A hírről szóló források nem egységesek. Van, ahol már készpénznek veszik a megdöbbentő szereposztást, van, ahol pedig feltételes módban fogalmaznak, mely némi reményt adhat az embernek arra, hogy valami fatális félreértésről van szó.

Nolant ugyanis alapos filmrendezőnek ismerem, azt pedig a releváns források is egyértelművé teszik, hogy Heléna gyönyörű, szőke hajú és fehér bőrű volt, nem hiába kapta a szerepet a 2004-es Trójában a szépséges Diane Kruger. Valószínűleg erre a váratlan disszonanciára – mármint Nolan szerepével kapcsolatban – utalhatott Elon Musk is, mikor a hír felröppenését követően úgy kommentálta az eseményeket, hogy Nolan elvesztette az integritását.

Persze ez az egész még túl friss ahhoz, hogy át lehessen látni, mennyire volt mindez Nolan saját akarata és döntése, és mennyire a környezeti nyomásé (ennyit arról, hogy Trump alatt majd kitisztul a szakma) – már ha elfogadjuk egyáltalán, hogy tényleg ezt a szereposztást tárják elénk. Azonban nem segít a dolgon, hogy az ambiciózus projektet 2026 júliusában mutatják be (Amerikában legalábbis, a magyar premier még nem ismert), ami természetesen azt jelenti, hogy javában zajlik a forgatás.

Mindemellett még miért lehetséges az, hogy a híresztelések igazak? Pontosan azért, amit már a nevében is szép Heléna megtestesít.

Ugyanis nem csak a személye, de az egyik külső tulajdonsága, vagyis a szépsége is fontos a történet szempontjából (sőt, az fontos csak igazán), nem egy mellékes, akár el is hanyagolható plusz információ. A trójai mondakör szerves része, sőt, valódi mozgatórúgója ugyanis a személyéért (szépségéért) vívott háború göröghon és a trójai városállam között. Ezen nem lehet változtatni, nem lehet megkerülni, mert konkrétan a névadó Odüsszeia sem létezne.

A lobbi által mesterségesen átformálni Heléna személyét tehát telitalálat lenne a kulturális brainwashing (agymosás) szempontjából, mivel a „legcsodálatosabb teremtmény” szerves részét képezi a szépség gondolatának (vagy ha már autentikusak akarunk lenni, akkor platóni értelemben a szép ideájának) élő manifesztációja. Ha a mozikba tóduló tömegek pedig azzal szembesülnek, hogy ezt az ideált egy fekete nő testesíti meg, az egyértelműen átkonvertálja a szépségről alkotott fogalmat a fehér emberek agyában is – így működik a média, de a filmvilág szintén. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem léteznek szép fekete nők (Lupita Nyong’o mondjuk egyáltalán nem az, így duplán érthetetlen a választás), de a „legcsodálatosabb szépséget” mégis a szőke, fehér Helénával párosítjuk.

Jellemző, hogy ezeket az érveket a liberális nyomorultak azzal igyekeznek lenullázni, hogy Homérosz munkái pusztán legendákra épülnek, amit ezek szerint a lobbisták úgy facsarnak ki, ahogy akarnak. Nos, ha nem is dokumentálható az ókor úgy, mint a 20. század (mondjuk a dokumentálhatóság sem minden, ahogy azt a múlt század történelemhamisításai mutatják), egy lényegi alkotóelem kifacsarása a konkrét történetet is értelmetlenné teszi, így lényegében nincs értelme Odüsszeusz későbbi megpróbáltatásainak sem.

Azt pedig, hogy ezzel együtt a görög mitológia fonákjait sem értik, azt az alábi „érvvel” támasztották alá: „Ha egy halhatatlan isten hattyúvá változtatta magát, megerőszakolt egy fehér, vagy bármilyen bőrszínű nőt, aki aztán tojást rakott, abból pedig Lupita (mármint a színésznő – Á.B.) kelt ki, nem az lenne az első kérdésem, hogy miért fekete.”

A „szellemesnek” szánt megállapítás Heléna születési körülményeire utal, ami a görög mitológiától nem idegen módon meglehetősen „színesen” ábrázolja a folyamatot (ezzel együtt a „megerőszakolás” talán kissé erős szó). Ez azonban semmilyen téren nem elfogadható érv abból a szempontból, hogy Szép Heléna bőrszíne akár miért ne lehetne fekete, hiszen a konkrét leírás mellett – ha szigorúan nézzük a történelmi teret, amit ugye számonkérnek – erősen kétséges, de inkább lehetetlen, hogy fekete bőrű személyt találjunk akármelyik görög eredetű királyi családban. A mitológia pedig egyértelműen táplálkozik az adott kultúrkör adottságaiból is.

Életkoromnál fogva engem a 2004-es Trója pont jó időpontban kapott el. Ekkor kezdtek érdekelni egyre inkább a történelmi filmek, vagy azok az alkotások, melyek hőseposzokra, legendákra épülnek. A 2000-es évek első fele pedig aranybánya volt ebből a szempontból (Trója, Artúr király, Az utolsó szamuráj, Gladiátor stb.). Ezek a filmek mind a mai napig velem vannak, és mivel akkoriban még erősen kialakulóban volt a jelenlegi világképem, első kézből tudom, miről beszélek. Egyszerűbben fogalmazva: ha a hír igaz, és a kenyai Lupita Nyong’o kapja a szerepet, akkor egy generáció számára (akik mondjuk most annyi idősek, mint én 2004-ben) Szép Heléna nem Diane Krugert, hanem egy szénfekete nőt fog jelenteni, ez pedig annak a kulturális agymosásnak a gyakorlati megtestesülése, amit már fentebb ismertettem.

Végezetül felmerül a kérdés: ha nem Szép Helénát, akkor kit játszhatna egy fekete színésznő egy európai, kis-ázsiai élettérben (meg persze mitologikus helyszíneken) játszódó filmben? Erre az egyetlen logikus válasz Calypso lehet, aki szintén szerepel az Odüsszeuszról szóló eposzban, jóval a trójai háború után. A karakter amúgy az 1997-es, Armand Assante főszereplésével látható kétrészes Odüsszeiában is szerepelt (nagyszerű adaptáció, ajánlom mindenkinek), és ott is színesbőrű (igaz, nem annyira fekete, mint Nyong’o) színésznő játssza, Vanessa Williams, akire amúgy illett a szerep és cserébe – a kenyaival ellentétben – tényleg dekoratív (korábban Miss Americának is megválasztották). Persze, amit ma Hollywood megtestesít, az messze nem a józan ész, szóval ez egyelőre tényleg csak egy alternatíva a részemről.

„Homérosz Iliászának filmadaptációjában, a Troy című produkcióban a nők bálványa, Brad Pitt Achilleuszt alakítja majd. Szép Heléna szerepére azonban még nem sikerült megtalálni az ideális színésznőt. A feladat valóban nem egyszerű, hiszen az ideális jelöltnek nem csak szépnek, hanem lenyűgözően gyönyörűnek kell lennie, mivel az eposz hősnője, Heléna, Zeusz lánya, a görög mondakör szerint a legcsodálatosabb teremtmény volt a földön. A szerepre több jelölt is akad, köztük a valóban gyönyörű törékeny angol színésznő, Claire Forlani, aki már forgatott együtt Pittel a Ha eljön Joe Black című filmben. Heléna szerepére esélyes még a modellből színésznővé avanzsált orosz származású Milla Jovovich is, akitől nem állna távol a szerep, hiszen alakított már földöntúli szépséget az Ötödik elem című Luc Besson-filmben. A szerepért versen még Nicole Kidman, Catherine Zeta-Jones és Julia Roberts, aki szintén feltűnt már a vásznon Brad Pitt oldalán a Mexikói című produkcióban.”

Az eszmefutattást az Origo hasábjain olvashattuk, s bár a cikk keltezése valamiért 1900. január 01., a cikk természetesen nem ekkor, hanem valamikor 2003 első felében íródhatott, ekkor Diane Kruger még nem volt képben. Akkor még lehetséges vetélytársai közül azonban egyik sem színesbőrű, ez a részlet is sokat elmond arról, mekkorát változott a világ 20-25 év alatt.

Ha Szép Helénát valóban Lupita Nyong’o fogja játszani, akkor ezt a nettó hamisítást, és szisztematikus, szándékos kulturális agymosást egészen biztos, hogy a közönség egy markáns része nem fogja megbocsájtani. Ezzel együtt remélem, hogy Nolan nem adná a nevét mindehhez.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info