Azt már megszokhattuk, hogy a 21. században nem csak a hagyományos értékek vannak pusztulóban, de bizony az ideológiák, a hagyományos jobb- és baloldali felosztás is elmosódik. Aki pedig átböngészi az új ír elnök világnézetének, politikai állásfoglalásainak sarokköveit, hangsúlyosan érteni fogja, mire is gondolok.

Connolly már a kampány alatt is kiemelte az „egyenlőség” fontosságát, ebbe a pongyola megfogalmazásba pedig minden beletartozhat, jó is, rossz is egyaránt. Az orosz-ukrán háborúban ugyan egyértelműen ukránbarát hangnemet üt meg, ugyanakkor Connolly Izrael egyik rendkívül hangos kritikusa. A zsidó államot – nagyon helyesen – népirtó államnak nevezte, a „gázai népirtást” mint kifejezést többször használta nyilatkozataiban, sőt, azt is ki merte emelni, hogy az USA és Nagy-Britannia bűnrészesek mindebben.

Talán a „nyugati militarizmust” is részben ezért ítéli el – hiszen az nem különíthető el Izrael támogatásától, ugyanakkor Németország védelmi kiadásait a „náci korszakhoz” hasonlította – természetesen mindezt negatív kontextusban értelmezte. Utóbbi azért furcsa különösen, mert ezek a védelmi kiadások részben az orosz fenyegetés miatt emelkedtek meg, Connolly pedig alapvetően Oroszország-ellenes, szóval logikailag ennek így nem sok értelme van, főleg, hogy a jelenlegi német vezetés is Izrael csahos kutyája.

Az ír elnök bírálta a jelenlegi EU-vezetést Izrael-pártisága miatt, ami ismét egy bátor, formabontó kijelentés – főként fősodratú európai politikustól. A magyar hírekbe pedig azzal jutott el Connolly, hogy az ír nyelvet szeretné előtérbe helyezni az angol helyett. E szerint az ír elnöki hivatalban az ír nyelvet használják majd, az angolt mellőzve, és úgy általában „ajándéknak” nevezte az ír nyelvet.

Az anyanyelv megóvása, használatának elősegítése nemzeti ügy, alapvető érték. Ezeknek a támogatása általában nem a baloldalról szokott érkezni, de talán nem hiába mondják, hogy nekünk Magyarországon még a baloldalból is leghitványabb jutott. Sokszorosan igaz ez, ha megnézzük, Írországban miként viselkedik az új elnök.

Természetesen az Angliához fűződő viszony tükrében a térség népeinél a baloldaliság bizonyos értelemben mást jelent (összefonódott a függetlenség fogalmával), mint Kelet-Közép-Európában, vagy akár a kontinentális Európa nyugati felén, mindemellett persze hasonlóság is akad („nácizás”, vagy az „egyenlőség” hangoztatása).

Connellyt egy olyan politikai környezetben választották elnökké, ahol az ír politika általános válságban van, hovatovább a társadalmat megélhetési gond is sújtja, például lakhatási, csakúgy, mint Magyarországon. Noha az elnöki tisztség Írországban nem jár erős politikai hatalommal, megválasztása mindenképpen a politikai változás szelét jelenti ott (is).

Catherine Connollyt november 11-én iktatják be, politikai nézetrendszere pedig állatorvosi lova annak az általános átrétegződésnek, ami szisztematikusan és egyre erőteljesebben jelentkezik a 21. században. A jobboldaliság és a baloldaliság közti egyértelmű határok elmosódnak, a két oldal aktuális politikai állásfoglalása már kevésbé működik „egyértelmű keretek” között, miközben a hagyományos értékek úgy általában visszaszorulóban vannak az északi civilizációban – politikától függetlenül.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info