A kormányfő azt mondta, az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával folytatott eredményes tárgyalásainak legfontosabb célja a hetes cikkely szerinti eljárásnak a lezárása volt. Felidézte, a folyamatot azért indították el, mert az előző kormány alatt a jogállamot, a demokráciát érintő leépülést tapasztaltak Magyarországon az európai intézmények.

Magyar Péter hangsúlyozta: az Európai Bizottsággal nemrégiben kötött megállapodás és a kormányzat által tett antikorrupciós és egyéb intézkedések elegendőek az eljárás lezárásához.

Közölte, a folyamatot "el kell indítani a jövő héten, és minden megy a maga útján", így várhatóan októberre elérhető, hogy "ne kelljen Magyarországnak a szégyenpadon ülnie".

A miniszterelnök szólt arról is: azt kérte az Európai Parlament elnökétől, hogy a frakciók álljanak el attól a keresettől, amelyet az Európai Bizottság ellen indítottak, amiért az az előző kormányzati ciklusban feloldotta bizonyos Magyarországnak szánt pénzek blokkolását.

Célnak Magyar Péter azt nevezte, hogy ennek az eljárásnak a következtében nehogy vissza kelljen fizetnie uniós pénzeket az országnak, vagy nehogy ne utalják el azokat. El fogják indítani várhatóan ezt a folyamatot is - közölte.

Jelezte azt is: hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Roberta Metsolát; a látogatás várhatóan ősz elején lesz.

Magyar Péter azt is elmondta: a Tisza Párt várhatóan szeptemberben csatlakozhat az Európai Néppárthoz, amelynek képviselői a legnagyobb frakciót alkotják az Európai Parlamentben.

Beszámolt arról is, egyeztetett Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel arról, hogyan tudott országuk sikeresen kilábalni egy pénzügyi válságból, majd közölte, hogy a görög miniszterelnök a közeljövőben Budapestre látogat.

Az Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel folytatott tárgyalásaival kapcsolatban Magyar Péter azt mondta, példátlan, hogy az elmúlt nyolc év alatt egyetlenegy hivatalos horvát miniszterelnöki látogatás sem volt Budapesten, pedig történelmileg sok minden köti össze a két országot, rengeteg magyar ember nyaral Horvátországban, az energia területén pedig sok közös projekt van. Jelezte: maga is nyitott arra, hogy Zágrábba látogasson, de meghívják a horvát miniszterelnököt is Magyarországra.

Hangsúlyozta: a Mol és az INA ügye hosszú évek óta problémát okoz a két ország kapcsolatában, hiszen vannak nemzetközi bírósági ítéletek, amelyeket a horvátok nem hajtanak végre, jelentős összegeket kellene kifizetni a Mol részére kártérítésként. A horvátok többször bejelentkeztek a Mol által tulajdonolt INA-részesedés megvásárlására, de még a felét sem akarták kifizetni annak, amennyit ténylegesen ér - foglalta össze a problémákat.

Kiemelte ugyanakkor: egyetértettek abban a horvát miniszterelnökkel, hogy most van lehetőség újrakezdésre, de ez nem lesz egyszerű, mivel a Tisza-kormány abszolút Magyarország érdekeit képviseli, a magyar energiabiztonságot és a lehető legolcsóbb energiát, és a Molban is jelentős állami részesedés van.

Semmilyen olyan megállapodásba nem megyünk bele sem rövid-, sem közép-, sem hosszútávon, ami ártalmas lehetne Magyarországnak vagy akár a Molnak - hangoztatta a kormányfő. Hozzátette: a külügyminiszterek elkezdenek egyeztetni, és igyekeznek olyan megoldási javaslatot kidolgozni, amely mindkét félnek elfogadható.

A Christian Stocker osztrák kancellárral való találkozójáról azt mondta: még Bécsben állapodtak meg arról, hogy a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés miatt létrehoznak egy kétoldalú munkacsoportot, de "nem látja egyelőre azt a sebességű haladást, ami elvárható egy ilyen esetben".

A magyar kormány múlt héten tárgyalt az ügyről, és jövő héten már várhatóak bejelentések is azzal kapcsolatban, hogy az állam és az állami szervek milyen szerepet vállalnak a helyzet megoldásában - mondta.

Valódi választ, valódi egyeztetést, valódi vizsgálatot vár a magyar kormány a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügyében az osztrák féltől - jelentette ki a miniszterelnök.

Magyar Péter a vizsgálatokról azt mondta: "el tudjuk végezni magunk is ezeket és mi is tudunk akár az Európai Unióhoz, akár bárkihez fordulni, de én még adnék egy esélyt annak, hogy ezt közösen megtegyük".

Hozzátette: alapvetően az a szabály, hogy ha valaki szennyező anyagot hozott egy másik országba, akkor azt vissza kell venni. Ha nem tudunk gyorsan megállapodni az osztrák féllel, akkor ezt Magyarországon le kell egy veszélyes hulladéktárolóba rakni, utána onnan ki kell venni, ami óriási költség, "úgyhogy ha én lennék a károkozó, akkor nem akarnék kétszer-háromszor fizetni, de mindenesetre a magyar állam lépni fog" - fogalmazott.

Beszámolt arról is, hogy négyszemközti megbeszélést folytatott Robert Fico szlovák miniszterelnökkel. Hangsúlyozta, Szlovákia és Magyarország utóbbi években ápolt jó viszonya egy-másfél éve "megterhelődött", először a magyar származású szlovák állampolgárok földjeinek kártalanítás nélküli elvételével, kisajátításával, utána egy olyan jogszabály elfogadásával, ami börtönnel fenyegeti a Benes-dekrétumokat kritizáló szlovák állampolgárokat.

Mindkét dolog elfogadhatatlan, nemcsak Magyarország számára, hanem az Európai Unióban is - szögezte le, hozzátéve, ezt tudja a szlovák fél is. Kiemelte, megállapodtak arról, hogy nem eszkalálni kell a kérdést, hanem megoldást kell keresni és találni, szerinte erre jó esély van.

A miniszterelnök elmondta, nem tűztek ki dátumot arra, mikor találkoznak kétoldalú megbeszélésen a szlovák kormányfővel, jövő héten viszont a visegrádi országok miniszterelnökei - Robert Ficón kívül Andrej Babis cseh és Donald Tusk lengyel miniszterelnök is - Magyarországra érkeznek. Megjegyezte, hogy közülük Andrej Babissal egy bilaterális találkozón is részt vesz majd.

A visegrádi négyek brüsszeli egyeztetéséről azt mondta, a kormányfők egyetértettek abban, hogy mindenkinek az az érdeke, hogy közösen együtt tudjanak működni. A miniszterelnök beszámolt róla, mind a négy fél egyetértett abban, hogy nagyon fontos, hogy ez az együttműködés újrainduljon, megerősödjön, rendszeres legyen, akár az európai tanácsi, akár a miniszterek ülése előtt, akár a nagyköveti ülések előtt. Szavai szerint rengeteg minden köt össze minket, és ez egy látható szövetség, egy befolyásos szövetség volt az Európai Unióban. Ha négyen mondjuk, azt sokkal inkább figyelembe veszik ilyen csúcsokon is, mint hogyha Szlovákia vagy Magyarország külön mondja - jelentette ki.

Elmondta, külön megbeszélést folytattak az úgynevezett Kohézió barátai országok is, amelyek megállapodtak, hogy igyekeznek együtt maradni az erősebb érdekképviselet érdekében.

Hangsúlyozta, részt vett egy találkozón egy úgynevezett migrációs munkacsoportban, ahol megfogalmaztak egy 19 tagállam által aláírt levelet, amelyet az Európai Bizottság elnökének, illetőleg az Európai Tanács elnökének is és a soros EU-elnöknek is elküldenek. A levél többek között arról is szól, hogy a jelenlegi status quót át kell alakítani, mert ez nem jó - szögezte le a kormányfő. Új megoldásokra van szükség, és meg kell állítani az illegális migráció áramlását Európa felé, lehetővé kell tenni, hogy vissza lehessen őket küldeni, működő táborokat kell létrehozni az Európai Unió területén kívül - érvelt. Meg kell szakítani ezt a bizniszt, amit az emberkereskedők folytatnak, tönkretéve Európát és veszélyeztetve sok ezer, sok tízezer ember életét - fogalmazott. A levélben említett emberkereskedők azok, akiket Orbán Viktor kiengedett - tette hozzá.

A téma kapcsán hangsúlyozta, egészen egyértelmű a hangulatváltozás Brüsszelben. Leszögezte, azt azonban nem tudjuk elfogadni, hogy miközben láthatóan hangulatváltozás van és erősebb, koordináltabb a fellépés az illegális migráció megállítása érdekében, eközben Magyarországnak még mindig fizetnie kell a napi egymillió eurós büntetést, méghozzá egy olyan európai bírósági ítélet alapján, ami még egy teljesen más jogi és politikai környezetben keletkezett. Szavai szerint több tagállami vezető jelezte, hogy valamilyen megoldást kell arra találni, hogy ezt a büntetést felfüggesszék.

Rámutatott, hogy Magyarország már majdnem egymilliárd eurót "bukott" emiatt az ítélet miatt. Hangsúlyozta, nagyon reméli, hogy záros határidőn belül meglesz a megoldás.

Kitért arra, hogy az Európai Tanács ülésén éles, helyenként személyeskedő vita alakult ki a migrációs ügyek kapcsán. A szigorú fellépést szorgalmazó tagállamok kőkeményen számonkértek más tagállamokat, mondván az illegális migráció elleni fellépés helyett "meghívóleveleket" küldenek - idézte fel, megjegyezve, az októberi tanácsülésen ez a téma külön napirend lesz.

Magyar Péter elmondta, miután miniszterelnökként először vett rész az ülésen, bemutatkozott, és mivel sokan kérdezték ezt tőle, igyekezett összefoglalni a Tisza Párt sikerének a titkát. Azt javasolta az uniós politikusoknak, hogy igyekezzenek közelebb vinni a politikát az emberekhez, menjenek közéjük, és azokról a problémákról beszéljenek, amelyek valóban érintik az embereket - mondta.

Azt is kérte a vezetőktől - folytatta - , hogy őszintén beszéljenek egymással, kerüljék el a politikailag korrekt nyelvezetet, inkább tisztán beszéljenek, és kerüljék a kettős beszédet is.

Magyar Péter szerint ez a tanácsülés arra volt példa, lehet úgy nemzeti érdeket képviselni, hogy egy eurocentet sem hagynak ott és semmiben nem engednek a nemzeti érdekből és mégis kompromisszumot kötnek.

Beszámolt arról is, hogy a tanácskozáson jelen volt Volodimir Zelenszkij "ukrán" elnök is, akivel "egy pillanatra" személyesen is találkoztak, bemutatkoztak egymásnak és jelezték, készek találkozni a közeljövőben. Magyar Péter elmondta, megismételte javaslatát, hogy a találkozó Kárpátalján, Beregszászon legyen.

Minden tagállam történelminek nevezte a magyar-ukrán megállapodást a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak visszaadásáról, amely lehetővé tette az ukrán csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitását - mondta.

A miniszterelnök kitért arra, szerették volna elkerülni, hogy az első fejezet megnyitása után rögtön több fejezetet is megnyissanak, mivel az nem jó üzenet a nyugat-balkáni országoknak, amelyek évek óta dolgoznak, hogy csatlakozhassanak az EU-hoz, illetve hiteltelenné is tenné az uniót, ha egy másik ország gyorsított pályán csatlakozhatna.

Nem volt egyszerű, de elérték, hogy a záródokumentum végső szövegéből kikerült az Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban az "amint lehetséges" kitétel és helyette az érdemalapú csatlakozási folyamat szerepel a szövegben - magyarázta.

Bejelentette, Széles Tamás lesz a főtárgyalója, azaz serpája, aki az európai uniós tanácskozások előkészítését segíti. Közölte, minden miniszterelnöknek van egy serpája, egy főtárgyalója, aki helyette tárgyal az uniós ülések előtt, minden fontos kérdésben ő képviseli a magyar miniszterelnököt.

Széles Tamás eddig serpahelyettes volt, több mint tíz éve dolgozik ezen a területen, kívülről belülről ismeri az intézményrendszert és a magyar érdekeket - mondta a kormányfő.

Elmondta azt is, továbbra is Ódor Bálint marad Magyarország Európai Unió melletti állandó képviselője, azaz az uniós nagykövet a Tisza-kormány alatt is. Egy diplomatáról van szó, aki szinte egész életében az európai uniós ügyekkel foglalkozott - tette hozzá.

Magyar Péter az Európai Unió következő hétéves költségvetésének tervezéséről szólva kijelentette, egyetlen egy eurócentet sem fognak ott hagyni.

A hétéves uniós keretköltségvetésről közlése szerint tapogatózó tárgyalások folynak, nagyon messze vannak a felek attól, hogy az év végére megállapodás szülessen a kérdésben. Ugyanakkor - jegyezte meg - Magyarország az egyik tagállam, amelyik a legnagyobb emelést kapta a ciprusi soros elnökség idején, az egymilliárd eurós emeléssel "34-35 milliárd eurónál tartunk", és a cél az, hogy az ország valahogy visszakapja az előző kormány alatt elvesztett hárommilliárd eurót.

Szólt arról is: Magyarország kiáll a közös agrárpolitika külön fejezetként és a kohéziós alapok elkülönítetten kezelése mellett, mert az e téren az Európai Bizottság által javasolt nagy ernyő "nem feltétlenül kedvező" az ország számára.

Mi a minőséget, a tartalmat sokkal fontosabbnak tartjuk, mint az elsietett döntést - jelentette ki egy kérdésre válaszolva, majd megemlítette, a folyamatot befolyásolja, hogy jövőre sok nagyobb tagállamban lesznek választások.

A költségvetési alkufolyamat kapcsán Magyar Péter megemlítette, "általában az utolsó métereken, az utolsó napokon dől el" az uniós büdzsé tartalma.

Magyar Péter kitért arra, Sulyok Tamás köztársasági elnöknek sikerült közjogi válsághelyzetet előidéznie az Alkotmánybírósághoz intézett beadványával. A miniszterelnök ezt teljesen példátlannak nevezte és úgy vélte: az államfő "bemutatta felcsúti módon, hogy hogyan kell öngólt lőni".

Szerinte az államfő saját pozícióját kívánta beadványával megerősíteni, de úgy, hogy abból kiderült, korábban az Alkotmánybíróság elnöki posztjára is alkalmatlan volt, hiszen "egy nem létező jogszabályról, jogalkotásról kérdezett, előre, ráadásul egy esetleges alaptörvény-módosításról, amihez semmi köze az Alkotmánybíróságnak".

Magyar Péter hozzátette: a történtek hatására "fellázadt a deep state, Orbán Viktor bábjai is fellázadtak", és hét alkotmánybíró nem vett részt az eljárásban.

Fellázadt az Alkotmánybíróság a magyar köztársasági elnök ellen. Én azt mondom, hogy itt a vége a történetnek - fogalmazott, hozzátéve, hogy az államfőnek most már éreznie kell távozása szükségességét, az alkotmánybírók mondták ki, hogy menjen.

Magyar Péter a sajtótájékoztatón megemlítette, sok fideszes vezetésű önkormányzat döntött arról a közelmúltban, hogy jelentősen megemelik a polgármesterek és a képviselők fizetését, amelyet 2024-ben növelt jelentősen a parlament.

Jelezte: pártja képviselői olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, ami a megyei közgyűlések elnökeinek fizetését azonnali hatállyal a felére csökkenti, és mérséklik a tagok juttatását is. Ez még mindig sok egy teljesen felesleges szervezetnek, de ez csak az első lépés - tette hozzá, megemlítve, hogy a tavalyi szinten fagyasztják be a polgármesterek és alpolgármesterek fizetését és megvonják a költségtérítésüket is július elsejétől.

A kormányfő kérdésre válaszolva azt mondta: Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban semmilyen dátum nem hangzott el, és olyan sem szerepel az elfogadott szövegben, hogy "Ukrajna márpedig az unió tagja lesz". Volodimir Zelenszkij "ukrán" elnöktől persze elhangzott, hogy minél előbb szeretnének csatlakozni, de a tagállamok, a bizottság és a tanács elnöksége részéről nem volt szó semmilyen határidőről - tette hozzá.

Az ukrajnai elnökkel való találkozójáról Magyar Péter azt mondta: "igazából nincs túlzott oka", a magyarok ügyében sikerült találkozó nélkül is megállapodni, és ő Beregszászban szeretne találkozni, az ukrajnai elnök pedig máshol. A miniszterelnök hozzátette: az ország minden szomszédjával jó és kiegyensúlyozott kapcsolatra kell törekedni, ezért "lesz is majd találkozó".

A visegrádi országok jövő heti csúcstalálkozójáról Magyar Péter elmondta: kedd délután a cseh miniszterelnökkel Budapesten egyeztet, utána gyűlnek össze a gödöllői Grassalkovich-kastélyban, ahol a kohézió, az uniós költségvetés, az illegális migráció elleni küzdelem, az infrastruktúra fejlesztés lesznek a fő témák, de kulturális megállapodások, versenyképességi ügyek, vagy a klímakereskedelem is szóba kerül.

Magyar Péter szólt arról is: nem Magyarország az egyetlen tagállam, amely nem hajtja végre a migrációs paktumot, sőt sokan elégedetlenek annak szövegével. Ezért nem gondolja, hogy rögtön kötelezettségszegési eljárás indulna Magyarország ellen, sőt, azt is el tudja képzelni, hogy felülvizsgálják a paktumot.

Szó volt arról is, hogy az Európai Bizottság jóváhagyási ajánlással küldte tovább az Európai Tanácsnak Magyarország helyreállítási tervét. A miniszterelnök azt mondta, ez egy óriási lépés, mert egy újabb nagy akadály hárult el az elől, hogy Magyarország megkapja a hatezermilliárd forintnyi forrást. Hozzátette, a pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin júliusban fogja jóváhagyni a magyar helyreállítási tervet. Onnantól jön az igazán nagy feladat, végre kell hajtani a jogszabályokat, időben le kell hívni a pénzeket, meg kell alakítani a projekttársaságot, át kell alakítani a Magyar Fejlesztési Bank irányítási struktúráját, "ez egy óriási feladat lesz, de haladunk" - közölte.

(MTI nyomán)