Magyarokat gyilkoltak

A Duna partján áldozatoskodó MSZP-seket nézve gondolkodtam, van-e Budapesten emlékműve az 1919-es vörösterror áldozatainak. Értelemszerűen nincs. Vidéken sem hiszem, hogy lenne, hiszen negyven évig beszélni sem volt szabad erről, utána meg valahogy elfelejtették. Mind a mai napig nem beszél senki arról a tombolásról, amit Kun Béla vörös gazemberei, a Vörös Őrség, a Lenin-fiúk és más szabadcsapatok műveltek, százszámra mészárolva a magyart puszta kedvtelésből. Az ő tetteikre nincs mentség, nincs magyarázat. De még kevésbé van arra, hogy miért nem tanítják ezt a vészkorszakot az iskolákban, miért nem emlékeznek meg a 133 vérvörös napról, amikor zsidó gengszterek szabadultak Magyarországra, s kis híján elveszejtették hazánkat.

Volna is hová rakni egy ilyen emlékművet.

1919 április 23-án a Tanácsköztársaság kormánya utasította a Vörös Őrséget, hogy minden nagyobb városban tartóztassák le a legtekintélyesebb polgárokat, akik a proletárdiktatúra ellenségeinek számítottak. Budapesten a Lázár Andor Endre vezette különítmény Cserny József parancsára teherautón indult hat-nyolc ilyen személy elfogására. Mivel az első három címre hiába mentek ki, nem találták otthon a kijelölt személyeket, Lázár nagyon dühös lett. A következő két célszemély Hollán Sándor, nyugalmazott belügyminisztériumi államtitkár, és fia, szintén Hollán Sándor, a Tisza István-kormány volt belügyminisztériumi államtitkára voltak. "Ezeknek most befűtök!" - jelentette ki Lázár. "Amikor behívtak katonának, ez utasította el a felmentési kérelmemet!"

Cserny József zsidó terroristái között

A két Hollán Sándort letartóztatták, és teherautón a Lánchídhoz vitték. A budai hídfő előtt Lázár leparancsolta őket a teherautóról, s a kocsit átküldte a pesti oldalra, hogy ott várja meg. Megparancsolta a foglyoknak, hogy menjenek le a rakpartra, de nem jutottak oda, mert a lépcsőt eltorlaszolta a sok deszka, amit a május elsejére építendő díszemelvényekhez halmoztak fel. Lázár erre Mészáros Sándor különítményes és Sáska Jakab politikai nyomozó segítségével felterelte őket a hídra, a pillérhez, a déli oldalon. Itt Mészáros az idősebb Hollánt, Lázár pedig a fiát revolverével agyonlőtte. Ezután közös erővel a korlátra emelték és a Dunába dobták a holttesteket, majd cigarettára gyújtva, nevetgélve sétáltak a pesti oldalon várakozó teherautóhoz.

Ez a gyilkosság nem volt egyedi eset. Nap mint nap ilyen kivégzéseket foganatosítottak a lumpenproletárból lett karhatalmisták Budapesten és vidéken egyaránt.

Javaslom, hogy állítsunk emléktáblát a Lánchídon ott, ahol ez a gyilkosság történt. Öntessünk egy bronztáblát, amit a Lánchíd járdájába süllyeszthetünk, hogy minden arra járó megtudhassa:

 

Ezen a helyen lőtték agyon
a kommunista különítményesek
id. Hollán Sándor nyugalmazott államtitkárt
és fiát, ifj. Hollán Sándor államtitkárt
1919. április 23-án.
Az 1919-es vörös rémuralom 133 napja alatt
számtalan ilyen gyilkosság történt.

Állította a Bombagyár közösségi blog közönsége

 

Nem tudom, mennyi lehet egy ilyen tábla felállításának költsége, de gyanítom, nem lehet több két-háromszázezer forintnál. Biztosan sokan támogatnák az ötletet. A tábla pontos felirata természetesen akár vita tárgyát is képezheti. Esetleg ráírhatjuk angolul is, arrafelé rengeteg turista jár.

(Tomcat - Bombagyár)

A Kuruc.info támogatja a tervet és csatlakozik annak megvalósításához.

Kapcsolódó:

Zsidó nevek mindenütt - Kiknek köszönhetjük Trianont és az azt megelőző borzalmakat? + fotók