Korábbana a régi Fidesz rajongta Bódist, most a Tiszának hívott visszaballibesített új Fidesz

Már két sikeres kötet sztárszerzőjeként, 2006-ban írta meg az említett, Csipke Józsika című novelláját. A Magyar Nemzet még méltatott is egy meseválogatást, amibe bekerült az írás. 2007-ben viszont a lap már lehúzza a lap a Falusi románc - Meleg szerelem című, leszbikus tematikájú dokumentumfilmjét. A „Vaskos prekoncepciók - Bódis Kriszta filmje az udvari művészet reprezentánsa" című cikk szerint „nem látjuk kirajzolódni az alkotó, a rendező arcát, azt az arcot, az igazit, talán még ő maga sem ismeri, mert az bizony csak a prekoncepciókon túl pillantható meg".

„A Tarka Magyart támogató nyilatkozatot a parlamenti pártok közül elsőként Orbán Viktor, a Fidesz elnöke írta alá, azonban ennek tényét - a szervezők kérésének eleget téve - nem hozta nyilvánosságra. Nem úgy Gyurcsány Ferenc, aki a civilek többszöri felhívását semmibe véve kedden világgá kürtölte, „állampolgárként” aláírta a nyilatkozatot, és feleségével együtt részt vesz a vonuláson" , írta a Magyar Nemzetben a manapság a Bucsa-tagadásáról ismert Pilhál Tamás. A Tarka Magyar! célkitűzéseivel az akkori államfő, Sólyom László is egyetértett.

2012-ben a Die Welt a magyarországi cigányok helyzetéről közölt riportot, melynek szerzője, az azóta MCC-s karriert befutó Boris Kálnoky azt írta, Balog Zoltán miniszter Bódis Krisztához irányította őt, hogy mélyebben megismerhesse a romák magyarországi helyzetét. Ez figyelemre méltó javaslat a miniszter részéről, hiszen Balog Zoltán a Nyugaton gyakran rossz hírbe hozott konzervatív kormányhoz tartozik, Bódis Kriszta pedig ismert baloldali emberi jogi harcos - jegyezte meg Kalnoky, hozzátéve, Balog Zoltán és Bódis Kriszta egy hullámhosszon vannak, és együttműködésük életre kelti a romapolitika egészét.

2013-ban Bódis másokkal együtt Raoul Wallenberg-díjat kapott a hátrányos helyzetben élőkért, diszkriminációt elszenvedőkért való küzdelméért. A díjátadót a Raoul Wallenberg Egyesület, Svédország magyarországi nagykövetsége és az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezte, az elismeréseket Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter és Erik Ullenhag, Svédország integrációs minisztere adta át.

Ám még ez sem volt elég ahhoz, hogy közben Bódisék ne találkozzanak egyre nagyobb szembeszéllel Ózdon.

2013-ban Bódis összeveszett az önkormányzattal, miután a Facebook-oldalán hívta fel a figyelmet arra, hogy a nyári hőségben az önkormányzat korlátozta az utcai kutakat. Ezután saját elmondása szerint kiszorították őt a Hétesről, a történetét 2015-ben mesélte el. Két év múlva viszont már ismét működő, állami forrásokat is kapó alapítványként beszélt a Forbesnak a Van Helyedről, amelynek akkor már Budapesten is volt telephelye, ahol az Ózdról származó, továbbtanuló fiataloknak segítenek. A források nagy részét a dán Velux alapítványtól kapták, de a Deichmann is adott nekik pénzt.

2023 legelején az alapítvány forráshiányra panaszkodott, mert kifutott a Velux kétszer öt éves támogatási programja, a pályázatokon pedig nem szerepelt jól az alapítvány, mert, mint Bódis a Népszavának mondta, "nem támogatnak olyan komplex rendszereket, mint amit mi létrehoztunk és működtetünk. Csak bizonyos szolgáltatási elemek finanszírozására esetenként és időlegesen lehet forrást, állami normatívát nyerni. Tapasztaltuk, a pályázatok írásához egy olyan projektmenedzsment-csapatot kellett fizetni,amit túl nagy ráfordításnak éreztem ahhoz képest, amennyit azután ebből a gyerekekre lehetett költeni".

Tavaly a Fedél Nélkülnek úgy fogalmazott, „nem tudom, meddig lehet kitartani. Nagyon nehéz ebben a rendszerszeméletet egyáltalán nem támogató állami és civil környezetben életben maradni.”