 |
Romáink olyan szinten űzik a rabszolgatartást, hogy még attól sem riadnak vissza, hogy a párásztokat (bennünket, nemcigányokat) a nyakunknál fogva láncoljanak le, napi egy alkalommal kapjunk enni, és akkor se sokat, hogy minél inkább meggyengüljünk stb.
Természetesen mindez nem egyedi, elszigetelt eset. (Ha az lenne, akkor a ballib BEOL meg sem említette volna az elkövetők származását.) Számtalan egyéb, a cigányok rabszolgatartásával foglalkozó cikket, hírt hoztunk már le (lásd pl. EZT, EZT, EZT, EZT és az onnan hivatkozott, plusz cikkeket).
Van bárkinek bármi ellenvetése azellen, hogy a Jobbik ezt a fajta gyakorlatot szétzúzza és az összes gennyes rabszolgatartót lesittelje? Tessék választani: rend – vagy Magyarország elcigányosodása és a fehérek rabszolgává válása, legyilkolása. Melyiket preferáljuk: a Jobbikot vagy a parlamenti egypártrendszer cigánybabusgató pártjait, Magyarország dél-afrikanizálódását, teljes tönkremenetelét?
Érdemes azt is meggondolni, hogy mi történne akkor, ha fordított lenne a felállás: magyar klánok “alkalmaznának” cigány rabszolgákat. New York-ig hallatszana a visítás, bejönnének az ENSZ békefenntartói stb. Azon is érdemes elmélázni, miért hangzik olyan lehetetlenül az, hogy a cigányok még ma sem tettek le (egészen) ősi “kultúrájuk” olyan elemeiről, mint például az emberevés. Többszáz éves “tradícióik”, (rendkívül ostoba és primitív – pl. “asszony nem tartózkodhat fizikailag az ura felett, mondjuk egy szinttel feljebb egy házban” és hasonlók) babonáik minden egyes eleme ma is él – miért pont az emberevés lett volna az, amit feladtak? Bizonyított tény, hogy még 70-80 éve is embert ettek. Miért kéne elhinnünk azt, hogy mára teljesen felhagytak ezen tevékenységükkel? Ne magunkból induljunk ki: ahogy még maga Bolgár György is megfogalmazta, a cigányok civilizációja alacsonyabbrendű. (Elmaradásuk sok esetben több tízezer év – hadd utaljunk arra, hogy még a 14 ezer évvel ezelőtt élt előemberek is lakóhelyeiktől tisztes távolságban levő gödrökbe végezték a dolgukat – szemben deviánsékkal, akik sok esetben egy szobát neveznek ki WC-nek, és oda csinálnak. Az angol WC vagy akár a pottyantós budi használatát nem is ismerik.) Emiatt a számunkra teljesen elfogadhatatlan, vad dolgok (pl. rabszolgatartás vagy a feleség tárgyként kezelése és szabadon megölése) is teljesen természetesek egy (deviáns)orknak. Mi nem lennénk képesek emberhúst enni vagy rabszolgákat tartani, azokat rabláncra fűzni, kínozni – de ez nem jelenti azt, hogy egy, a miénktől szögesen eltérő, lényegesen alacsonyabb fejlettségi szinten levő civilizáció is ugyanebben a cipőben jár.
Frissítés (szept. 19. 12.23): a mai Népszabadság egy büdös szóval nem ír a történtekről, miközben egy sor másik lap / portál szintén, szó szerint (!) átvette a BEOL anyagát (a Google azonnal megtalálja ezeket). Talán nem véletlenül - amiről nem beszélünk, az nincs is, ugyebár - legalábbis a balliberálisok szerint...
Frissítés (szept. 19. 12.23): a mai Népszabadság egy büdös szóval nem ír a történtekről, miközben egy sor másik lap / portál szintén, szó szerint (!) átvette a BEOL anyagát (a Google azonnal megtalálja ezeket). Talán nem véletlenül - amiről nem beszélünk, az nincs is, ugyebár - legalábbis a balliberálisok szerint...
Kuruc.info - A.S.
Az eredeti cikk:
A helyi önkormányzat segítségével menekítettek ki egy „csicskát” Újkígyóson. A férfi azóta olyan helyen tartózkodik, ahol rabszolgatartói nem találják meg. Egy gyulai férfit Szarvason a nyakánál fogva láncoltak le „munkáltatói”, egy tehetős cigány család. Egy év alatt csak a gyulai hajléktalanszállón tizenöt-húsz szökött „rabszolga” kér menedéket.
Azóta is bujkál egykori, újkígyósi tartói elől az a 68 éves, eredetileg szentesi születésű férfi, akit a helyi önkormányzat munkatársai menekítettek ki a lakhelyéül szolgáló istállóból. A férfi saját elmondása szerint három éven át lakott a lovak között, miután egyik lánya lényegében eladta őt egy roma (Kuruc.info: ha bárkinek bármi kétsége lett volna...) családnak. „Trágyáztam a lovak alól, kaszáltam nekik a zöldet, abrakoltattam. Ha nem voltam elég gyors, gyakran megütöttek. A pénzemet kihordta a postás, de nagy részét rögtön el is vették. Étel hol volt, hol nem” – emlékezett vissza immár biztonságos helyen az újkígyósi évekre Ferenc.
Az idős emberre több szabálysértést is „rátoltak” tartói. A rendőrség a gyulai gyámhatósághoz, ők pedig az újkígyósi önkormányzathoz fordultak. Amikor az önkormányzattól kimentek elkészíteni a környezettanulmányt, a férfi azt kérte, vigyék el onnan – mondta el Szebellédi Zoltán polgármester a megyei internetes oldalnak. Miután Ferenc kórházba került, bebizonyosodott, hogy gyakran megverték. A tüdőszűrőn kiderült, több bordája eltört. Mosdani hosszú időn át csak lavórban tudott. Miután kiszabadult, megállapították, hogy rühes.
Nyakánál fogva volt leláncolva
Nem járt jobban nála az az ötvenes éveiben járó gyulai férfi sem, aki egy lakodalom zűrzavarát használta fel arra, hogy megszökjön szarvasi rabszolgatartóitól. Őt először a kezénél, majd miután szinte elkopott a bőre, a nyakánál fogva láncolták le. Mikor jöttek etetni, kioldozták, mert másképp nyelni sem tudott volna. A lakodalmi forgatag miatt „munkáltatói” nem figyeltek rá eléggé, így meg tudott szökni. A kórházban a kimerült, kiszáradt férfit két héten át ápolták, mire saját lábán el tudott menni. „Napi egy alkalommal kaptunk enni, de akkor se sokat. Arra mentek, hogy az ember minél gyengébb legyen, elveszítse az akaratát. Ennél a családnál hárman voltunk, a többiekkel sorra vetették fel az áruhiteleket, még szerencse, hogy én BAR-listás vagyok” – mondta a korábban Lökösházán, majd Kétegyházán szolgáló ember, aki szerencsés szökése óta korábbi tartói számára ismeretlen helyen húzza meg magát.
Évente 15-20 szökevény rabszolga csak Gyulán
Egy év alatt csak a gyulai hajléktalanszállóra befut tizenöt-húsz olyan ember, aki modern kori rabszolga, vagyis csicska volt. Szilágyi István, az intézmény igazgatója a megyei portálnak elmondta, amiben tudnak, segítenek, de a testileg és gyakran szellemileg is leépült, magányos embereknek szinte a nullával egyenlő az esélyük arra, hogy kitörjenek a szolgaságból.
(beol.hu)
Azóta is bujkál egykori, újkígyósi tartói elől az a 68 éves, eredetileg szentesi születésű férfi, akit a helyi önkormányzat munkatársai menekítettek ki a lakhelyéül szolgáló istállóból. A férfi saját elmondása szerint három éven át lakott a lovak között, miután egyik lánya lényegében eladta őt egy roma (Kuruc.info: ha bárkinek bármi kétsége lett volna...) családnak. „Trágyáztam a lovak alól, kaszáltam nekik a zöldet, abrakoltattam. Ha nem voltam elég gyors, gyakran megütöttek. A pénzemet kihordta a postás, de nagy részét rögtön el is vették. Étel hol volt, hol nem” – emlékezett vissza immár biztonságos helyen az újkígyósi évekre Ferenc.
Az idős emberre több szabálysértést is „rátoltak” tartói. A rendőrség a gyulai gyámhatósághoz, ők pedig az újkígyósi önkormányzathoz fordultak. Amikor az önkormányzattól kimentek elkészíteni a környezettanulmányt, a férfi azt kérte, vigyék el onnan – mondta el Szebellédi Zoltán polgármester a megyei internetes oldalnak. Miután Ferenc kórházba került, bebizonyosodott, hogy gyakran megverték. A tüdőszűrőn kiderült, több bordája eltört. Mosdani hosszú időn át csak lavórban tudott. Miután kiszabadult, megállapították, hogy rühes.
Nyakánál fogva volt leláncolva
Nem járt jobban nála az az ötvenes éveiben járó gyulai férfi sem, aki egy lakodalom zűrzavarát használta fel arra, hogy megszökjön szarvasi rabszolgatartóitól. Őt először a kezénél, majd miután szinte elkopott a bőre, a nyakánál fogva láncolták le. Mikor jöttek etetni, kioldozták, mert másképp nyelni sem tudott volna. A lakodalmi forgatag miatt „munkáltatói” nem figyeltek rá eléggé, így meg tudott szökni. A kórházban a kimerült, kiszáradt férfit két héten át ápolták, mire saját lábán el tudott menni. „Napi egy alkalommal kaptunk enni, de akkor se sokat. Arra mentek, hogy az ember minél gyengébb legyen, elveszítse az akaratát. Ennél a családnál hárman voltunk, a többiekkel sorra vetették fel az áruhiteleket, még szerencse, hogy én BAR-listás vagyok” – mondta a korábban Lökösházán, majd Kétegyházán szolgáló ember, aki szerencsés szökése óta korábbi tartói számára ismeretlen helyen húzza meg magát.
Évente 15-20 szökevény rabszolga csak Gyulán
Egy év alatt csak a gyulai hajléktalanszállóra befut tizenöt-húsz olyan ember, aki modern kori rabszolga, vagyis csicska volt. Szilágyi István, az intézmény igazgatója a megyei portálnak elmondta, amiben tudnak, segítenek, de a testileg és gyakran szellemileg is leépült, magányos embereknek szinte a nullával egyenlő az esélyük arra, hogy kitörjenek a szolgaságból.
(beol.hu)
