Szégyenletesnek és abszurdnak nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki az izraeli miniszterelnök és a védelmi miniszter ellen.
 |
Szijjártó Péter azt írta csütörtöki Facebook-bejegyzésében: a Nemzetközi Törvényszék elfogatóparancsot adott ki az izraeli miniszterelnök és a védelmi miniszter ellen. "Ez a döntés szégyenletes és abszurd" - fogalmazott.
A miniszter közölte, telefonon egyeztetett Gideon Szaár izraeli külügyminiszterrel, és biztosította arról: Magyarország elutasítja, hogy a nemzetközi bírósági rendszer bármely intézményét politikai eszközzé tegyék. És "most ez történt" - olvasható a bejegyzésben.
Szijjártó Péter azt írta, "a döntés szégyent hozott a nemzetközi bírósági rendszerre azzal, hogy egyenlőségjelet tett egy ördögi terrortámadással megtámadott ország miniszterelnöke és az ördögi támadást végrehajtó terrorszervezet vezetői közé". A döntés elfogadhatatlan - tette hozzá.
Frissítés: így reagált a többi ország
A palesztinok üdvözölték, az Egyesült Államok elutasította, több európai ország pedig "tiszteletben tartja" azt, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) csütörtökön elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter és Mohammed ed-Deif, a Hamász katonai szárnyának főparancsnoka ellen.
A Hamász közleményében történelmi lépésként méltatta a döntést, és felszólította az ICC-t, hogy "terjessze ki a felelősségre vonás körét a megszállás minden bűnös vezetőjére". A határozat "fontos történelmi precedenst teremt, és a népünk elleni hosszú távú történelmi igazságtalanság helyreigazítását jelenti" - fogalmazott a Hamász. "Ez egy fontos lépés az igazság és az áldozatoknak való igazságszolgáltatáshoz vezető ösvényen, mindez azonban korlátozott és spirituális jellegű lépés marad, ha nem támogatja minden ország" - hangoztatta Bászem Naim, a Hamász egyik magas rangú tisztségviselője.
A Palesztin Nemzeti Hatóság üdvözölte a döntést, s sürgette a bíróság égisze alá tartozó államokat, hogy hajtsák is végre - jelentette a WAFA palesztin hírügynökség.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője közölte: "Az Egyesült Államok alapjában véve elutasítja a magas rangú izraeli tisztségviselők elfogatásáról szóló bíróság döntését". "Mélyen aggasztónak tartjuk az ügyész sietségét, hogy letartóztatási parancsokat kezdeményezzen, továbbá az ehhez a döntéshez vezető súlyos eljárási hibákat" - tette hozzá.
"A bíróság egy veszélyes vicc. Eljött az idő, hogy az amerikai szenátus cselekedjen és szankciókkal sújtsa ezt a felelőtlen testületet" - hangsúlyozta Lindsey Graham republikánus szenátor.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Kanada eleget fog tenni a nemzetközi bíróságok döntéseinek. "Nagyon fontos, hogy mindenki tartsa magát a nemzetközi joghoz" - húzta alá.
Christophe Lemoine francia külügyi szóvivő azt mondta, hogy az elfogatóparancsok "összhangban állnak az ICC statútumával", de egyértelműen nem foglalt állást abban, hogy őrizetbe vennék-e az érintett állami vezetőket. "Ez egy jogilag nagyon összetett kérdés" - fogalmazott.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter azt mondta, hogy Róma a szövetségeseivel fogja megvitatni, miként értelmezzék a döntést és hogyan cselekedjenek közösen. "Támogatjuk az ICC-t, (...) a bíróságnak jogi, nem pedig politikai szerepe kell legyen" - tette hozzá. Guido Crosetto olasz védelmi miniszter viszont úgy fogalmazott, hogy Olaszország kénytelen lenne letartóztatni Netanjahut is, ha odalátogatna.
Simon Harris ír miniszterelnök "rendkívül jelentős lépésnek" nevezte az elfogatási parancsokat, hozzátéve, hogy Dublin tiszteletben tartja az ICC szerepét Felszólított egyúttal arra, hogy mindenki, aki olyan helyzetben van, hogy segítse a törvényszék létfontosságú munkáját, az "tegye ezt sürgősséggel".
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter felfoghatatlannak és képtelennek nevezte az ICC-döntést. A külügyi tárcavezető hivatala ugyanakkor leszögezte, hogy a Római Statútum részeseként Ausztria köteles teljesíteni az elfogatóparancsok végrehajtását.
Keir Starmer brit miniszterelnök szóvivője úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia tiszteletben tartja az ICC függetlenségét. Egyben leszögezte, hogy "nincs erkölcsi egyenlőség Izrael, a demokrácia, valamint a terrorszervezetek, a Hamász és a libanoni Hezbollah között". "Továbbra is az azonnali tűzszünetre összpontosítunk, hogy véget vethessünk a pusztító erőszaknak a Gázai övezetben" - tette hozzá.
A főügyész a Nemzetközi Büntetőbíróság rendelkezéseinek betartására szólított fel
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze a törvényszék rendelkezéseinek betartására szólított fel. "Felkérem az összes részes államot, hogy tegyenek eleget a bíróság működését biztosító Római Statútum iránti elkötelezettségüknek azáltal, hogy tiszteletben tartják a bíróság rendelkezéseit" - írta közleményében Karim Khan főügyész.
Karim Khan Benjámin Netanjahu és Joáv Galant mellett az október 7-i, Izrael ellen elkövetett palesztin támadás felelősei ellen kérte elfogatóparancs kiadását május második felében. Az ICC főügyésze akkor Mohamed ed-Deif mellett Jahja Szinvár, a Hamász akkori gázai övezeti vezetője, valamint Iszmail Haníje, a Hamász politikai irodájának volt vezetője esetében tartotta indokoltnak elfogatóparancs kiadását. Utóbbiak halálának megállapítását követően azonban az illetékes kamara engedélyezte e kérelmek visszavonását.
A főügyész a közleményében hangsúlyozta: a Nemzetközi Büntetőbíróság független bíráinak határozata megerősíti, hogy a nemzetközi humanitárius jogot minden körülmények között tisztességes és pártatlan bírósági eljárások útján érvényesíteni kell.
"A törvény mindenkiért van, és az a szerepe, hogy minden ember jogait érvényesítse" - fogalmazott Kahn, majd hozzátette: az ügyészség számít az országok együttműködésére ebben az esetben is, mint minden más, a bíróság hatáskörébe tartozó ügyben. Közölte: hivatala üdvözöli a Római Statútum nem részes államaival való együttműködést is az elszámoltathatóság és a nemzetközi jog tiszteletben tartása érdekében.
"Továbbra is együttműködésre törekszem az összes érdekelt féllel, beleértve Izraelt és a Palesztin Államot is annak biztosítására, hogy hivatalom maradéktalanul eleget tegyen a Római Statútum vonatkozó cikke szerinti azon kötelezettségének, hogy a terhelő és a felmentő körülményeket egyaránt kivizsgálja" - fogalmazott.
Közölte, ezzel párhuzamosan folytatja a kialakult helyzettel kapcsolatban végzett "független és pártatlan" vizsgálatát a bíróság joghatósága alá tartozó palesztin területeken, beleértve Gázát és Ciszjordániát, valamint Kelet-Jeruzsálemet is.
Kahn aggodalmát fejezte ki az erőszak fokozódásáról, a humanitárius segélyek eljutásának további nehézségeiről, valamint a Gázában és Ciszjordániában elkövetett nemzetközi bűncselekményekről szóló jelentések miatt is. Közölte, hogy a figyelemnek most az Izraelben és a palesztin területeken elkövetett nemzetközi bűncselekmények áldozataira kell irányulnia. Az izraeli kibucokból elhurcolt és áldozattá vált túszokra és családtagjaikra, valamint a gázaiakra, akik a szeretteiket veszítették el - emelte ki.
"Továbbra is teljesítjük megbízatásunkat a Római Statútum alapját képező alapvető kötelezettségvállalás végrehajtása érdekében, mely szerint minden ember élete egyenlő értékű" - tett hozzá a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze.
(MTI nyomán)
