feszülnek: a város továbbra is ellenáll (Kuruc.info: nem tehet mást… lásd pl. a hajdúhadházi polgármester nyilatkozatát), miközben az alapítvány sem hátrál meg; a végkifejlet egyelőre bizonytalan.
Keretes anyag: A CFCF szegregáció-ellenes fellépései
MISKOLC. Az alapítvány szerint az önkormányzat úgy vont össze hét általános iskolát három intézménnyé, hogy az épületekben elkülönítve, rosszabb körülmények között tanultak a roma diákok. Pár napja a megyei bíróság jogsértést állapított meg, kártérítést azonban nem ítélt meg a diákoknak.
HAJDÚHADHÁZA. Itt sikerrel jártak az alapítvány munkatársai: a Legfelsőbb Bíróság tavaly novemberben mondta ki, hogy a település két általános iskolája jogellenes elkülönítés miatt jogsértést követett el. A roma gyerekeket külön épületben, igen rossz körülmények között oktatták. (Kuruc.info: Ezzel kapcsolatban nyilatkozta azt a település polgármestere (!!!), hogy, idézem, “ez az ítélet merénylet a város ellen". Nem hiszi a Kedves Olvasó? Azt gondolja, hazudunk? Akkor olvassa el a szavait eredetiben.)
GYŐR. Nemrég indítottak pert a város önkormányzata ellen, a Pécsi utcához hasonló vádakkal. A győri Kossuth Lajos Általános Iskolába – ahol több lovári nyelvet beszélő és romológiát végzett pedagógus oktat – szintén többségében roma gyerekek járnak. Ottófi Rudolf alpolgármester egy tavaly decemberi sajtótájékoztatón azt nyilatkozta: az alapítvány ott is feszültséget szít, ahol ilyen nincs. A somogyi megyeszékhelyhez hasonlóan, Győrben is a városvezetés mellé állt a cigány kisebbségi önkormányzat.
KEREPES. A Széchenyi István Általános Iskolát tavaly 1 millió forintra büntették, mert törvényellenesen elkülönített tíz roma diákot. Az igazgatónő most beperelte Mohácsi Erzsébetet becsületsértésért, mivel még azelőtt vádolták meg szegregációval az intézményt, hogy az ítélet jogerőre emelkedett volna. Az alapítvány vezetője nem fizet; mint hangsúlyozza, okiratokkal tudja alátámasztani, hogy az iskola továbbra is szegregál.
Kuruc.info: Többek között Pásztor Albert kapcsán már feltettük a (költői) kérdést: Mohácsi Erzsébetnek vajon honnan származik az az információja, hogy egy-egy iskolában (főleg) csak cigány gyerekek tanulnak? Talán statisztikát vezet a cigányokról? Vagy a magyar gyerekekről vezet statisztikát? Neki szabad, Pásztornak nem?
