Nagyon sok szempontból kitüntetett figyelmet érdemel az alábbi, a különben fideszes és jó pár cikkükben (lásd pl. EZT) felháborítóan cigánybarát Heti Válaszban megjelent cikk.
- helyreteszi azokat, akik valamiért mindig „elfelejtik” megemlíteni, hogy a Gárda okozat (következmény), és nem ok. („Az önszerveződő félkatonai gárdák olyanok, mint a láz: megjelenésük jelzi a lappangó betegséget.”)
- helyreteszi a szintén fideszes Magyar Nemzetet – ők ui. azt állították szánalmasan cigánymosdató anyagukban, hogy a hejőszalontai gyilkosság nem volt rablógyilkosság. Dehogynem, ahogy ezt a Heti Válasz is leszögezi.
- a közelmúlt több, nagy vihart kavart, ugyanakkor a legtöbb médiumban elhallgatott elkövető-származású gyilkosságáról is egyértelműen kijelenti, azokat is cigányok követték el.
- egyértelműsíti mind Gyöngyöspata, mind Hajdúhadház kapcsán, hogy igenis igaz a Jobbik/Gárda azon állítása, hogy tűrhetetlen arrafelé a közbiztonság, „köszönhetően” a cigányoknak; hazudozza ennek az ellenkezőjét a rajvédő sajtó.
- Gyöngyöspata kapcsán megemlíti (a fehérek túlnyomó többsége, valamint az utóbbi időben az önkormányzat Gárda-barát véleményének tolmácsolása mellett), hogy kivétel nélkül minden(!) cigány „sértve érezte” magát a Gárda miatt. Megint felvetődik az általunk unos-untalan ismételgetett kérdés: ha nem állna egy emberként az ottani cigányság a bűnözői mögött, akkor is ilyen lenne az elutasítás? Ugyan már... megint csak azt tudjuk mondani, hogy miközben a cigóvezérek arról pampognak, hogy csak pár cigány csinálja a feszt (miközben a többiek becsületesek), a keserű igazság az, hogy kivétel nélkül minden helybeli ork védi őket. De mit is várunk tőlük – a cigányság mindig is ilyen volt, a bűnözőiket még csak véletlenül sem adták ki nekünk (kötelező, kapcsolódó anyag ITT), (szerintük) alsóbbrendű, kiirtható és ki is irtandó „gádzsóknak”.
A cikk, plusz megjegyzéseinkkel:
Kemény lista: Íme a legveszélyesebb magyar települések
Problématérkép e táj
Legutóbb Gyöngyöspatán és Hejőszalontán lobbant fel a hamu alatt parázsló etnikai konfliktus, a következő helyszín Hajdúhadház lehet - vagy egy másik település. A Heti Válasz bűnözésföldrajzi mutatók segítségével veszi számba, hol szakadhat el még a cérna.
Március első két hetében Gyöngyöspatán járőröztek a feloszlatott Magyar Gárdára igencsak hasonlító Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai. A fekete egyenruha és a Jobbik politikai támogatása egyértelművé tette, hogy nem hétköznapi polgárőrségről van szó. Állításuk szerint azért vették kezükbe a rendfenntartást, mert a településen cigány bűnözői csoportok már-már elviselhetetlenné tették az életet.
Egy helyi lakos - aki "Gyöngyöspata lakossága többségének nevében, és a képviselő-testület jóváhagyásával" fogalmazott nyílt levelet (lásd a keretes idézetet) - olyan tűrhetetlen viszonyokról számol be, hogy nem csoda, ha a helyiek jelentős része örült az önjelölt rendcsinálóknak. A 2800-as lélekszámú faluban 1005-en írták alá azt a petíciót, amely az új "polgárőrség" helyben maradását kérte. Másrészt a cigány kisebbség minden tagja megsértve érezhette magát; azok is, akik nem követtek el atrocitást.
A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai március 16-án kivonultak a faluból, de kilátásba helyezték, hogy nemsokára felbukkannak a Debrecen melletti Hajdúhadházon, mely Gyöngyöspatához hasonló gondokkal küszködik, és ahol egy kisebb csoportjuk már régóta létezik. A kormány az erődemonstrációt nem nézheti tétlenül, hiszen a Fidesz választási ígérete volt a közrend helyreállítása, valamint a félkatonai szervezetek térnyerésének megakadályozása. A Gyurcsányérában éppen a jelenlegi kormánypártok vádolták azzal az akkori vezetést, hogy az sanda politikai szándékból hagyta megizmosodni a Magyar Gárdát.
Forrpontok
Orbán Viktor miniszterelnök Balog Zoltán cigányügyi államtitkárral és Farkas Flóriánnal, az Országos Roma Önkormányzat elnökével egyeztetve megbízta a belügyminisztert egy "félkatonai szervezetek megállítását" célzó akcióterv kidolgozásával. A hírek szerint a helyi viszonyokat jól ismerő válságmegelőző csoportokat küldenek azokra a településekre, ahol etnikai konfliktus kirobbanása fenyeget.
Ahhoz, hogy a rendszer működjön, tudni kellene, hol vannak a leginkább robbanásveszélyes pontok. A válságmegelőző csoportokat egy belügyminisztériumi problématérkép alapján küldenék ki az etnikai feszültségekkel terhelt településekre. A térkép elkészültének elébe vágva lapunk is kísérletet tett a problémagócok felrajzolására. Teljes biztonsággal nem lehet megjósolni, hol várható a következő robbanás, de az adatokból jól látható, hogy egyes területek kiemelten veszélyeztetettek.
Magyarország Bűnözésföldrajzi Információrendszere településenkénti bontásban tartalmazza, hogy egy adott évben hány bűncselekmény elkövetése vált ismertté. Az ország összes településének 2008. és 2009. évi adatait tekintettük át, hogy megkeressük a "kiemelten veszélyes" helyeket.
A leghasznosabb mérőszám a százezer lakosra jutó bűncselekmények száma, mivel ez a település népességszámához viszonyított bűnözési adatot mutatja. Önmagában ugyanis nem sokat mond, hogy hány bűncselekményt követtek el egy településen, mert az ott lakók közérzetét az befolyásolja, hogy a község nagyságához mérten sok vagy kevés a bűnesetek száma. Egy példával: Hajdúhadházon 2009-ben 659 bűncselekményt követtek el, a városka lakóinak lélekszáma 12 650 fő volt, tehát százezer lakosra 5209 bűneset jutna.
Általánosságban úgy tekintettük, hogy ha két egymást követő évben a százezer lakosra jutó esetek száma egy faluban meghaladta a négyezret, akkor ott a közrendbe vetett bizalom már meginog. A megyei jogú városok és más nagyobb települések esetében ennél magasabb határ indokolt, és nem tüntettük fel a listában a nagy határátkelőhelyeket, valamint a Balaton-parti üdülőhelyeket sem, mivel ezeknél más okokból magas a bűnesetek száma.
(Kuruc.info: A fenti képet csak azért raktuk be, hogy látszódjon, itt volt egy kép. Ha azt valóban szemügyre akarjuk venni, inkább nyissuk meg egy külön ablakban / fülben a sokkal jobban olvasható EREDETIT.)
- helyreteszi azokat, akik valamiért mindig „elfelejtik” megemlíteni, hogy a Gárda okozat (következmény), és nem ok. („Az önszerveződő félkatonai gárdák olyanok, mint a láz: megjelenésük jelzi a lappangó betegséget.”)
- helyreteszi a szintén fideszes Magyar Nemzetet – ők ui. azt állították szánalmasan cigánymosdató anyagukban, hogy a hejőszalontai gyilkosság nem volt rablógyilkosság. Dehogynem, ahogy ezt a Heti Válasz is leszögezi.
- a közelmúlt több, nagy vihart kavart, ugyanakkor a legtöbb médiumban elhallgatott elkövető-származású gyilkosságáról is egyértelműen kijelenti, azokat is cigányok követték el.
- egyértelműsíti mind Gyöngyöspata, mind Hajdúhadház kapcsán, hogy igenis igaz a Jobbik/Gárda azon állítása, hogy tűrhetetlen arrafelé a közbiztonság, „köszönhetően” a cigányoknak; hazudozza ennek az ellenkezőjét a rajvédő sajtó.
- Gyöngyöspata kapcsán megemlíti (a fehérek túlnyomó többsége, valamint az utóbbi időben az önkormányzat Gárda-barát véleményének tolmácsolása mellett), hogy kivétel nélkül minden(!) cigány „sértve érezte” magát a Gárda miatt. Megint felvetődik az általunk unos-untalan ismételgetett kérdés: ha nem állna egy emberként az ottani cigányság a bűnözői mögött, akkor is ilyen lenne az elutasítás? Ugyan már... megint csak azt tudjuk mondani, hogy miközben a cigóvezérek arról pampognak, hogy csak pár cigány csinálja a feszt (miközben a többiek becsületesek), a keserű igazság az, hogy kivétel nélkül minden helybeli ork védi őket. De mit is várunk tőlük – a cigányság mindig is ilyen volt, a bűnözőiket még csak véletlenül sem adták ki nekünk (kötelező, kapcsolódó anyag ITT), (szerintük) alsóbbrendű, kiirtható és ki is irtandó „gádzsóknak”.
A cikk, plusz megjegyzéseinkkel:
Kemény lista: Íme a legveszélyesebb magyar települések
Problématérkép e táj
Legutóbb Gyöngyöspatán és Hejőszalontán lobbant fel a hamu alatt parázsló etnikai konfliktus, a következő helyszín Hajdúhadház lehet - vagy egy másik település. A Heti Válasz bűnözésföldrajzi mutatók segítségével veszi számba, hol szakadhat el még a cérna.
Március első két hetében Gyöngyöspatán járőröztek a feloszlatott Magyar Gárdára igencsak hasonlító Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai. A fekete egyenruha és a Jobbik politikai támogatása egyértelművé tette, hogy nem hétköznapi polgárőrségről van szó. Állításuk szerint azért vették kezükbe a rendfenntartást, mert a településen cigány bűnözői csoportok már-már elviselhetetlenné tették az életet.
Egy helyi lakos - aki "Gyöngyöspata lakossága többségének nevében, és a képviselő-testület jóváhagyásával" fogalmazott nyílt levelet (lásd a keretes idézetet) - olyan tűrhetetlen viszonyokról számol be, hogy nem csoda, ha a helyiek jelentős része örült az önjelölt rendcsinálóknak. A 2800-as lélekszámú faluban 1005-en írták alá azt a petíciót, amely az új "polgárőrség" helyben maradását kérte. Másrészt a cigány kisebbség minden tagja megsértve érezhette magát; azok is, akik nem követtek el atrocitást.
A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai március 16-án kivonultak a faluból, de kilátásba helyezték, hogy nemsokára felbukkannak a Debrecen melletti Hajdúhadházon, mely Gyöngyöspatához hasonló gondokkal küszködik, és ahol egy kisebb csoportjuk már régóta létezik. A kormány az erődemonstrációt nem nézheti tétlenül, hiszen a Fidesz választási ígérete volt a közrend helyreállítása, valamint a félkatonai szervezetek térnyerésének megakadályozása. A Gyurcsányérában éppen a jelenlegi kormánypártok vádolták azzal az akkori vezetést, hogy az sanda politikai szándékból hagyta megizmosodni a Magyar Gárdát.
Forrpontok
Orbán Viktor miniszterelnök Balog Zoltán cigányügyi államtitkárral és Farkas Flóriánnal, az Országos Roma Önkormányzat elnökével egyeztetve megbízta a belügyminisztert egy "félkatonai szervezetek megállítását" célzó akcióterv kidolgozásával. A hírek szerint a helyi viszonyokat jól ismerő válságmegelőző csoportokat küldenek azokra a településekre, ahol etnikai konfliktus kirobbanása fenyeget.
Ahhoz, hogy a rendszer működjön, tudni kellene, hol vannak a leginkább robbanásveszélyes pontok. A válságmegelőző csoportokat egy belügyminisztériumi problématérkép alapján küldenék ki az etnikai feszültségekkel terhelt településekre. A térkép elkészültének elébe vágva lapunk is kísérletet tett a problémagócok felrajzolására. Teljes biztonsággal nem lehet megjósolni, hol várható a következő robbanás, de az adatokból jól látható, hogy egyes területek kiemelten veszélyeztetettek.
Magyarország Bűnözésföldrajzi Információrendszere településenkénti bontásban tartalmazza, hogy egy adott évben hány bűncselekmény elkövetése vált ismertté. Az ország összes településének 2008. és 2009. évi adatait tekintettük át, hogy megkeressük a "kiemelten veszélyes" helyeket.
A leghasznosabb mérőszám a százezer lakosra jutó bűncselekmények száma, mivel ez a település népességszámához viszonyított bűnözési adatot mutatja. Önmagában ugyanis nem sokat mond, hogy hány bűncselekményt követtek el egy településen, mert az ott lakók közérzetét az befolyásolja, hogy a község nagyságához mérten sok vagy kevés a bűnesetek száma. Egy példával: Hajdúhadházon 2009-ben 659 bűncselekményt követtek el, a városka lakóinak lélekszáma 12 650 fő volt, tehát százezer lakosra 5209 bűneset jutna.
Általánosságban úgy tekintettük, hogy ha két egymást követő évben a százezer lakosra jutó esetek száma egy faluban meghaladta a négyezret, akkor ott a közrendbe vetett bizalom már meginog. A megyei jogú városok és más nagyobb települések esetében ennél magasabb határ indokolt, és nem tüntettük fel a listában a nagy határátkelőhelyeket, valamint a Balaton-parti üdülőhelyeket sem, mivel ezeknél más okokból magas a bűnesetek száma.
 |
(Kuruc.info: A fenti képet csak azért raktuk be, hogy látszódjon, itt volt egy kép. Ha azt valóban szemügyre akarjuk venni, inkább nyissuk meg egy külön ablakban / fülben a sokkal jobban olvasható EREDETIT.)
Gócok
A veszélyes települések listáját böngészve feltűnő, hogy sok esetben milyen egyértelműen kiugranak az elmúlt években etnikai konfliktusokról elhíresült falvak. Pest megyében például a bűnözéstől leginkább fertőzött települések egyike a cigánygyilkosságokról hírhedtté vált Tatárszentgyörgy.
A lista értelme éppen az lehet, hogy megmutatja, a szomszédos Örkény - ahol egyelőre még nem tört ki komolyabb etnikai konfliktus - hasonló mutatókkal rendelkezik, tehát veszélyeztetett helyzetben van.
A legtöbb problémás falu Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, de rosszak a mutatói Debrecennek, Ózdnak és szinte mindegyik Heves megyei kisvárosnak. A Nyugat-Dunántúlon alig találni aránytalanul veszélyes falvakat, a Dél-Dunántúlon és az Alföldön viszont felfedezhető több gócpont, Békésben például Sarkad környéke, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig a Tisza menti falvak sora.
A legsötétebb zugokat akkor kapjuk meg, ha listánkat összehasonlítjuk a legszegényebb települések rangsorával. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 178 olyan falu van az országban, ahol az éves személyi jövedelemadó fejenkénti átlaga nem éri el a 30 ezer forintot. A nyomorgó és a bűnöző Magyarország keresztmetszetében találjuk többek közt Tiszaburát, Tiszabőt, Nyírpilist, Érpatakot, Fájt, Felsőregmecet, Lácacsékét, Szakácsit, Tarnabodot, vagy a Dunántúlon Istvándit, Hedrehelyt, Cserdit és Gilvánfát (Kuruc.info: Gilvánfa szinte 100%-ig cigány falu – nem csoda, hogy úgy áll, ahogy... Kitűnő anyag, plusz hivatkozásokkal, ITT). A szegénység ugyanakkor nem feltétlenül jár együtt a magas bűnözési mutatókkal, számtalan békés falu akad a nyomorgók között is.
Ütőér
Az elmúlt évek etnikai konfliktusai tehát nem véletlenszerűen törtek ki. És a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület sem véletlenül masírozna tovább Hajdúhadházra: a statisztikát valószínűleg nem tanulmányozták, de a hozzájuk befutó panaszokból érzik, hol lehet keresnivalójuk. Van persze olyan település, ahova már nem mennek el, mert nincs, aki hívja őket - jellemzően ilyenek Baranya és Borsod cigány többségűvé vált apró falvai, amelyek lakosai érthető módon nem gárdáktól várják a megoldást.
Elmennek viszont oda, ahol a statisztika még nem jelzi a bajt, de a helyiek már érzik, hogy tűrhetetlen a helyzet. Ilyen település Gyöngyöspata vagy az iskolabotrányairól elhíresült Kerepes, illetve az Alföldön Kétegyháza, Kevermes vagy Szamosangyalos (mindegyik egy-egy kisebb gárdistaakció helyszíne volt az elmúlt két évben). (Kuruc.info: “iskolabotrány” Kerepesen meg Kevermesen? Ne legyünk polkorrektek, kedves Heti Válasz: nem “iskolabotrány”, hanem tanár/diákverés, természetesen a cigányok által...)
A rendőrségi statisztikák már csak azért sem jelzik pontosan a valós viszonyokat, mert nagy különbségek lehetnek mind az emberek bejelentési hajlandóságában, mind az egyes rendőrkapitányságok működésében. Az önszerveződő félkatonai gárdák olyanok, mint a láz: megjelenésük jelzi a lappangó betegséget. Orvosságot viszont csak az állam nyújthat, ha nemcsak az erőszak monopóliumát szerzi vissza, hanem esélyt is kínál a felemelkedésre. (Kuruc.info: megadtunk mindent a patkányoknak, amit lehet, de még arra sem veszik a fáradságot, hogy háziállatokat tartsanak, ami pedig minimális erőkifejtést igényelne, szemben a konyhakerttel vagy a földműveléssel. Nem, még azzal sem hajlandóak foglalkozni, szemben a fehérekkel. De, persze, van pofájuk munkát követelni. Amibe ugyanúgy nem mennek el, ahogy háztájit sem hajlandók művelni. Igenis le kell szögezni: elég volt az évszázadok óta kizárólag életképtelenségüket igazoló cigóprogramokból. Aki nem képes a saját háztájijából többé-kevésbé megélni – amire a fehérek képesek! -, az haljon éhen, a kutya sem fogja sajnálni, sőt. A magyar gazdaságnak, adófizetőknek minden egyes megszületett patkány eltartása, egész élete során történő “pelenkázása” cigányonként több tízmillióba kerül, így gazdasági tekintetben is hihetetlenül rossz, hogy vannak cigányaink. Értsd [most bunkók leszünk]: minél több cigó döglik éhen, annál jobb a gazdaságnak [is], a környezetvédelemről [a kábelszigetelés-égetés által okozott környezeti kár], egészségügyről [szigeteléségetés = rákkeltő anyagok felszabadítása], a közbiztonságról, a „kieső” cigók által nem terrorizált emberek életminőségének drasztikus javulásáról stb. nem is beszélve.)
ETNIKAI KONFLIKTUSOK
* Alsózsolca, Kisléta, Nyíradony, Nagycsécs, Piricse, Tiszalök - cigánygyilkosságok egyes helyszínei
* Békéscsaba, Csókakő, Dömsöd, Kálóz, Kétegyháza, Kevermes, Körösszakál, Mátraszőlős, Mezőkovácsháza, Ráckeve, Szamosangyalos - kisebb gárdistaakciók, általában beavatkozás helyi etnikai konfliktusokba, vagy járőrözés
* Csörög - iskolai konfliktus
* Debrecen, Devecser, Fadd, Legyesbénye, Ózd, Sarkad, Szikszó - gárdafelvonulás
* Érpatak - jobbikos önkormányzat (Kuruc.info: pontosabban: Jobbik-közeli)
* Gadna - közfelháborodást okozó rablógyilkosság
* Galgagyörk - gárdafelvonulás, a cigánygyilkosság-sorozat egyik helyszíne
* Gyöngyöspata - polgárőrvonulás
* Hajdúhadház - tervezett polgárőrvonulás, korábban iskolai konfliktus (Kuruc.info: …és, többek között, egy gyilkosság is – lásd EZT. Az egyebekről nem is beszélve...)
* Hejőszalonta - közfelháborodást okozó rablógyilkosság, felvonulás (Kuruc.info: még egyszer: a HV leszögezi, ez igenis rablógyilkosság volt, szemben a Magyar Nemzet cigómentegető cikkével)
* Jászladány - iskolai konfliktus
* Kerepes - iskolai konfliktusok, gárdistaakció
* Kesznyéten - az uborkás gazda esete
* Kiskunlacháza - közfelháborodást okozó gyilkosság, gárdistaakció
* Mezőkövesd - konfliktusok a segély körül Miskolc - tüntetés, iskolai konfliktusok
* Monok - konfliktusok a segély körül
* Nagybörzsöny - közfelháborodást okozó gyilkosság
* Olaszliszka - Szögi Lajos tanár meggyilkolása
* Bodroghalom, Kovácsvágás, Lak, Rakamaz - közfelháborodást okozó rablógyilkosságok (Kuruc.info: köszönjük, hogy a HV ezúton is beismerte, ezeket a 2-3 hónapos rablógyilkosságokat is a cigányok követték el!)
* Sajóbábony - gárdafelvonulás, összecsapás (Kuruc.info: javításért lásd a frissítés legutolsó bekezdését)
* Taktaharkány - iskolai konfliktus
* Tarnabod - közfelháborodást okozó rablógyilkosság, a cigánygyilkosság-sorozat helyszíne
* Tatárszentgyörgy - gárdafelvonulás, a cigánygyilkosság-sorozat helyszíne
* Tiszavasvári - jobbikos városvezetés, "csendőrség", iskolai konfliktus
* Vásárosnamény - közfelháborodást okozó rablógyilkosság, gárdafelvonulás
Keretes anyag: Részlet egy gyöngyöspatai lakos nyílt leveléből
"A folyamatos fenyegetettség és félelem, valamint megalázottság lett része számos, főleg idős ember mindennapjainak [...]. Kialakult a félelemkeltésnek és bűnözésnek egy fojtogató hálója: a deviáns csoportba tartozó gyerekek, tinédzserek nappal, a miséről vagy éppen a boltból hazatérő idős embereket nyíltan szidalmazzák, sok esetben le is köpik, táskájukat rángatják, őket kővel dobálják. Majd éjszaka bemennek a kertjükbe, fészerükbe, ahonnan ellopnak kisebb és nagyobb javakat.
Lehet ezeket apróbb lopásnak is nevezni, de a tevékenység olyan gyakori és módszeres, hogy a végeredmény tragikus: sok létminimum közelében élő idős ember kerül lehetetlen helyzetbe, amikor éppen ellopják tűzifáját, vagy annyira fosztogatják a kertjét, hogy föl kell hagynia a termeléssel. De a legfájóbb a pszichés hatás: a folyamatos rettegés miatt a megérdemelt nyugodt öregkor helyett mindennapi félelem és létbizonytalanság lett osztályrésze sok-sok embernek. [...] Az átlagosnál nem rosszabb bűnözési statisztikák hátterében félelem és kiábrándultság van, nagyságrendekkel több a valódi bűneset, mint amit hivatalosan lajstromba vesznek. Az egyik korábbi helyi képviselő munkájának hála egy civil gyűjtemény is született, amiben a rendőrségi statisztikáknál nagyságrendekkel több bűncselekményt dokumentáltak 2006-ban."
A veszélyes települések listáját böngészve feltűnő, hogy sok esetben milyen egyértelműen kiugranak az elmúlt években etnikai konfliktusokról elhíresült falvak. Pest megyében például a bűnözéstől leginkább fertőzött települések egyike a cigánygyilkosságokról hírhedtté vált Tatárszentgyörgy.
A lista értelme éppen az lehet, hogy megmutatja, a szomszédos Örkény - ahol egyelőre még nem tört ki komolyabb etnikai konfliktus - hasonló mutatókkal rendelkezik, tehát veszélyeztetett helyzetben van.
A legtöbb problémás falu Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, de rosszak a mutatói Debrecennek, Ózdnak és szinte mindegyik Heves megyei kisvárosnak. A Nyugat-Dunántúlon alig találni aránytalanul veszélyes falvakat, a Dél-Dunántúlon és az Alföldön viszont felfedezhető több gócpont, Békésben például Sarkad környéke, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig a Tisza menti falvak sora.
A legsötétebb zugokat akkor kapjuk meg, ha listánkat összehasonlítjuk a legszegényebb települések rangsorával. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 178 olyan falu van az országban, ahol az éves személyi jövedelemadó fejenkénti átlaga nem éri el a 30 ezer forintot. A nyomorgó és a bűnöző Magyarország keresztmetszetében találjuk többek közt Tiszaburát, Tiszabőt, Nyírpilist, Érpatakot, Fájt, Felsőregmecet, Lácacsékét, Szakácsit, Tarnabodot, vagy a Dunántúlon Istvándit, Hedrehelyt, Cserdit és Gilvánfát (Kuruc.info: Gilvánfa szinte 100%-ig cigány falu – nem csoda, hogy úgy áll, ahogy... Kitűnő anyag, plusz hivatkozásokkal, ITT). A szegénység ugyanakkor nem feltétlenül jár együtt a magas bűnözési mutatókkal, számtalan békés falu akad a nyomorgók között is.
Ütőér
Az elmúlt évek etnikai konfliktusai tehát nem véletlenszerűen törtek ki. És a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület sem véletlenül masírozna tovább Hajdúhadházra: a statisztikát valószínűleg nem tanulmányozták, de a hozzájuk befutó panaszokból érzik, hol lehet keresnivalójuk. Van persze olyan település, ahova már nem mennek el, mert nincs, aki hívja őket - jellemzően ilyenek Baranya és Borsod cigány többségűvé vált apró falvai, amelyek lakosai érthető módon nem gárdáktól várják a megoldást.
Elmennek viszont oda, ahol a statisztika még nem jelzi a bajt, de a helyiek már érzik, hogy tűrhetetlen a helyzet. Ilyen település Gyöngyöspata vagy az iskolabotrányairól elhíresült Kerepes, illetve az Alföldön Kétegyháza, Kevermes vagy Szamosangyalos (mindegyik egy-egy kisebb gárdistaakció helyszíne volt az elmúlt két évben). (Kuruc.info: “iskolabotrány” Kerepesen meg Kevermesen? Ne legyünk polkorrektek, kedves Heti Válasz: nem “iskolabotrány”, hanem tanár/diákverés, természetesen a cigányok által...)
A rendőrségi statisztikák már csak azért sem jelzik pontosan a valós viszonyokat, mert nagy különbségek lehetnek mind az emberek bejelentési hajlandóságában, mind az egyes rendőrkapitányságok működésében. Az önszerveződő félkatonai gárdák olyanok, mint a láz: megjelenésük jelzi a lappangó betegséget. Orvosságot viszont csak az állam nyújthat, ha nemcsak az erőszak monopóliumát szerzi vissza, hanem esélyt is kínál a felemelkedésre. (Kuruc.info: megadtunk mindent a patkányoknak, amit lehet, de még arra sem veszik a fáradságot, hogy háziállatokat tartsanak, ami pedig minimális erőkifejtést igényelne, szemben a konyhakerttel vagy a földműveléssel. Nem, még azzal sem hajlandóak foglalkozni, szemben a fehérekkel. De, persze, van pofájuk munkát követelni. Amibe ugyanúgy nem mennek el, ahogy háztájit sem hajlandók művelni. Igenis le kell szögezni: elég volt az évszázadok óta kizárólag életképtelenségüket igazoló cigóprogramokból. Aki nem képes a saját háztájijából többé-kevésbé megélni – amire a fehérek képesek! -, az haljon éhen, a kutya sem fogja sajnálni, sőt. A magyar gazdaságnak, adófizetőknek minden egyes megszületett patkány eltartása, egész élete során történő “pelenkázása” cigányonként több tízmillióba kerül, így gazdasági tekintetben is hihetetlenül rossz, hogy vannak cigányaink. Értsd [most bunkók leszünk]: minél több cigó döglik éhen, annál jobb a gazdaságnak [is], a környezetvédelemről [a kábelszigetelés-égetés által okozott környezeti kár], egészségügyről [szigeteléségetés = rákkeltő anyagok felszabadítása], a közbiztonságról, a „kieső” cigók által nem terrorizált emberek életminőségének drasztikus javulásáról stb. nem is beszélve.)
ETNIKAI KONFLIKTUSOK
* Alsózsolca, Kisléta, Nyíradony, Nagycsécs, Piricse, Tiszalök - cigánygyilkosságok egyes helyszínei
* Békéscsaba, Csókakő, Dömsöd, Kálóz, Kétegyháza, Kevermes, Körösszakál, Mátraszőlős, Mezőkovácsháza, Ráckeve, Szamosangyalos - kisebb gárdistaakciók, általában beavatkozás helyi etnikai konfliktusokba, vagy járőrözés
* Csörög - iskolai konfliktus
* Debrecen, Devecser, Fadd, Legyesbénye, Ózd, Sarkad, Szikszó - gárdafelvonulás
* Érpatak - jobbikos önkormányzat (Kuruc.info: pontosabban: Jobbik-közeli)
* Gadna - közfelháborodást okozó rablógyilkosság
* Galgagyörk - gárdafelvonulás, a cigánygyilkosság-sorozat egyik helyszíne
* Gyöngyöspata - polgárőrvonulás
* Hajdúhadház - tervezett polgárőrvonulás, korábban iskolai konfliktus (Kuruc.info: …és, többek között, egy gyilkosság is – lásd EZT. Az egyebekről nem is beszélve...)
* Hejőszalonta - közfelháborodást okozó rablógyilkosság, felvonulás (Kuruc.info: még egyszer: a HV leszögezi, ez igenis rablógyilkosság volt, szemben a Magyar Nemzet cigómentegető cikkével)
* Jászladány - iskolai konfliktus
* Kerepes - iskolai konfliktusok, gárdistaakció
* Kesznyéten - az uborkás gazda esete
* Kiskunlacháza - közfelháborodást okozó gyilkosság, gárdistaakció
* Mezőkövesd - konfliktusok a segély körül Miskolc - tüntetés, iskolai konfliktusok
* Monok - konfliktusok a segély körül
* Nagybörzsöny - közfelháborodást okozó gyilkosság
* Olaszliszka - Szögi Lajos tanár meggyilkolása
* Bodroghalom, Kovácsvágás, Lak, Rakamaz - közfelháborodást okozó rablógyilkosságok (Kuruc.info: köszönjük, hogy a HV ezúton is beismerte, ezeket a 2-3 hónapos rablógyilkosságokat is a cigányok követték el!)
* Sajóbábony - gárdafelvonulás, összecsapás (Kuruc.info: javításért lásd a frissítés legutolsó bekezdését)
* Taktaharkány - iskolai konfliktus
* Tarnabod - közfelháborodást okozó rablógyilkosság, a cigánygyilkosság-sorozat helyszíne
* Tatárszentgyörgy - gárdafelvonulás, a cigánygyilkosság-sorozat helyszíne
* Tiszavasvári - jobbikos városvezetés, "csendőrség", iskolai konfliktus
* Vásárosnamény - közfelháborodást okozó rablógyilkosság, gárdafelvonulás
Keretes anyag: Részlet egy gyöngyöspatai lakos nyílt leveléből
"A folyamatos fenyegetettség és félelem, valamint megalázottság lett része számos, főleg idős ember mindennapjainak [...]. Kialakult a félelemkeltésnek és bűnözésnek egy fojtogató hálója: a deviáns csoportba tartozó gyerekek, tinédzserek nappal, a miséről vagy éppen a boltból hazatérő idős embereket nyíltan szidalmazzák, sok esetben le is köpik, táskájukat rángatják, őket kővel dobálják. Majd éjszaka bemennek a kertjükbe, fészerükbe, ahonnan ellopnak kisebb és nagyobb javakat.
Lehet ezeket apróbb lopásnak is nevezni, de a tevékenység olyan gyakori és módszeres, hogy a végeredmény tragikus: sok létminimum közelében élő idős ember kerül lehetetlen helyzetbe, amikor éppen ellopják tűzifáját, vagy annyira fosztogatják a kertjét, hogy föl kell hagynia a termeléssel. De a legfájóbb a pszichés hatás: a folyamatos rettegés miatt a megérdemelt nyugodt öregkor helyett mindennapi félelem és létbizonytalanság lett osztályrésze sok-sok embernek. [...] Az átlagosnál nem rosszabb bűnözési statisztikák hátterében félelem és kiábrándultság van, nagyságrendekkel több a valódi bűneset, mint amit hivatalosan lajstromba vesznek. Az egyik korábbi helyi képviselő munkájának hála egy civil gyűjtemény is született, amiben a rendőrségi statisztikáknál nagyságrendekkel több bűncselekményt dokumentáltak 2006-ban."
Frissítés (14:25): több olvasónk is szóvá tette, hogy miért szerepel(het) a mára mintatelepüléssé lett Érpatak a listában. Azért, mert – ahogy ezt a cikkírók is megemlítették – az anyag a három-négy évvel ezelőtti bűnözési statisztikákon alapul. Azóta, ahogy azt a szintén fideszes HírTV is többször(!) leszögezte, a település jobbik-közeli polgármesterének következetes, a bűnözőket gyakorlatilag elkergető, a maradékot pedig „betörő” munkájának hála, a helyzet drámaian javult.
Hasonló a helyzet Tiszavasvárival: a jobbikos polgármesternek nagyon jó ötletei voltak-vannak (pl. polgárőrség vagy az, hogy a település cigánysorán razziáztatta(?) az áramlopásokat vizsgálókat). Most, hogy alig pár hónapja van csak a helyén, még nem lehet megítélni munkájának eredményét; remélhetőleg minimum Érpatak szintjén fog állni a település 3-4 év múlva.
Egy-két változtatást még eszközöltünk az alapcikkben is. Például, a Heti Válasz nem írta meg, hogy Sajóbábonyban is gyilkoltak a cigányok (kötelező videó ITT); ezt most javítottuk. Ráadásul azt írták, hogy ott „összecsapás” volt. Mindez helyesen, nem polkorrekt módon megfogalmazva: cigók, igen komoly erőfölényben, támadtak a gárdista fehérekre (két nőre és egy férfira), és ha nincsenek ott a rendőrök, akkor meg is ölik őket. Ejnye Heti Válasz, lemegyünk a STOP (lásd "csínytevés", "véletlen, szerencsétlen haláleset") meg a Hírszerző (lásd "verekedésben vesztette életét") „színvonalára”?
Hasonló a helyzet Tiszavasvárival: a jobbikos polgármesternek nagyon jó ötletei voltak-vannak (pl. polgárőrség vagy az, hogy a település cigánysorán razziáztatta(?) az áramlopásokat vizsgálókat). Most, hogy alig pár hónapja van csak a helyén, még nem lehet megítélni munkájának eredményét; remélhetőleg minimum Érpatak szintjén fog állni a település 3-4 év múlva.
Egy-két változtatást még eszközöltünk az alapcikkben is. Például, a Heti Válasz nem írta meg, hogy Sajóbábonyban is gyilkoltak a cigányok (kötelező videó ITT); ezt most javítottuk. Ráadásul azt írták, hogy ott „összecsapás” volt. Mindez helyesen, nem polkorrekt módon megfogalmazva: cigók, igen komoly erőfölényben, támadtak a gárdista fehérekre (két nőre és egy férfira), és ha nincsenek ott a rendőrök, akkor meg is ölik őket. Ejnye Heti Válasz, lemegyünk a STOP (lásd "csínytevés", "véletlen, szerencsétlen haláleset") meg a Hírszerző (lásd "verekedésben vesztette életét") „színvonalára”?
