Hatalmas reményekkel indult 8 évvel ezelőtt az Egyesült Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) csengelei kóser vágóhídja, amelytől nem kevesebbet várt Köves Slomó egyháza, mint hogy kóserlibamáj-nagyhatalommá teszi Magyarországot, és lehetővé teszi egyháza pénzügyi függetlenségét – írja a Telex.
 Oberlander Baruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chabad Lubavics mozgalom vezetője, David Lau, Izrael askenázi főrabbija (b4), Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség főrabbija és Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete átvágja a nemzeti színű szalagot a Quality Poultry Baromfifeldolgozó és Kereskedelmi Kft. kóser vágóhídjának és baromfi-feldolgozójának avatásán, a Csongrád megyei Csengelén, 2017. július 5-én (fotó: Ujvári Sándor / MTI) |
Nyolc évvel később úgy tűnik, a nagy várakozásokból semmi nem jött be: a kormány anyagi és politikai támogatásával épült vágóhíd üzemel, az azt üzemeltető cég, a Quality Poultry Kft. azonban masszív veszteségeket könyvelt el, sőt az elmúlt években több százmillió forint tartozást halmozott fel a nekik hízott libákat szállító cégeknél, ezzel legalább egy beszállítót a csőd szélére taszítva. Bár ezeket mostanában részben rendezte, a Quality Poultry pénz helyett libában fizetett, ami nem mindenkinek tetszett. Arról pedig, hogy a késedelem miatt kamatot vagy kártérítést kellene fizetnie a cégnek, Köves Slomóék hallani sem akarnak. A cég szerint most már egyenesbe jöttek, több beszállító viszont még mindig várja a pénzét, vagy helyette a libákat.
Nulla tapasztalattal nagy vállalás
2017 júliusában az egész magyar sajtót bejárta a hír, hogy Köves Slomó egyháza, a judaizmus haszid-ortodox irányát képviselő Egyesült Magyar Izraelita Hitközség kóser vágóhidat nyitott Csengelén. A csongrádi kis falu határában, egy egykori konzervgyár helyén nem is akármilyen vágóhidat nyitottak, a tervek szerint ez lett volna Európa legnagyobb kóser vágóhídja, ahonnan Izraeltől Kanadáig látták volna el kóser libával, és főleg hízott libamájjal a zsidó vallás étkezési előírásait betartó családokat.
A csengelei üzemet hatalmas csinnadrattával nyitották meg, az eseményen ott volt Fazekas Sándor agrárminiszter, David Lau, Izrael askenázi főrabbija, Jószéf Amrani izraeli nagykövet, és persze Köves Slomó, az EMIH vezetője. Az ünnepségen elhangzott beszédekben elég nagy remények fogalmazódtak meg: Köves arról beszélt, hogy a vágóhíd a zsidó élet reneszánszát hozza el Magyarországra, emellett pedig hozzásegítheti az egyházát, hogy öngondoskodó legyen, ne szoruljon állami segítségre. Olyan állami segítségre például, mint amit a csengelei vágóhíd megnyitásához kapott, a 2,8 milliárd forintos beruházás 15 százalékát (több mint 400 millió forintot) ugyanis az állam adta vissza nem térítendő támogatásként, a beruházáshoz szükséges 1,75 milliárd forint hitelt pedig az állami tulajdonú Eximbank nyújtotta.
Most, nyolc évvel később elmondhatjuk, hogy a nagy célokból és reményekből semmi nem valósult meg: a csengelei üzem 2023-ban egy időre le is állt, és összesen csaknem egymilliárd forint tartozást halmozott fel a beszállítóinál.
Végül aztán sikerült kezelni a helyzetet, és nagyrészt kifizetni a beszállítókat, de nem pénzben, hanem naposlibában. A legutóbbi elérhető pénzügyi adatok szerint 715 millió forintos veszteséget maga előtt görgető cég valószínűleg az EMIH gazdasági függetlenségéhez nem járult hozzá (sőt, több mint egymilliárd forintot kellett az évek során még rákölteni), és bár a vágóhíd üzemel, a nagyhatalmi ambíciókat sem sikerült valóra váltani.
A Quality Poultry egyik beszállítójától úgy tudjuk, a cégnél az első két évben még minden rendben volt, időben fizettek a felhizlalt és leszállított állatokért. A lap által megkérdezett beszállítók szerint furcsa volt ugyan, hogy valaki nulla tapasztalattal beleugrik a víziszárnyasbizniszbe, ráadásul egy ekkora beruházással, de mivel a kóser termékeken jobban lehet keresni, mint a tréfli libamájon, Köves Slomóék zöldfülűsége ellenére leszerződtek a Quality Poultryval, még ha a kezdeti időszakban amolyan nem hivatalos tanácsadóként is segíteniük kellett a cég vezetését.
Külső hatásokra fogják, amelyek másokat valahogy mégis kevésbé viseltek meg
2019-ben viszont valami történt, elapadtak a pénzcsapok. A Telex úgy tudja, a Quality Poultry kezdetben azt mondta a beszállítóknak, hogy a vásárlói csúsznak a fizetéssel, ezért ők is csak később tudnak fizetni, a pénz azonban csak nem érkezett meg. 2023-ra a cég az egyik beszállítójának (a beszállítók elmondása szerint) közel félmilliárd forinttal, egy másiknak 300 millióval, egy harmadiknak pedig valamivel több mint 30 millió forinttal tartoztak.
A Quality Poultry éves beszámolóin is követni lehet, hogy valami baj volt a cégnél, igaz, a bevételen és adózott eredményen nem 2019-től, hanem csak 2022-től látszik a baj: a cég árbevétele 2021-ig stabilan növekedett 3,86 milliárd forintra, és bár nyereséges egyszer sem volt, az induláskor felhalmozott 500 millió forintos veszteséget sikerült 2020-ra 54 millió forintra lefaragni (igaz, úgy, hogy a beszállítók beszámolói szerint ekkor már nem fizettek a kapott libákért). 2022-re viszont az árbevétel 2,7 milliárd forintra csökkent, a veszteség pedig 770 millió forintra hízott.
2023-ban pedig, az utolsó évben, amiről a cég éves beszámolót adott be, az árbevétel 117 millió forintra zsugorodott, míg az elkönyvelt veszteség 715 millió forint lett. 2024-es beszámolót a cég a májusi határidő után három hónappal sem adott be, de Földi Zoltán ügyvezető a Telex kérdésére azt írta, a 2024-es évet már üzemi veszteség nélkül zárták. Hogy ehhez mi kellett, arról később még szó lesz.
 |
Itt kattintható is a táblázat
A Quality Poultry beszámolói szerint 2022-ben a négyszer is fellángoló madárinfluenza és a járványok okozta alapanyaghiány, valamint az orosz–ukrán háború, vagyis „a háború okozta extrém energiaár-emelkedés miatti kiszolgáltatott környezet” tett be a cégnek. 2023-ban pedig azért omlott össze a cég árbevétele, mert a 2023-as beszámoló szerint ebben az évben a csengelei vágóhídon lényegében leállt a termelés, csak a meglévő készleteket értékesítette a cég, „illetve a meglévő alkalmazotti állomány megtartása mellett olyan működési átalakításokat hajtott végre, amely lehetővé teszi, hogy 2024-ben olyan működést biztosítson a diverzív termékpalettának köszönhetően, amely az egyre gyakrabban megjelenő madárinfluenza dacára is folyamatos működést tesz lehetővé”. Ez a két év nagyon sokba került a tulajdonos EMIH-nek, amely 2022-ben és ’23-ban több mint 1,4 milliárd forint pótbefizetéssel kompenzálta a veszteségeket.
A cég a Telex kérdésére is a madárinfluenzával magyarázta a nehézségeket.
Mint a cég ügyvezetője a Telexnek írta: „Sajnos a megnyitást követően – a korábbi évektől eltérően – szinte minden évben komoly madárinfluenza-járvány volt Magyarországon, amely elsősorban a víziszárnyas-ágazatot sújtotta, különösen nagy pusztítást okozva a gyárhoz közeli régióban.”
A lap ágazatot ismerő forrásai szerint a madárinfluenza valóban megviselte a libahússal foglalkozó cégeket, a hízott libamáj ráadásul egy „konjunktúratermék”, amikor nehezebb idők járnak a gazdaságban, az emberek kevesebbet költenek ilyesmire. Ha mindez nem lenne elég, Földi Zoltán szerint a Quality Poultry 90 százalékban Izraelbe exportált, vagyis egy piacnak volt kitéve, azóta viszont „megteremtettük annak infrastrukturális feltételeit, hogy az európai piacra is tudjunk termelni”.
Más cégeket viszont annyira nem viselt meg a madárinfluenza, hogy több százmilliós tartozást halmozzanak fel, és – egy időre legalábbis – le kelljen húzniuk a rolót. A Quality Poultryhoz most már szoros üzleti szálakon kötődő orosházi Green-Divízió Kft. vágóhídja, a Pannon Fine Food Kft. például nyereségesen tudta átvészelni az elmúlt éveket, ahogy Magyarország másik, a csengelei üzemnél évtizedekkel korábban megnyílt, izraeli tulajdonban lévő, a Quality Poultrynál kevesebb embert foglalkoztató kóser vágóhíd és húsfeldolgozó üzem, a jászberényi Palmi-Top Kft. eredményén sem látszik a madárinfluenza olyan mértékben, mint a Quality Poultryén: a cég az elmúlt négy évben stabilan 1 és 1,5 milliárd közötti nyereséget termel 7-9,5 milliárd forint bevételből. Tegyük persze hozzá, hogy minden cég helyzete más, nyilván nem lehet egy az egyben összevetni őket, de érdemes azért megjegyezni, hogy más cégeket annyira nem viseltek meg azok a külső hatások, amelyekre Köves Slomóék üzeme hivatkozik.
Egy évet is várhattak a pénzre a beszállítók, hogy libát kapjanak helyette
Földi Tamás a Telex kérdésére azt mondta, hogy a társaság pénzügyi helyzetét konszolidálták, több százmillió forint tartozást rendeztek, részben naposlibák beszámításával, „ez év végéig pedig a korábbról fennmaradt, mintegy 100 millió forintos tartozásunkat is rendezni fogjuk”. A beszállítók szerint a Quality Poultry elég ritkán fizet pénzben, egy ideje már inkább kislibát adnak a hízott libákért, amit egy harmadik cégtől, a törzstartással foglalkozó Mátra Bio Kft.-től szereznek. Ebbe a cégbe még 2017-ben szállt be az EMIH gazdasági köre, de nem a Quality Poultryn, hanem egy másik cégen, az Oloesz Kereskedelmi Kft.-n keresztül.
Ez a társaság a céginformációs oldalakon megadott tevékenysége szerint mentőszolgáltatásokkal és betegszállítással foglalkozik, de ezen a cégen keresztül szállt be az EMIH legutóbb abba a cégbe, amely Rogán Antal izraeli-grúz barátjának, Michaeli Shabtainak egyik cégével együtt vásárolt egy alumíniumfeldolgozó céget. 2023-ra az Oloesz 90 százalékos tulajdonosa lett a Mátra Biónak, innen származnak a kislibák, amikkel a tartozásukat törlesztik. Ez a cég amúgy, a Quality Poultryval ellentétben, közölt 2024-es jelentést, eszerint pár veszteséges év után tavaly megháromszorozta a bevételeit és, ha nem is nagyon, de nyereségesen zárta az évet.
A pénzükre adott esetben akár egy évet is váró beszállítók, úgy tudjuk, vegyes érzelmekkel fogadták a hírt, hogy pénz helyett kislibában fizetnek nekik.
Nyilván a liba jobb, mint a semmi, plusz nyilván ezeket a kislibákat fel lehet hizlalni, és eladni. Annyiból viszont rosszabb, mint a pénz, hogy ha a Quality Poultry által is emlegetett madárinfluenza ismét felüti a fejét és elviszi a fizetségbe kapott libák egy részét, azt a pénzt már senki nem fogja megfizetni a beszállítónak. A beszállítók keze viszont meg van kötve, mert vagy elfogadják a kislibás fizetést, vagy évekig viaskodhatnak a céggel a bíróságon, és lehet, hogy azután sem látják a pénzüket.
Van, aki a zsidó szélhámosok miatt zárhat be
A Quality Poultry ellen több beszállító is indított végrehajtást, amikor már egy jó ideje nem fizettek, a vágóhíd viszont ezek után is mindig libás törlesztésben állapodott meg a cégekkel. Két olyan beszállítóval is beszéltünk, amelyeknek esedékes lesz a kifizetés. Az egyikük azt mondta, a Quality Poultry biztosította, hogy már félrerakták neki a tojásokat, amikből majd kikel a fizetség. A másik cég tavasszal végrehajtást kezdeményezett a Quality Poultryval szemben, ami ezután a tartozás egy töredékét pénzben törlesztette, a nagy részével még tartozik. Ez a beszállító azt mondta, nem biztos, hogy elfogadná a kislibás fizetést, mert most vannak költségei, nincs ideje megvárni, amíg a napos libákat pénzzé tudja tenni.
A várakozás már így is súlyos gondokat okozott a beszállítóknak, sőt beszéltünk olyan beszállítóval is, amely ősszel várhatóan be is zárja a boltot a Quality Poultry késedelmei miatt. Ez a cég – amelynek képviselői kérték, hogy ne nevezzük meg őket, mert már így is megviseli őket ez az egész sztori – volt az egyik első, amely szerződött a Quality Poultryval még a vágóhíd megnyitása előtt, de 2023-ra félmilliárd forint tartozást halmozott fel náluk a csengelei üzem. Ezt aztán idővel törlesztették, libában, miután a beszállító felszámolási eljárást indított. Ezután a Quality Poultry újra szerződni akart a beszállítóval, ígérve, hogy most már nem lesz gond a fizetéssel. A beszállító belement a bizniszbe, de a cég képviselőjének elmondása szerint nem sokáig sikerült tartani a fizetési határidőket, megint több százmilliós tartozás gyűlt fel, amit aztán megint libában törlesztettek.
Az elmaradások viszont nagy gondokat okoztak a beszállítónak, ezért kártérítési igénnyel léptek föl, és késedelmi kamatra is igényt tartanának, nagyjából 30–45 millió forint közötti értékben. A Quality Poultry azonban közölte a beszállítóval, hogy nem fizet, mert, ahogy Földi Zoltán a Telexnek elmondta, a beszállító a kártérítési igényét „dokumentumokkal alátámasztani nem tudta, az általa bemutatott számítást vitatjuk”. A beszállító szerint az igénye megalapozott, annak viszont jogi érvényt szerezni nem fog tudni, mert a cégnek már nincs pénze egy kártérítési per költségeire.
Nem is reagálnak a pénzük után futók megkereséseire
Több beszállító is megjegyezte, hogy a Quality Poultry és az EMIH egy idő után nem reagált a pénzzel kapcsolatos megkeresésekre, lényegében ghostolták a fizetséget jogosan követelő cégeket. Azt is megjegyezték többen is, hogy miközben ők vártak a pénzükre, Köves Slomó lányának ezerfős lakodalmat tartottak a Hungexpón (bár nyilván ennek költségét nem mind a menyasszony családja állta).
A Quality Poultry az ügyvezető szerint kijött ugyan a gödörből, jelenleg viszont a csengelei üzem nem pont úgy működik, ahogy arról Köves Slomóék 2017-ben álmodtak.
A cég jelenleg a már említett Green-Divízió Kft. bérvágójaként működik, vagyis az orosházi cég szolgáltatási szerződést kötött a kóser engedéllyel bíró vágóhíddal, hogy a Green-Divízió libáit ott az előírásoknak megfelelően levágják, hogy aztán a Green-Divízió eladhassa a terméket Izraelben. Vagyis jelenleg a levágott libákat is főként az orosházi cég hozza, és a produktum is az övé. A Green-Divízió tehát vágási napokat foglal Csengelén, de hogy ezen kívül, saját kapacitásban mennyit vág a Quality Poultry, azt nem tudni. Kérdezték erről a céget, de egyelőre nem kaptunk választ.
 A Quality Poultry vágóhídja és baromfi-feldolgozója az avatás napján, 2017. július 5-én (fotó: Ujvári Sándor / MTI) |
Másra is hasonló sikerrel költik el a milliárdjainkat
Nem a csengelei vágóhíd az egyetlen EMIH-közeli projekt, ami nagy reményekkel indult, de azokat nem sikerült valóra váltania. A kormány 2024 végén például lényegében lefújta a józsefvárosi pályaudvarnál tervezett Sorsok Háza-projektet, pedig az akkor visszavont kormányhatározat szerint az épületet az EMIH kapta volna meg, hogy ott egy múzeumot hozzon létre.
A Sorsok Házának 2019-re el kellett volna készülnie, a kiállítás megnyitása után lehetett volna tulajdonos Köves Slomó egyháza. Az épület azonban már rég üresen áll, nincs előrehaladás. A kormány a határozat visszavonását arra fogta, hogy a zsidó szervezetek – vagyis a kormánnyal korábban kiemelkedően jó kapcsolatot ápoló EMIH és a kevésbé baráti Mazsihisz – nem tudtak megállapodni egymással. Ezzel egy olyan projekt került a jégre, amire korábban már elég sokat költött az állam: a Sorsok Házának létrehozása mintegy 7,5 milliárd forintba került, fenntartásra és állagmegóvásra a 2017-es adatok szerint évente több mint 80 millió forint állami pénz ment el.
Egy másik ingatlannal is gondok vannak, amit a kormány Köves Slomó egyházának adott: a kormány az EMIH-nek adta a Baross utca 21.-ben található volt MSZMP-székház egy részét még 2016-ban, hogy ott színházat hozzanak létre. Színház nem lett, az EMIH viszont 2023-ban árverésre hirdette az ajándékba kapott ingatlant, miután egy Hongkongba bejegyzett cég, a Lavamed Ltd. 2,7 millió eurót akart bevasalni az EMIH-en, ezért pedig végrehajtást indított. Az árverést végül visszavonták. Az épülethez a kormány a Hvg.hu cikke szerint 1,8 milliárd forint támogatást is adott.
A lap megkérdezte az EMIH-et, hogy a Quality Poultrynak nyújtott állami támogatásért mit vár cserébe a kormány. Földi Zoltán azt írta, „a HIPA-támogatás feltétele nagyjából 100 fős munkahelyteremtés volt, és szigorú elszámoláshoz van kötve, amelynek utánkövetése 2031-ig tart”.
Korábban írtuk:
