Azt mondta, Oroszország továbbra is elkötelezett a Vlagyimir Putyin orosz és a Donald Trump amerikai elnök közötti megállapodások mellett, és Washington kezdeményezésére várt a budapesti csúcsot előkészítő találkozó helyszínével és időpontjával kapcsolatban, ez azonban nem érkezett meg.

Hozzátette, a közte és a Marco Rubio amerikai külügyminiszter közötti telefonbeszélgetés után találkozót terveztek a két ország diplomatái, katonái és hírszerzői között, "az amerikaiak részéről további lépés nem történt".

Kifejezte az orosz fél készségét arra, hogy megvitassa az Egyesült Államokkal a Putyin-Trump-találkozó előkészítésének folytatását, "ha és amikor az amerikai kollégák újra előterjesztik javaslatukat". Budapest Lavrov szerint továbbra is a legkedvezőbb találkozóhely Oroszország számára, "annál is inkább, mert Donald Trump az Orbán Viktorral való találkozóján megerősítette, hogy Budapest Washington számára is a legkedvezőbb helyszín".

Az orosz diplomácia vezetője azt mondta, hogy a Financial Times című lap ide vonatkozó cikkében sok hazugság szerepelt a budapesti csúcstalálkozó lemondásának okairól, beleértve az események sorrendjét is. Mint mondta, az FT által emlegetett memorandum, az úgynevezett non-paper egy nem hivatalos vázlat volt, amelyet nem Putyin és Trump telefonbeszélgetése után, hanem néhány nappal azelőtt kapott meg az amerikai fél. Lavrov szerint a cél az amerikaiak emlékeztetése volt arra, hogy miről beszélt a két vezető Anchorage-ben.

Lavrov szerint Alaszkában, ha nem is állapodtak meg "minden pontosvesszőről", de egyetértésre jutottak a felek.

A tárcavezető azt mondta, nem felelnek meg a valóságnak az amerikai elnök arra vonatkozó kijelentései, hogy Oroszország újrakezdte a tömegpusztító fegyverek tesztelését.

"Szeretném tisztázni, hogy az elnök (Vlagyimir Putyin) utasítása nem nukleáris kísérletek elvégzésére szólt, és nem is a rájuk való felkészülésről. A külügyminisztériumnak és más minisztériumainknak, a hadseregnek és a titkosszolgálatoknak azt a feladatot adta, hogy elemezzék a helyzetet, és jussanak arról közös álláspontra, hogy ez a helyzet mennyire indokolja a nukleáris kísérletek újraindításának kérdésének megvizsgálását."

Kifejezte Moszkva készségét arra, hogy megvitassa Washington aggályait. Ugyanakkor hangot adott Oroszország egyes egyesült államokbeli tisztviselők nyilatkozataival kapcsolatos aggodalmának, miszerint az ilyen típusú amerikai fegyverek tesztelése geopolitikai célokat szolgálna, ami jelentős eltérés a nukleáris háború elfogadhatatlanságának koncepciójától.

"Még mindig nem kaptunk magyarázatot amerikai kollégáinktól arra vonatkozóan, hogy Trump elnök pontosan mire gondolt: nukleáris kísérletekre, hordozók tesztelésére vagy az úgynevezett szubkritikus kísérletekre, amelyek nem járnak nukleáris reakcióval és amelyek a nukleáris kísérletek átfogó tilalmáról szóló szerződés szerint megengedettek - erre még nincs válasz" - hangoztatta.

Lavrov arra szólított fel, hogy ne kössék össze az orosz-amerikai csúcstalálkozó kérdését a nukleáris kísérletekről utóbb megkezdődött vitával.

A miniszter a "nácitlanítást" az ukrajnai konfliktus befejezésének feltételéül nevezte meg. Úgy vélekedett, hogy a "nácizmussal összecsengő militarizmus újjáéledése figyelhető meg" a mai Németországban.

Úgy vélekedett, hogy a végleges rendezés paramétereinek megvitatásakor a Nyugatnak fel kell ismernie annak a forgatókönyvnek reménytelenségét, hogy a harcok beszüntetését kell követelni Ukrajna újrafelfegyverzése érdekében.

"Úgy kell cselekedni, ahogy Trump elnök javasolta annak idején Alaszkában, amikor azt mondta, hogy a fegyverszünet nem old meg semmit, a konfliktust a tartós rendezés elveinek alapján kell lezárni" - nyilatkozott.

Ugyanakkor elismerte, hogy "nem eredménytelenek" Európa kísérletei arra, hogy az Egyesült Államokat a tartós rendezés helyett a fegyverszünet szükségességére beszéljék rá Ukrajnában.

A venezuelai helyzetre kitérve Lavrov elmondta, hogy Caracas nem kért katonai segítséget Moszkvától az Egyesült Államok latin-amerikai partoknál végzett tevékenysége miatt. Egyúttal elfogadhatatlanak nevezte azokat a lépéseket, amelyeket az Egyesült Államok a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem ürügyén tesz.

A külügyminiszter kijelentette: Oroszország készen áll arra, hogy maradéktalanul eleget tegyen a Venezuelával kötött stratégiai partnerségi szerződésből fakadó kötelezettségeinek, amely jelenleg a ratifikáció utolsó szakaszában van.

(MTI)