Joggal merül fel a kérdés, hogy az állam vagy a munkáltató kötelezhet-e bárkit arra, hogy beoltassa magát. Ez azok után vetődött fel, hogy a kormány lehetővé tette a munkáltatók számára a kötelező oltás elrendelését.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón jelentette be, hogy a munkáltatók két oltást tehetnek kötelezővé a koronavírus elleni vakcinából. Azok a munkavállalók, akik a kötelezővé tétel ellenére sem oltatják be magukat, fizetés nélküli szabadságra küldhetők, egy év eltelte után azonban akár a munkaviszonyuk is megszüntethető. Az erről szóló rendelet már meg is jelent.
Alig fél éve, április elején a miniszterelnök ezt a lehetőséget még kizárta. „Nem diktatúrában élünk” – mondta Orbán Viktor, aki szerint a magyarok kényesek a szabadságukra. Ezt mondta a Kossuth Rádióban:
Szerintem Magyarországon a kötelező oltás a vírus ügyében felnőttek esetében nem járható. El tudok képzelni ilyen helyzetet, hiszen gyerekkorban vannak kötelező oltások, amikor azokat be kell adni. De felnőtt embereknek koronavírusügyben előírni a kötelező oltást, én szerintem ez Magyarországon nem működik.
 Valahogy ez történik a maszkviselési kényszerrel is, "ne azt nézzék, amit mondok", ugyebár... (kép forrása: Reddit) |
A Honvédelmi Minisztérium egyébként a múlt heti bejelentés után máris lépett: kötelezővé tette a koronavírus elleni oltást. Az a honvédségi foglalkoztatott, aki eddig nem oltatta be magát, december 1-jéig köteles felvenni az első dózist. Ennek elmaradása esetén a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, és ha egy éven belül továbbra sem veszi fel az oltást, akkor a jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti. Ugyanakkor a Független Rendőrszakszervezetnél azt mondják, a kormányzat ezzel kaput nyit azok előtt, akik eddig is szerettek volna leszerelni, de a veszélyhelyzet miatt ezt nem tehették meg. Júliusban sokan döntöttek az egészségügyi pálya elhagyása mellett, miután kötelezővé tették az ott dolgozó szakemberek száma a védőoltást.
„Magyarországon – és a legtöbb európai országban – a munkáltatók nem tehetik kötelezővé munkavállalóik számára bármilyen védőoltás beadatását, és nem is alkalmazhatnak ellenük szankciókat, amennyiben nem oltatják be magukat” – ezt írták még márciusban a Taylor Wessing ügyvédi iroda budapesti szakértői.
Azt is megjegyezték azonban, hogy Magyarországon a munkáltatók jogszerűen vethetik alá koronavírustesztnek a munkavállalókat, ha a vizsgálatot a munkahelyre történő belépéskor végzik, ha az nem igényel azonosítást, és az adatokat nem tárolják (a munkavállalók kifejezett beleegyezése nélkül). Azok a munkavállalók pedig, akik nem tudnak távmunkát végezni, és megtagadják a szűrővizsgálatot, fizetett szabadságot vehetnek igénybe a munkáltatóval egyeztetve, ellenkező esetben nem jogosultak fizetésre.
Az európai gyakorlat
Csehországban – még a tavasszal – minden, legalább 50 főt foglalkoztató cég köteles volt tesztelni az alkalmazottjait. A tesztet elvégeztetni nem hajlandók számára megtiltható a munkahelyre történő belépés, a fizetés megvonása mellett.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága áprilisi ítéletében elutasította több csehországi szülő keresetét, akik azért fordultak a strassburgi testülethez, mert a hatóságok pénzbírsággal sújtották őket gyermekeik kötelező védőoltásainak megtagadása miatt, illetve az óvodák elutasították a gyermekeik felvételét.
A bíróság álláspontja szerint nem áll fenn emberi jogi jogsértés, mivel a „kötelező védőoltások szükségszerűek egy demokratikus társadalom működéséhez”.
A Taylor Wessing helyi szakértőinek összefoglalói szerint ugyanakkor Szlovákiában és Csehországban a munkáltatók azért nem kötelezhetnek senkit a védőoltás beadatására, mert a kötelezettségnek nincs jogi alapja. Lengyelországban szintén önkéntes alapú az oltás, és a munkáltató csak ösztönözheti, de nem kötelezheti a beadatást.
A szomszédos Ausztriában a munkáltató szintén ajánlhatja, de nem teheti kötelezővé a védőoltást. Megtagadhatja viszont a munkahelyre történő belépést a nem beoltott munkavállalóknak, bizonyos helyzetben áthelyezheti őket – a munkabér teljes összegű folyósítása mellett.
Németországban különös óvatosságra intették a munkáltatókat a helyi munkaügyi jogászok. Ott még a vakcina ajánlásánál is óvatosan kell eljárni, nehogy nyomásgyakorlást érezzenek a munkavállalók. A munkáltatók egyetlen rendelkezésre álló eszköze: a beoltott munkavállalóknak lehetőséget teremthetnek, hogy előbb térjenek vissza otthoni munkából az irodába, mint a nem beoltottak. A fertőzések számának a delta miatti hirtelen megugrása és a védőoltások beadásának lassulása azonban arra késztette a kormányokat, hogy minden lehetséges eszközt bevessenek a járvány megfékezésére.
Angliában az otthonokban dolgozók számára októbertől kötelező a védőoltás. Az éjszakai klubok és más, nagy tömegeket megmozgató helyszínek szeptember végétől csak teljes védettség esetén látogathatók.
Hollandiában szeptember 14-től ugyanez a gyakorlat: csak védettségi igazolással lehet kávézóba, étterembe, klubba vagy kulturális rendezvényekre járni.
Svájcban ezt a rendeletet egy nappal korábban, szeptember 13-án vezették be.
Franciaországban szeptember 15-ig minden egészségügyi dolgozónak, gondozónak, otthoni ápolónak és sürgősségi ellátásban dolgozónak legalább az első Covid–19-vakcinát fel kellett vennie. Másnap mintegy 3000 dolgozót függesztettek fel állásából, mert nem tettek eleget a kötelező koronavírus-oltás követelményeinek – közölte a kabinet.
Az olasz kormány október 15-től minden munkavállaló számára kötelezővé tette a védőoltást vagy a negatív tesztet, illetve a fertőzésből való felépülés igazolását. enélkül a munkavállalót fizetés nélküli felfüggesztik, de nem rúghatják ki.
Görögország még július 12-én tette kötelezővé a védőoltást az idősotthonok dolgozói számára, szeptembertől pedig az egészségügyi dolgozók számára.
Málta július 14-től megtiltotta a védőoltás nélküli turisták belépését az országba.
A moszkvai hatóságok június 16-án rendelték el, hogy a nyilvánossággal érintkező munkakörben dolgozó munkavállalónak be kell oltatnia magát. A vállalatoknak egy hónapot adtak arra, hogy a személyzet legalább 60 százaléka megkapja az első dózist, ellenkező esetben bírsággal vagy ideiglenes bezárással kell számolniuk.
Törökország a szeptemberi tanévkezdés előtt a tanárokat kötelezte a védőoltás felvételére.
A tengerentúlon még szigorúbbak
Az Egyesült Államokban Joe Biden elnök szeptember 10-én elrendelte, hogy minden szövetségi alkalmazottat és az állammal kapcsolatban álló vállalkozót be kell oltani. A száznál több alkalmazottat foglalkoztató munkáltatók kötelesek előírni, hogy december 8-ig az alkalmazottaknak be kell oltatniuk magukat, vagy hetente teszteltetniük kell magukat. A rendelet 100 millió embert, a munkavállalók kétharmadát érinti.
Ron DeSantis floridai kormányzó bejelentette, hogy pert indít a Biden-kormány ellen annak szövetségi vállalkozókra vonatkozó, oltási kötelezettséget előíró rendelete miatt.
Az amerikai haditengerészet tagjai októberben kaptak ultimátumot: az aktív szolgálatosoknak november 28-ig, a tartalékosoknak egy hónappal később, december 28-ig teljes körű védettséggel kell rendelkezniük. Ellenkező esetben távozniuk kell az állomány kötelékből.
Kanadában fizetés nélküli szabadságra küldik a be nem oltott szövetségi alkalmazottakat, akiknek október végéig kellett nyilatkozniuk a oltási státuszukról.
A Costa Rica-i hatóságok szeptember 28-án közölték, hogy minden állami alkalmazottat be kell oltani koronavírus ellen. Ez az egyik első latin-amerikai ország, amely elrendelte a kötelező oltást.
Ausztráliában június végén tették kötelezővé a védőoltásokat a magas kockázatú idősek gondozásában dolgozók számára.
Augusztus 15-én lépett életbe a „nincs oltás, nincs munka” irányelv a Fidzsi-szigeteken, ahol a nem beoltott közalkalmazottaknak szabadságra kell menniük. akik novemberig nem oltatják be magukat, azokat elbocsátják.
A világ negyedik legnépesebb országában, Indonéziában még februárban kötelezővé tették az oltásokat. A rendelet megszegése akár 5 millió rúpia (110 ezer forint) bírságot vonhat maga után.
Kazahsztánban kötelező a védőoltás vagy a heti teszt ott, ahol húsznál többen dolgoznak egy helyen.
Libanonban is csak védettségi igazolvánnyal lehet éttermekbe, kávézókba, kocsmákba és strandokra járni. A létesítmények nem oltott alkalmazottai 72 óránként kötelesek PCR-tesztet végeztetni.
A kis dél-csendes-óceáni szigetország, a Mikronéziai Szövetségi Államok elrendelte, hogy a felnőtt lakosságot, azaz minden 18 év felettit be kell oltani koronavírus ellen.
Szaúd-Arábia májusban írta elő minden köz- és magánszektorban dolgozó számára a kötelező védőoltást, oltási határidő nélkül. Augusztus 1-től azonban nem léphettek be a kormányzati, magán- és oktatási intézményekbe, és a tömegközlekedést sem használhatták azok, akik nem átoltottak.
Srí Lankán augusztus 13-án jelentették be, hogy az állampolgárok szeptember 15-től védettségi kártya nélkül nem utazhatnak a tartományok közötti, és közterületen sem tartózkodhatnak.
Türkmenisztánban kötelező tették a védőoltást minden 18 éven felüli számára.
(Index-összeállítás)
Korábban írtuk:
