Korábban Egyiptom és Jordánia, majd Donald Trump első elnöki ciklusa idején az Egyesült Arab Emírségek, Bahrajn, Marokkó és Szudán az úgynevezett Ábrahám-megállapodások keretében, s a palesztinokat hátba szúrva normalizálta kapcsolatait Izraellel. Az egyezményeket tető alá hozó, s nemrég újraválasztott Trump most Szaúd-Arábiát kívánja rávenni arra, hogy vegye fel a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Az elmúlt napokban arról értesülhettünk az arab sajtóból, hogy Turki Ál es-Sejh (تركي آل الشيخ), a szaúdi királyi udvar tanácsadója, tárca nélküli miniszter, az Általános Szórakoztatási Hatóság elnöke, a Szaúd-Arábiai Olimpiai Bizottság elnöke és dalszövegíró az ország fővárosában, Rijádban nemrégiben vendégül látta Hans Zimmer németországi zsidó zeneszerzőt.

Turki Ál es-Sejk az elmúlt napokban fogadta Rijádban az általa „korunk egyik legnagyobb zenészének, s élő legendának” nevezett kétszeres Oscar-, többszörös Grammy- és Golden Globe-díjas Hans Zimmer németországi zsidó zeneszerzőt. A találkozón nagy vonalakban megállapodtak abban, hogy Zimmer „innovatív stílusban” hangszereli, s mintegy újraértelmezi a szaúd-arábiai himnuszt.

Zimmer azt is vállalta, hogy zenét komponál a Szaúd-Arábia által kezdeményezett és finanszírozott Arábia című zenés darabhoz. Hans Zimmert egyébként életműdíjjal tüntették ki 2025. január 18-án Rijádban ünnepélyes keretek között megtartott, s a „Közel-Kelet Oscar-díjátadójának” is nevezett, a szórakoztatóipar arab és a nagyvilág sztárjait jutalmazó Joy Awards díjátadón.

Szaúd-Arábia új felfogásban kívánja megfilmesíteni a Kr. u. 636-ban lezajlott „jarmúki csatát”, amelynek főhőse Kháled ibn el-Valíd, a muszlim arab hadsereg élén álló hadvezér. Mint ismert Kr. u. 636-ban a muszlim arab hadsereg a Jarmúk folyó partján győzelmet aratott a bizánci keresztény sereg fölött, amely egyben azt is jelentette, hogy Szíria az iszlám uralma alá került. Turki Ál es-Sejh arra is felkérte Hans Zimmert, hogy komponáljon zenét ehhez a játékfilmhez. Megjegyezzük: Kháled bin el-Valíd címen, Huszejn Szidki rendezésében Egyiptomban már 1958-ban készült egy történelmi játékfilm, amelynek egyik főszereplője a magyar édesanya szülte, magyarul is jól beszélő Marjam Fahr ed-Dín (1933-2014) volt, akit Egyiptomban csak a „képernyő szépének” (حسناء الشاشة) neveztek. Hans Zimmert egyébként életműdíjjal tüntették ki 2025. január 18-án Rijádban a „Közel-Kelet Oscar-díjátadójának” is nevezett Joy Awards díjátadón.

Zsidók régebben is kivették részüket nemzeti himnuszok szövegének átírásából vagy dallamának újrakomponálásából vagy éppen hatalmi szóval történő megmásításából. Két megtörtént esetről biztosan tudunk a második világháború utáni esztendőkből. Hanns (sic!) Eisler kommunista zsidó zeneszerző a világégés után visszatért Németországba. Eisler 1949-ben a szintén kommunista, de nem zsidó Johannes Robert Becher költő-politikus Auferstanden aus Ruinen (A romokból feltámadva) című versét megzenésítve megalkotta a Német Demokratikus Köztársaság himnuszát.

Más lapra tartozik az, hogy 1952-től a másik Németországban, Nyugat-Németországban, majd 1991-től az újraegyesített Németországban August Heinrich Hoffmann von Fallersleben (1798-1874) Das Lied der Deutschen (A németek dala) című versének csak a harmadik, a „Deutschland, Deutschland über alles / über alles in der Welt” két verssorát nem tartalmazó szakát éneklik, énekelhetik. Az eredeti, még Joseph Haydn komponálta dallam azonban maradhatott, gondoljuk, azért, mert a ”bécsi iskola” időben első mesterének náci múltja egyelőre még nem derült ki...

A másik ilyen zsidó beavatkozás, pontosabban beavatkozási kísérlet a magyar himnusszal kapcsolatos. Miután a Magyar Kommunista Párt 1947 őszén, az úgynevezett kékcédulás választásokon csalással megszerezte a hatalmat, a zsidó Rákosi Mátyás felkérte az 1934-ben Nagy Lajossal együtt a Szovjetunióba is elzarándokoló, erősen balos érzelmű Illyés Gyula írót, költőt, a Válasz folyóirat akkori szerkesztőjét, hogy az új időknek megfelelően írjon új szövegű himnuszt. Kodály Zoltántól, a nemzetközi tekintélynek örvendő zeneszerzőt pedig arra kérte, hogy zenésítse meg Illyés Gyula megírandó költeményét. Mindketten visszautasították a felkérést, amit Kodály még azzal a kiegészítéssel is megtoldott, hogy „jó ez a himnusz úgy, ahogy van”.

Hering József – Kuruc.info